2013. december 11., szerda

Az egészséges életmód meglepően nagy hatással van az egészségünkre

A rendszeres mozgás a leghatékonyabb demenciamegelőzés – derül ki a Cardiffi Egyetem 35 éve folyó kutatásából. A kutatás a demencia ismert megelőzési módszereinek hatékonyságát vizsgálta, ezek a következők:
- rendszeres mozgás,
- dohányzás kerülése,
- alacsony testsúly,
- egészséges étrend,
- kevés alkohol.
Az, aki a felsorolt ötből négyet betart, akár 60 százalékkal csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét, és 70 százalékkal a szívbetegségekét – írja az Independent a kutatást elemezve. „Egy ideje tudjuk, hogy ami a szívnek jó, az az agynak is, ezt erősíti meg ez a kutatás is″ – mondta Doug Brown, egy brit Alzheimer-szervezet elnöke.
„Az derült ki, hogy az egészséges életmód meglepően nagy hatással van az egészségünkre. A saját viselkedésünk sokkal hatékonyabb a megelőzésben, mint bármilyen orvosi eljárás″ – nyilatkozta Peter Elwood, a Cardiffi Egyetem orvosi karának professzora.
A kutatásban, mely a maga nemében a leghosszabb, 2235 férfi vett részt. Elwood szerint nagyon kevés résztvevő figyel az egészséges életre.
A demenciában szenvedők száma 2050-re megháromszorozódhat.



2013. december 9., hétfő

Nelson Mandela (1918-2013)

Nelson Mandela utolsó éveiben azt tervezte, hogy Qunu faluban fejezi be életútját, és az elmúlását az elvégzett feladat csendes derűjével képzelte el. „Nem kételkedem egy pillanatig sem, hogy amikor majd átlépek az örökkévalóságba, ajkaimon mosoly lesz” – írta Mandela 1997-ben, akit boldogsággal töltött el az apartheid három évvel azelőtti felszámolása óta megtett út.

A helyi sajtó értesülései szerint egy A4-es lapon írt végrendeletében kérte, hogy végső nyughelye a lehető legszerényebb legyen, annak az egyszerűségnek a jegyében, amelyhez akkor is ragaszkodott, amikor 1994 és 1999 között országa elnöke volt.
„Nem sokat törte a fejét a halálán, de sosem akart valamiféle kitalált dolgot” – mesélte el a család egyik barátja. Az egyetlen dolog, amiről 2003-ban ábrándozott, az volt, hogy politikai mentora, Walter Sisulu a paradicsom kapujában várja őt az Afrikai Nemzeti Kongresszus belépési nyilatkozatával, és a mozgósításra serkentő felszólítást énekel.
A xhosza nép hagyományai alapján Mandelának a családtagjai közelében kell nyugodnia. Egy 2003-ban készült dokumentumfilmben Mandela Qunu falut jelölte meg végső nyughelyéül, ahol a gyermekkorát töltötte. „Ott van a családom, és azt szeretném, ha otthon temetnének el” – mondta a Mandela család qunui családi temetkezési helyénél készült felvételen. A hely körülbelül 500 méterre van a qunui Mandela-háztól, az N2 gyorsforgalmi út másik oldalán. Egyszerűen megmunkált, széles, szigorú kőlapok állnak az elsárgult, magas fűben, egy háromszögletű oromzaton a Mandela felirat olvasható.
Mandela 1995-ben a Joe Slovo kommunista vezető emlékére mondott gyászbeszédében kijelentette: „Ritkák a kivételes képességű férfiak és nők, és nehéz velük találkozni. S amikor ők mennek el, annál mélyebb és annál nehezebben feldolgozható a veszteség érzése.”
Több hozzátartozója – legidősebb fia, anyja – és az életüket a harcban feláldozó társai halála után, akiknek a temetésén nem tudott részt venni, Nelson Mandela 1987-ben a börtönben ezt írta: úgy érzi, „mintha maga a világ haldokolna”.
Régi cellatársa, a 83 éves Ahmed Kathrada a Sunday Timesban idézte fel a napokban, hogyan reagált Mandela, amikor 1969-ben értesült legidősebb fia haláláról. „A börtön vezetője magához hívatta. Mi mindnyájan az udvarban voltunk, de ahelyett, hogy velünk jött volna, egyenesen visszament a cellájába, és leült a matracára. Ugyanígy tett, amikor az anyja halt meg. Csak hallgatott, és egyedül gyászolt legbelül.”

Mandela szembenézett a halállal 1964-es perében, amikor a legsúlyosabb büntetés fenyegette. És ekkor ezt vágta bírái szemébe, amiből az utókornak szóló üzenet lett:
„Legdrágább eszmém egy szabad és demokratikus társadalom, amelyben mindenki egyenlő esélyekkel él harmóniában. Remélem, elég hosszú ideig élek, hogy megérjem. De ha kell, ez olyan eszme, amelyért meghalni is kész vagyok.”



2013. december 1., vasárnap

A NASA növényt fog termeszteni a Holdon

Először kísérelnek meg az emberek másik égitesten csíráztatni, olvasható a The Daily Telegraphban. A magokat olyan speciálisan kialakított dobozszerű szerkezetben – holdi növénytermesztő kamrában (Lunar Plant Growth Chamber) – fogják tárolni, ami tíz napra elegendő levegőt biztosít. A NASA szerint a kamrában lévő levegő elegendő lesz ahhoz, hogy a magok öt napig csírázzanak és növekedjenek.
A kutatók reményei szerint a misszió eredményei segíteni fognak abban, hogy az asztronauták a jövőben maguk termeszthessék élelmüket, amikor az űrben teljesítenek szolgálatot. A misszió a tervek szerint 2015-ben indul a Google Lunar X Prize versenyen induló Moon Express nevű cég projektjének részeként.
Az űrkutatási hivatal szerint a csíráztatáshoz természetes napfényt fognak használni és a magok tápanyagokkal teli szűrőpapírokon fognak nevelkedni. Ez gyakorlatilag a legtöbb kisiskolás által egyik elsőként megismert tudományos kísérlet – a zsázsa-csíráztatás – űrbéli megfelelője, bazsalikom és fehérrépa lesz még terítéken.
A NASA Moffett Field-i Ames Kutatóközpontjának közleménye szerint a Holdon való növénytermesztés segíthet kiértékelni az égitest felszínének alkalmasságát a földi értelemben vett élet támogatására.
„Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, ami károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – írja a közlemény.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni.



2013. október 24., csütörtök

Minden eddiginél durvább micsoda?

Minden eddiginél durvább HIV-vírust találtak

Ilyen hangzatos címmel közli az alábbi hírt (?) az Index hírportál.
Új, minden korábbi variánsnál veszélyesebb HIV-vírust fedeztek fel orosz tudósok Szibériában, írja a Huffington Post. A vírust október 16-án analizálták a Novoszibirszki Területen található Koltsovo egyetemvárosában. Az orosz virológusuk szerint az új altípus képes lehet arra, hogy sokkal gyorsabb ütemben terjedjen, mint a HIV-vírus A(I) változata, ami jelenleg a legtöbb AIDS-es megbetegedés okozza Oroszországban.
Az új vírusvariáns felbukkanását legelőször 2006-ban regisztrálták a novoszibirszki kutatók. Azóta viszont már a mostani HIV-fertőzések felét ez a típus okozza. Míg a Novoszibirszki területen 2007-ben csak 2000 HIV-fertőzöttet regisztráltak, 2012-re ez a szám 12 ezerre nőtt.
Az AIDS-vírus új, szibériai mutációja nem elszigetelt jelenség: ez a variáns már Csecsenföldön, és Közép-Ázsiában is felbukkant. A jelenség azért aggasztó, mert az ENSZ egyik 2012-es felmérése szerint a világ HIV-fertőzöttjeinek 52 százalékát Kelet-Európában és Közép-Ásziában, ezeken a helyeken belül is Oroszországban regisztrálják. Az ENSZ-felmérés szerint a HIV-vírus legelterjedtebb terjedési módja még mindig a védekezés nélküli szex és a közös tűvel drogozás.
***
Eddig a (rém)hír, most jönnének a kérdések, ha egyáltalában érdemes ilyen elképesztően felelőtlen és alacsony színvonalú írással foglalkozni. Mégis érdemes, mert ideje szót emelni a társadalom ipari méretű butítása ellen.
De hagyjuk is az egy napig tartó "vírusanalizálást" (vajon mi lehet ez). Érdekesebb lenne tudni: miért 2013. október 16-án végzett analizálás alapján kell új vírus felfedezését világgá kürtölni, ha ezt már 2006-ban észlelték? És a legfontosabb kérdés: miben áll az új variáns veszélyessége? Ha igaz, hogy az "új" variánst 2006-ban fedezték fel, a 2007 évi adatban legalább egy ilyen típus szerepelne, míg 2012-ben ez a szám a teljes fele, vagyis 6 ezer. Ez a növekedési ráta alig tér el a "régi" típusétól (1999-ről 6000-re). Indokolja ez a pánikkeltést? Rezisztens lenne az új variáns a réginél alkalmazott gyógyszerekre? Levegőn át is terjed?
Az Index hírében nincs semmilyen hiteles hivatkozás, röpködnek a kétes adatok, a zavaros fogalmak. Talán minden jó, ami növelheti az óvatosságunkat? Nem, nem minden jó. Csak a hiteles tudás, a helyes, kritikus gondolkodás szolgálja az ember érdekét.
Kedves Olvasó, vigyázz, kételkedj, gondolkozz!


A laboratóriumi egér szobra a novoszibirszki Akademikogorszkban


2013. október 10., csütörtök

Aludj még egy órát, ha jót akarsz!

Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta, ráadásul az Egyesült Királyságban évek óta csökken az alvással töltött órák száma. A BBC ezért hét önkéntes részvételével kísérletet szervezett a University of Surrey-n, ahol arra keresték a választ, hogy mi történne, ha naponta egy órával aludnának többet az emberek.
A jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osztották, és az egyik csoport hat és fél órát, míg a másik egy órával többet aludt egy héten keresztül. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, majd akik addig kevesebbet aludtak, most egy hétig egy órával többet aludhattak, cserélve a másik csoporttal.

A két hetes kísérlet számítógépes elemzése azt mutatta meg, hogy akik kevesebbet aludtak, rosszabban teljesítették a kreativitást, szervezőkészséget és önkontrollt igénylő feladatoknál. A legérdekesebb eredmények ugyanakkor a vérvizsgálatból derültek ki: a kutatás vezetője, Dr. Simon Archer szerint legalább 500 gént érintett az alvással töltött órák számának változása.

Leginkább azokat a génjeiket érintette a kevesebb alvás, amelyek az immunrendszerünk működésekor, vagy a stresszre adott reakciónk során fontosak, de a cukorbetegség és a rák kialakulásában szerepet játszó géneket szintén befolyásolta az alvás csökkenése. A tanulság így az volt, hogy még egy óra extra alvástól is sokat javulhat az egészségünk.

A BBC cikkéből ezen kívül még számos bámulatos információ derül ki az ember alvás közbeni működéséről, például hogy

  • vizsga előtt érdemes rendesen aludni, mert az agyunk a mély alvás szakaszában pakolja át az információt a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba.
  • "Oké, akkor nem alszom hét közben és majd hétvégén bepótlom" – egyből a trükközés jut az olvasó eszébe, persze arra nem gondol, hogy 24 órán belül kell felmásolni az agyi merevlemezre az emlékeket, hogy rendesen megmaradjanak.
  • A REM-fázisban képtelenek lennénk mozogni, hiszen a szemünkön kívül minden testrészünk lebénul (ezért hívják REM, tehát rapid eye movement ciklusnak, hiszen ilyenkor rendkívül gyorsan mozog a szemünk).
  • A REM-fázisban az egyik stresszért felelős anyag, a noradrenalin nem termelődik, így nyugodtan tudjuk feldolgozni az érzelmekkel kapcsolatos napközbeni élményeinket. Így ha nem alszunk eleget ebben a fázisban, másnap feszültek, ingerültek leszünk.

2013. szeptember 19., csütörtök

Az emberi élet meghosszabbításába vág bele a Google

A Google nagyszabású célt tűzött ki maga elé, annak lehetőségeit kutatnák, hogyan lehetne meghosszabbítani az emberi életet. A Calico nevű, újonnan alapított cégével a vállalat a legégetőbb egészségügyi problémákra keresne megoldást. A cég vezérigazgatója Arthur Levinson lesz, aGenetech biotechnológiai vállalkozás korábbi vezérigazgatója.
Egyes iparágakban 10-20 év kell ahhoz, hogy az ötletből valóság legyen, az egészségügy egy ezek közül – magyarázta Larry Page. A Calico ezekre a hosszú távú célokra fog koncentrálni, a cél, hogy 10-20 év múlva tényleg legyen megoldás a legfontosabb problémákra.
A Google egyelőre nem árulta el sem azt, hogy mennyi pénzt szeretne a projektbe fektetni, sem azt, hogyan szeretné elérni céljait. A Calico állítólag kevés számú munkatárssal fog elindulni, és új technológiák kutatására fog összpontosítani.

2013. szeptember 18., szerda

Sejtszintű fiatalodást eredményez az életmódváltás

Egy kaliforniai kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy az egészséges étrend, a meditáció és a mozgás sejtszintű fiatalodást okozhat. A The Lancet Oncologyban ismertetett tanulmányhoz 35 prosztatarákos férfit vizsgáltak meg; azoknak, akik változtattak az életmódjukon, bizonyíthatóan megfiatalodtak a sejtjeik. A kutatók látható változásokat észleltek annál a tíz résztvevőnél, akik vegetáriánus étrendre váltottak, tartották magukat az előírt mozgásmennyiséghez, illetve a stresszoldó meditációhoz és a jógához.
A változások a kromoszómák végén található telomerrel állnak összefüggésben. A telomer szerepe a kromoszóma védelme; ez akadályozza meg, hogy sejtosztódáskor sérüljön a kromoszóma által hordozott genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, a szerkezetük gyengül, és ez olyan üzenetet továbbíthat a sejteknek, hogy hagyjanak fel az osztódással és pusztuljanak el.
A kutatók azt vizsgálták, hogy elkerülhetetlen-e a folyamat, vagy fel lehet tartóztatni, netán vissza is lehet fordítani. A Kalifornia Egyetem Dean Ornish vezette kutatócsoportja szerint megfelelő támogatással meghosszabbíthatók a telomerek. A vizsgálat elején, majd öt év elteltével is megmérték ezek hosszát. Annál a tíz, alacsony kockázatú prosztatarákos férfinál, aki átfogó életmódváltásra vállalkozott, a telomerhossz jelentősen, átlagosan tíz százalékkal nőtt. Ezzel szemben a kutatásban résztvevő többi 25 személynél, akitől nem kértek életmódváltást, a telomerek hossza három százalékkal csökkent.
A telomerek rövidülését a korral járó betegségekkel, többek közt szívbetegségekkel, valamint a rákkal összefüggésben vizsgálták eddig. A mostani kutatás arra nem terjedt ki, hogy az életmódváltás és a telomerek hosszának növekedése javítja-e a rákból való felgyógyulás esélyét, de úgy vélik, ennek is érdemes lenne utánajárni.
Ornish elmondta, hogy a viszonylag szűk körű, próbajellegű kutatás eredményei túlmutathatnak a prosztatarákos férfiak körén. Ha nagy létszámú, a véletlen eredményeket kizáró, kontrollcsoportos vizsgálatok is alátámasztják a mostani felfedezést, az azt jelenti, hogy az átfogó életmódváltás jelentősen csökkentheti sok betegség kockázatát és az idő előtti elhalálozást. Ornish azt is megjegyezte, hogy a génjeink és a telomerjeink a velünk született hajlamokat jelentik, de a végzetünk nincs beléjük kódolva.
A kutatók abban egyetértenek, hogy nem kizárólag a telomerek rövidülése okozza az öregedést; az emberi telomer rövidebb, mint az egereké vagy a főemlősöké, mégis tovább élünk náluk. Ugyanakkor több korábbi kutatás is igazolta, hogy a mozgásszegény életet élő személyeknél felgyorsul a sejtöregedés, ami a telomerek megrövidülésével jár.
Ajánlott olvasmány: Az elme öregedése


2013. szeptember 12., csütörtök

A pénznek nincs szaga. Kész csoda...

Az Oxfordi Egyetem munkatársai megvizsgálták, valójában mennyire szennyezett a készpénz. A kutatók megállapították, hogy az átlagos ideje forgalomban lévő, Európában használt bankjegyek felületén egyidejűleg több mint 26 000 baktérium található. Sőt, a frissen kibocsátott bankókon is több, mint 2400 baktériumot fedeztek fel. A kutatások kimutatták, hogy a készpénzen esetenként megtalálható olyan, potenciálisan az emberre nézve is veszélyes baktérium, mint a légzőszervi, húgyúti és sebfertőzéseket okozó Klebsiella vagy egyéb enterobaktériumok. Az euró-bankjegyek átlagosan 11 ezer baktériumot hordoztak. Európában a leginkább fertőző valuta a svéd korona, azon 39 600 baktériumot fedeztek fel, négyzetcentiméterenként 246-ot. Már a 11 ezer baktérium is soknak számít, ezzel a bankjegyek és az érmék a legszennyezettebb használati tárgyaink közé tartoznak.

Szám-blog

2013. augusztus 28., szerda

Nincs gyógyszer placebo-hatás nélkül

Az asztalon egy közepes méretű kék tabletta és egy apró piros kapszula hever. Ha mindkettő hatékonyan enyhíti a szorongást, Ön melyiket választaná? És melyiket gondolja jobbnak, ha a vérnyomás csökkentése a cél? Az első esetben a betegek jobban gyógyulnak a kéktől, a piros gyógyszer pedig leviszi a vérnyomást akkor is, ha semmilyen hatóanyagot sem tartalmaz, de a páciens hisz benne. A placebo némelyek szerint egyenesen az orvostudomány kulcskérdése.

Placebo nem csak gyógyszer lehet, hanem bármilyen terápiás célú beavatkozás, így műtét is, vagy orvosi eszköz, például ultrahang-berendezés, elektróda – mondja Bárdos György pszichofiziológus. A szó a Bibliából, a Zsoltárok könyvéből származik„Placebo Domino in regione vivorum”, „Az Úr kedvében fogok járni/tetszeni fogok az Úrnak az élet földjén”.
Arthur és Elaine Shapiro neves „placebológusok” definíciója szerint a placebo olyan terápiás beavatkozás vagy annak egy része, amelyet egy betegség gyógyítására vagy egy tünet enyhítésére alkalmaznak annak teljes vagy részleges tudatában, hogy specifikus hatást nem fejt ki a kezelt állapotra. Azaz placebohatás akkor is létrejöhet, ha a kezelést végzőnek nincs ilyen szándéka – szögezi le Bárdos György, akinek kutatócsoportja – PlaceBio – végzi e témában a legteljesebb magyarországi kutatásokat az ELTE-n. A Shapiro-szerzőpáros könyve (The Powerful Placebo: From Ancient Priest to Modern Physician) szerint a modern gyógyászat kialakulásáig az orvosi eljárások valójában mind a placebo-hatás miatt működtek. Bár ezt a megállapítást a New England Journal of Medicine könyvkritikusa, Luois Lasagna túlzásnak ítéli – szerinte több, évezredeken keresztül használt növényi szer, így például az ópium, a rezerpin, a digitálisz, a kuráre kiállja a tudományosság próbáját –, több hazai szakember is egyet ért vele. 
Bánki M. Csaba így kezdi a Magyar Neuro-pszichofarmakológiai Egyesület placebo-konferenciájára írt vitaanyagát: „Helytállónak tűnik az a kissé sarkos megfogalmazás, hogy a gyógyítás története az elmúlt másfél évszázadot leszámítva a placebo-kezelések története. Annál meglepőbb, hogy a placebo-hatás tudományosnak nevezhető vizsgálata csak alig néhány évtizedes, és a kérdés jelentőségét a legtöbb orvosi szakma ma is messze alulbecsüli.” A pszichiáter szerint a placebo-hatás a jövő nagy kérdése, a szervezet öngyógyító élettani apparátusának megértése alig belátható távlatokat nyitna, azonban a mai, természettudományos orvosi gondolkodás tagadni igyekszik minden kontinuitást évezredes mágikus múltjával. „A placebo nem csak analgesiát, hanem szerteágazó hatások sokaságát képes előidézni – folytatja Bánki M. Csaba a Psychiatria Hungarica című folyóiratban megjelent vitaanyagban –, talán éppen ez anemspecifikus jelleg a placebo-hatás egyik fő karakterisztikuma, amelyhez ebben a tekintetben csak a stressz-fogalom hasonlítható.”

Nocebo: ártani fogok

Egy nemspecifikus szernek nem csak pozitív, de káros hatása is lehet: ha valaki kapott már például ópiát tartalmú fájdalomcsillapítót, és azt hiszi, hogy újra azt kap, gátlódhat a légzése (Benedetti,Pain). Ha a páciens bizalmatlan egy kezelés iránt, annak hatására tünetei rosszabbodhatnak, egy szer elhagyása pedig megvonást eredményezhet: posztmenopauzális hormonpótlás után a korábban hormont szedők kétharmada, a placebót kapók 40 százaléka számolt be ilyen tünetekről (Ockene, JAMA).
Bárdos György fontosnak tartja körülhatárolni a placebo fogalom jelentését: „Gyakran vélik úgy, hogy a hipnózis placebohatáson alapul. Kimutatták azonban, hogy a hipnotikus hatásoknál más idegpályák működnek. A placebohatásban inkább a szuggesztibilitás, a hipnózisban a szuszceptibilitás játssza a fő szerepet.” Viszont a szuggesztibilitás és a szuszceptibilitás egyaránt nő bizonyos élethelyzetekben – pl. terhesség – és megbetegedés esetén, ami komoly lehetőséget ad az orvosnak. Az általános népesség egyharmada placebo-érzékeny, egyes betegségekben 60 százalékos is lehet az arány(Bárdos György, Köteles Ferenc: Nil nocere? A nocebo jelenség; Pszichológia).

Hogyan hat?

Többféle, egymást kiegészítő elmélet igyekszik magyarázni a placebo-hatást. Fontos a kondicionálás szerepe: ha a kísérleti állatnak rendszeresen cukros vízben adnak emetikumot vagy immunszuppresszánst, később a cukros víz önmagában is kiváltja a hányást, illetve gátolja az immunrendszert. Sok egyéb mellett a szérum vas-szintje, az inzulinszekréció és az oxidatív DNS-károsodás is kondicionálható. „Egy új, azelőtt sem módszerében, sem hatóanyagában nem ismert gyógyszer az alkalmazás első időszakában elérheti a kívánt hatást, majd hatékonysága csökken. Ez állatokban nem érhető el, valamijellegzetesen emberi mechanizmust kell tehát feltételeznünk a háttérben: ez az elvárás.” – mondja Bárdos György.
A placebóhoz is hozzászokik a beteg, azonban az adag növelése (hacsak nem kíséri ilyen irányú szuggesztió is) nem állítja vissza az eredeti hatást. A csökkenés kivédhető, ha a folyamatos kezelés során csak időnként adunk placebót, ezáltal a valódi farmakológiai hatás is érvényesül, de csak akkor, ha a beteg számára ez nem tudatosul, és véletlenszerűen következik be, hogy melyiket kapja. Ha megmondjuk a betegnek, hogy placebót kapott, a hatás azonnal megszűnik. Az elvárások erejét az is mutatja, hogy a fájdalomcsillapítók és a szorongásoldók sokkal kevésbé hatnak, ha a beteg nem tudja, hogy ilyen szert kapott. Alzheimer-kórban nem hat a placebo, valószínűleg azért, mert károsodott az elvárásokért felelős agyterület, a prefrontális cortex (Benedetti).
Közreműködő tényező a motiváció is: ha a beteg meg akar gyógyulni, kiélesedik a testérzékelése, a tüneteit máshogy értelmezi és viselkedése is módosul; jobban hat rá a placebo és jobban gyógyul (Geers, Journal of Behavioral Medicine). Ezzel ellentétben, ha egy betegben az a meggyőződés él, hogy bűnei miatt van a betegsége, és tulajdonképpen vezekelnie kellene, minden gyógyszer nocebóvá válik, és szenvedésteljes „mellékhatások” jelentkeznek nála – magyarázza Süle Ferenc pszichoanalitikus a már említett vitaanyagban. Azaz a páciens világképe, a kultúra, amiben él, szintén befolyásolja a placebo-hatás megjelenését: a gyomorfekélyes brazilok kevésbé gyógyulnak placebó hatására, mint az észak-európaiak, az ulcus Németországban kezelhető a leghatékonyabban aspecifikus szerrel, a német hipertóniások azonban mindenki másnál kevésbé placebo-responderek (//Park//, General Psychiatry).
A teljes gyógyszerhatás létrehozásáért tehát a farmakológiai összetevőn kívül mindig számos más tényező is felelős, nincs gyógyszer placebo-, illetve nocebo-hatás nélkül. A gyógyszer sajátosságai (íz, alak, szín, név), a gyógyszerszedő tulajdonságai (kor, műveltségi szint, személyiség, szocio-kulturális háttér, betegségtörténet, tapasztalatok), a gyógyszert felíró tulajdonságai (kor, személyiség, attitűd, státusz, tekintély), valamint a helyzet, amiben a gyógyszert felírták (rendelő, osztály, laboratórium, szociális esemény) egyaránt számít. Ezért törekednek gyógyító környezet (healing environment) kialakítására az egészségmegőrző kórházak mozgalom tagjai: a ’80-as évek óta a kórházépületek tervezésekor és a szervezeti kultúra kialakításakor figyelembe veszik a kórházi stressz csökkentésének lehetőségeit, pl. a műtőket és a büfét nem egymás közelébe helyezik, az ambulanciákon nem viselnek fehér köpenyt.

Valóság nem létezik

A placebó – és minden gyógyszer – hatásában fontos tényező az is, hogy a beteg meg akar felelni a szülőfigurát alakító orvos elvárásainak. A Pygmalion-effektus működésének modern tanulmányozása során is azt találták (Rosenthal), hogy jobban teljesít a diák pusztán attól, ha a tanára ezt feltételezi. A felettesek elvárásait az emberek könnyen magukévá teszik – ez az önbeteljesítő jóslat egyik formája, ahogy az optimista beállítottság is felfogható annak: a pesszimisták immunrendszere alulműködik.
Bányai Éva pszichológus is hangsúlyozza az orvos és a kezelőszemélyzet pozitív vagy negatív hozzáállásának szerepét: „a kritikus élethelyzetbe, így szuggesztióra fogékony állapotba került betegeknek pozitív szuggesztiókat kell adni. Vészhelyzetben az ember tudatállapota módosul, bármi, amit mondanak neki, mélyen beivódik az agyába, majd a szervezete aszerint működik. Ha baleset ér bennünket, önszuggesztióval arra érdemes törekednünk, hogy megnyugtassuk magunkat, és a sérülés gyors gyógyulásáról szőtt gondolatok járjanak a fejünkben. Ekkor a gyógyulás valóban gyorsabb lesz.”
Nincs a megfigyelőtől független külső valóság, ezt nem csak a kvantumfizika mutatja meg, de fMRI-vel is látható: a többiek által ránk gyakorolt nyomás módosítja a tudatállapotunkatGregory Berns neurológus kísérletében az alanyoknak három vonalról kellett eldönteniük, melyik a hosszabb, miközben beépített emberek időnként helytelenül válaszoltak előttük. Az eredmény: négyből három ember legalább egyszer az előtte elhangzó helytelen válasszal értett egyet, illetve négy emberből egy a válaszai felében követte a társai által sugalmazott helytelen választ.
Mindeközben agyuk látásért felelős tarkótáji területe volt aktív, a tudatosságért, a tervezésért és a magasabb rendű gondolkodásért felelős homloktáji területek pedig passzívak maradtak. Azaz a helytelenül válaszoló kísérleti alanyok nem hazudtak, tényleg másként látták a valóságot. A látás annyit jelent – magyarázza az eredményeket a kísérletvezető –, hogy elhisszük, amit a csoportunk hisz. Antonio Damasio neurológus ezt így kommentálja: Descartes tévedett, viselkedésünket a racionális gondolkodás csak részben befolyásolja, abban ugyanolyan fontos szerepet játszanak az érzelmek és a szociális kontextus is.

Test-lélek interface

Ma már értjük a mechanizmusát annak, ahogy egy elképzelés, egy érzés vagy egy kapcsolat megváltoztatja a fiziológia működését. „A test és a lélek megkülönböztetése nem jogos, funkcionálisan nincs alapja, ez egy dolog két aspektusa. Más kérdés, hogy mit és hogyan vizsgálok, a kutatómunkában segít a megkülönböztetés, mást nézek a fiziológia, és mást a pszichológia szintjén, de ez nem az élet. A vizsgálat után integrálni kell az eredményeket” – mondja Bárdos György.
pszicho-neuroimmunológia és a pszicho-neuroendokrinológia tudományágak ilyen integrátorok, a mentális folyamatok és az egészség közötti kapcsolatot vizsgálják. Az első kísérletet, amely aztán a pszichoendo-neuroimmunológia (PENI) létrejöttéhez vezetett, 1975-ben végezte Robert Ader and Nicholas Cohen. Az eredmény feltárta az immunrendszer már említett kondicionálhatóságát: az immunszuppresszáns elhagyása után az édes íz önmagában is kiváltotta az immunrendszer gátlását.
Candace Pert 1985-ben felfedezte, hogy a neuropeptidek és a neurotranszmitterek az agy és az immunrendszer sejtjein egyaránt hatnak (felfedezte ezek receptorait az immunsejteken). Ezáltal bebizonyosodott, hogy az agy és az immunrendszer egységes, integrált védekező rendszert alkot, és kiderült, milyen mechanizmusok révén befolyásolják az érzelmek a gyógyulást. A gyulladásos citokinek például direkt agyi hatással bírnak, a makrofágokon kívül a hipotalamuszban is termelődnek, kialakítják a betegség-magatartást (láz, hiperalgézia, anorexia, aluszékonyság, letargia, depresszió). Az is elképzelhető, hogy a depresszió szisztémás gyulladás (infekció, autoimmun betegség, rák, stressz) következménye, az antidepresszánsok pedig valójában gyulladásos citokineket gátló hatásuknál fogva működnek (Dantzer, Nature Neuroscience). A depresszión kívül több más betegségben is fokozott ezen citokinek termelődése, ami közrejátszhat a gyógyszerekre adott alacsonyabb terápiás válasz létrejöttében. Lehetséges, hogy gyulladásgátlással kombinálva sok gyógyszer hatásfoka megnő. Az már ma is biztos, hogy a relaxációval, autogén tréninggel megnyugtatott immun- és idegrendszer gyorsabb gyógyulást biztosít, és a pozitív emocionális élmények felturbózzák a védekező rendszert. Ősi kollégáink, a sámánok is így gyógyíthattak: a rituálék hatására létrejövő misztikus élmény óriási pozitív érzelmi töltést adott (Roberts)

Placebó-kontroll: időszerű a reform

A klinikai gyógyszervizsgálatok múlt század közepén történt bevezetése irányította a modern gyógyászat figyelmét a placebó-hatásra, mert az nagyon megnehezíti az új eljárások értékelését. Mint Buda Béla írja: „a nagyszabású klinikai próbákkal igazolt hatások, amelyekkel egy-egy gyógyszer megjelenik, ritkán időtállóak. Pár éven belül a legtöbb készítményről kiderül, hogy sokkal kevesebbet ér, mint amennyit az első nagy klinikai kipróbálások állítottak róla. Minden gyógyszernek megvan a maga szubjektív, illetve pszichoszociális ’felezési ideje’, amikor alábbhagy az ’eredeti’ közlemények, a ’legújabb tudományos irodalom’ és a sürgölődő gyógyszergyári ügynökök szuggesztív hatása az orvosban” (Psychiatria Hungarica).
Az első vakpróbát Macht végezte 1916-ban, amikor morfin fájdalomcsillapító hatását hasonlította össze sóoldatéval. Ekkor még csak a beteg nem tudta, melyik szert kapja, majd az orvos elvárásainak hatását kiszűrendő bevezették a kettős vak próbát, a placebó beteg általi lelepleződését elkerülendő az aktív placebót. Vizsgálni kellene azt is, mennyire tudják fenntartani a próba „vakságát”; ez általában kevéssé sikerül: végül a kezelőszemélyzet 71 százalékos biztonsággal meg tudja mondani, ki kapott placebót (Shapiro).
Egy tavalyi NewScientist-cikk megállapításai szerint a placebó-hatás aláássa az evidencia alapú orvoslást. Benedetti eredményei szerint ugyanis sok gyógyszer csak a placebó-hatást erősíti fel; sőt ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepamot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban. Ezért meg kell reformálni a placebó-kontrollált vizsgálatok módszertanát – mondja. A metodikai nehézségeket Bitter István ésVitrai József már másfél évtizede megemlítette Placebo: az orvostudomány kulcskérdése című írásában: „minél szigorúbb követelményeket alkalmaznak a vizsgálatokra, annál kisebb hatást tudnak egy adott terápia specifikus hatásának tulajdonítani”.
Kovács József megállapítása szerint (Lege Artis Medicinae) a hazai általános szabályozás nem segít a kutatók számára a placebokontrollált kutatások feltételeinek megfogalmazásában, ezért módosításra és kiegészítésre szorul. A bioetikus hozzáteszi: az EMEA (Orvosi Termékeket Értékelő Európai Hivatal/European Agency for the Evaluation of Medicinal Products) bírálja a Helsinki Deklarációt, amely hatásos kezelés létezése esetén tiltja a placebokontrollt. A hivatal szerint ugyanis a placebo alkalmazása tudományos okokból elkerülhetetlen. Legsürgetőbb a reform igénye a gyerekgyógyászatban használt szerek klinikai vizsgálatában. Sok szert csak felnőtteken teszteltek, és az egyszerű, testsúlyra kalkulált dózisszámítás nem veszi figyelembe, hogy a gyerekeknek más a metabolizmusa és fogékonyabbak a placebó-hatásra – írja Michael Brooks a PlosMedicine-ben.
Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei



(forrás: PharmaOnline )

2013. augusztus 17., szombat

Mérföldkő a rák megértésében

A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik szerint a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban.
A rák kialakulásáért a sejtek genetikai mutációi felelősek. Ezek egy részéről már régóta lehet tudni, hogy mi okozza, a daganatok mintegy felénél azonban ez továbbra is rejtély. A brit Wellcome Trust Sanger Intézete által vezetett kutatócsoport ezeknek a mutációknak az okait vizsgálta a rákos sejtek genomjának eddigi legkiterjedtebb elemzése során.
A rák ismert okozói, például az UV-sugarak és a dohányzás egyedi jelzést hagynak maguk után, olyan genetikai ujjlenyomatot, amelyből kiderül, pontosan mi okozta a DNS-mutációt. A kutatók a daganatok 30 leggyakoribb fajtájából vett 7042 minta vizsgálatával további ilyen genetikai ujjlenyomatok után nyomoztak, és ezek segítségével arra jutottak, hogy a rákhoz vezető mutációk 97 százalékáért összesen 21 kiváltó ok a felelős.
A rák genomjában rejtőznek ezek a minták vagy ujjlenyomatok, amelyek elárulják, mi a rák elsődleges okozója. Olyan ismeretlen területre vezetett bennünket a kutatás, amelyről azt sem tudtuk korábban, hogy létezik. Igazi mérföldkőről beszélhetünk – magyarázta Mike Stratton, a Sanger Intézet vezetője.
Más génmutációs ujjlenyomatok az öregedéssel vagy például a szervezet védekező rendszerével voltak összefüggésben. A sejtek a vírusfertőzésre úgy reagálnak, hogy működésbe hoznak egy enzimcsoportot, amely addig okoz mutációkat a víruson, míg az életképtelenné nem válik. "Úgy véljük, ebben a folyamatban mellékhatások is fellépnek: megváltozik a szervezet saját genomja is, és egyre valószínűbb, hogy olyan sok mutáción megy keresztül, melyek végén rákos sejt jön létre, tehát az immunrendszer fegyvere ilyen szempontból kétélűnek bizonyulhat." – jelentette ki Stratton.
Tizenkét ujjlenyomatra azonban a kutatóknak egyelőre nem sikerült magyarázatot találniuk. Reményeik szerint ha néhányról kiderül, hogy környezeti ártalomhoz köthető, az a rákmegelőzés új módszereit kínálhatja.

2013. augusztus 9., péntek

Mutáns szúnyogok Közép-Amerikában

Nicaraguai tudósok szerint lehetséges, hogy a Közép-Amerikában kitört dengue-láz-járvány a betegséget terjesztő szúnyogok génállományában történt mutáció számlájára írható.
A betegség eredeti formáját már korábban is ismerték a térségben. Egyre több olyan esetet jelentenek azonban, ahol egy dengue-variáns a vérlemezkék gyors széteséséhez, majd halálhoz vezet. A mutáns szúnyogok agresszívabbak, ellenállnak a hagyományos rovarirtóknak, és akár öt kilométeres távolságba is elrepülnek - mondta Ricardo Aguilar Noguera, a chinandegai Barrios klinika laboratóriumának kutatója.
Nicaraguában eddig legalább hatan haltak meg dengue-lázban, és több mint kétezren fertőződtek meg. Hondurasban a halálesetek száma elérte a tizenhetet, és tizenötezernél többen kapták el a kórt.
A dengue-lázzal a sárgalázat is terjesztő Stegomyia aegypti nevű szúnyogfajta fertőzi meg az embert. Tünetei többek közt a magas láz és az ízületi fájdalmak. Oltóanyag még nem áll rendelkezésre a kór ellen. A betegség több mint száz trópusi és szubtrópusi régióban, Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceáni térségben, Afrika trópusi vidékein, Közép-Amerikában és a Karib-szigeteken is megjelent már. Csonttöréses láznak is nevezik, mivel olyan erős izom- és ízületi fájdalmakkal jár, hogy a beteg sokszor azt hiszi, eltörtek a csontjai.
A betegség ellen védőoltás nem létezik, a fertőzést elkerülni úgy lehet, ha az ember a szúnyogok ellen védekezik. A WHO szerint a világon a fertőzések száma évi 50 és 100 millió közé tehető. Alapesetben a fertőzések 80 százalékánál a tünetek enyhék, csak a fertőzöttek 5 százaléka kerül súlyos, akár életveszélyes állapotba.

2013. augusztus 3., szombat

Szőlővel megelőzhető az időskori látásromlás

A luteint régóta az AMD (időskori makula degeneráció) megelőzéséhez, illetve visszafordításához alkalmas, hatékony karotinoidként tartják számon. Egy 2012-es kutatás szerint, melyet a Free Radical Biology and Medicine című folyóiratban publikáltak, a szőlő még hatékonyabb fegyver lehet az időskori látásromlás ellen magas antioxidáns tartalma révén.

A kutatásban patkányokat osztottak három csoportra: az első csoport étrendjét szőlővel egészítették ki, a másodikét luteinnel, a harmadik csoport pedig átlagos étrendet kapott. Az eredmények szerint a szőlőt fogyasztó csoport élvezte a legnagyobb védelmet az oxidatív károsodás ellen, méghozzá a luteint fogyasztó csoportnál is nagyobb mértékben. Ha tehát az étrend olyan antioxidánsokban, flavonoidokban gazdag, mint amelyek a szőlőben is megtalálhatók, az közvetlenül hatással van a retina pigment epithelium sejtekre, így a retina egészségére és működésére.
Az időskori makula degeneráció (AMD) sajnos rengeteg időskorú embert érint világszerte, és a vakság első számú okozójaként tartják számon. AMD során a retinában található fotoreceptorok elvesztik funkciójukat – akár az anyagcsere során felhalmozódott hulladék, akár az oxidatív károsodás miatt –, mely az idő múlásával fokozatosan bekövetkező folyamat.
szőlő olyan flavonoidokat tartalmaz, mint a quercetin és a resveratrol, melyek viszont képesek megakadályozni a metabolikus hulladék felgyülemlését, és az oxidatív károsodás ellen is védelmet nyújtanak. A szőlőfogyasztás tehát természetes módon segít megóvni a makulát, vagyis a retina központi részét, így javítja látásunkat és segít megelőzni az időskori vakság kialakulását.


2013. július 29., hétfő

A rákos megbetegedések kétharmada megelőzhető lenne

Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását – hívja fel a figyelmet dr. Győrffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója.

Az egészségtelen életmód (döntően a dohányzás és az elhízás) a daganatos megbetegedések kétharmadáért felelős, pedig ezek megelőzhetőek lennének. A dohányzás a rákok harmadát okozza, de a mozgásszegény életmód ugyanekkora arányt képvisel. Köztudott, hogy napi egy doboz cigaretta huszonkétszeresére növeli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét, az utóbbi években az is kiderült, hogy a dohányzás számos további rosszindulatú tumoros betegség kialakulásához is hozzájárul, mint a petefészek-, szájüregi-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, gyomor-, vese-, máj-, húgyhólyag- és az emlőrák. 

Azt már kevesebben tudják, hogy normál testtömeg felett minden plusz kiló egy százalékkal növeli a rák kockázatát. Az egészségtelen életmód alatt a szakember az elhízást (az összes megelőzhető rák 20%-a), a mozgásszegény életmódot (5%), a fokozott alkoholfogyasztást (3%) és a helytelen táplálkozást (5%) említi, de ide sorolható a túlzott napozás, amely nagy számú bőrrákos megbetegedést okoz Magyarországon. 

Az emberek többsége élete folyamán folyamatosan hízik anélkül, hogy észrevenné. Például naponta egy fél süti (50 kalória) egy év alatt két kiló pluszt eredményez. A probléma abból adódik, hogy ez a plusz súly szinte kizárólag zsírszövet formájában jelenik meg, és ez hormonokat (ösztrogént és inzulint), növekedési faktorokat termel, amelyek a különböző rákok kialakulásához járulnak hozzá. Az elhízás és egyes ráktípusok kialakulása között már tudományosan is igazolt a kapcsolat, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a második legfontosabb elkerülhető okként tartja nyilván. Az elhízás hasnyálmirigy -, vastagbél-, vese- és emlőrákot, illetve a nyelőcsőrák egy bizonyos típusát okozhatja. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy további rákok kialakulásához is vezethet, mint a májrák és az epehólyag rákja. 

A mozgásszegény életmód a vastagbél-, a méhnyak- és az emlőrák kockázatát növeli. Az erre vonatkozó tudományos irodalom teljesen új, lényegében csak az elmúlt három év során került az érdeklődés középpontjába. Emiatt a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, de a rendszeres mozgás, sportolás rákmegelőző hatása ma már biztos, ezért az Amerikai Rák-Társaság ajánlásaiban is szerepel. 

A fokozott alkoholfogyasztás növeli a száj-, gége-, garat-, nyelőcső-, vastagbél- és emlőrák kockázatát. Kiderült, hogy más, étkezéssel kapcsolatos szokások és a rák kialakulása között is kapcsolat van, például a forró ételek rendszeres fogyasztása miatt a japánok körében tízszer magasabb a gyomorrák előfordulása. De a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása védő hatású lehet a vastagbélrák kialakulásával szemben. Epidemiológiai vizsgálatok alapján túlsúly vagy elhízás esetén 10 kilógramm fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását. 

Az elmúlt három évtized alatt több mint két és félszeresére nőtt a rákban meghaltak száma Magyarországon, míg az Európai Unióban csak másfélszeresére. Dr. Győrffy Balázs azt mondja, az elborzasztó magyar adatokat még az orvostanhallgatók sem veszik elég komolyan, hitetlenkedve néznek rá, amikor közli velük, hogy minden második férfi és minden harmadik nő életében egyszer rákos lesz. A legbosszantóbb, hogy a megbetegedések nagy része egyszerűen elkerülhető, megelőzhető lenne egészségtudatos életmóddal. A kutató szerint a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-60 éves férfiak, akik nem véletlenül a legtöbb ráktípus (tüdő, szájüregi, nyelőcső, gége, gyomor, hasnyálmirigy) halálozási listáján vezető helyen állnak, világviszonylatban is. 

2013. július 23., kedd

Speciális szemüveg javítja az időskori látást

Olyan új szemüveglencsét fejlesztettek ki amerikai tudósok, amely visszaadja a retina időskori károsodása (makula-degeneráció) miatt megromlott látás élességét. A retina időskori károsodása miatt a látás elhomályosul, sőt az éleslátás helyének idegsejtpusztulása vakságot is okozhat. Walter Kohn, a Santa Barbara-i Egyetem kutatója olyan eszközt fejlesztett ki, amellyel ezek a betegek visszakaphatják éles látásukat - idézi a Daily Telegraph a Nobel-díjasok Lindauban tartott találkozóján elhangzott előadást.
Az 1998-ban kémiai Nobel-díjjal kitüntetett tudós egy összetett algoritmus segítségével korrigálja a betegség okozta látástorzulást. Szemüvegek és kontaktlencsék kialakításán dolgozik. „A makula-degeneráció igen bonyolult betegség, ám van olyan vonása, mely minden páciensnél közös: az egyenes vonalak eltorzulnak. Hogy hogyan, az minden betegnél eltérő, ám mindennapi életvitelüket nagyban gátolja, kockázatos például a lépcsőn járás is. Kidolgoztam egy módszert, amellyel a vonalak torzulását ki lehet javítani a számítógép monitorán. Szemüvegek optikai lencséit is el lehet így készíteni" - magyarázta Kohn.
A kutató szerint ezek a lencsék sokkal bonyolultabbak, mint az egyéb szemproblémákat, például a rövidlátást javító szemüvegek. A makula degenerációtól szenvedő betegek látását valószínűleg évente-félévente ellenőrizni kell majd, hogy az új információk szerint állítsák be a lencsét.
A betegség jelenleg nem gyógyítható. A kór egy ritkább formájánál a korai beavatkozás segíthet megőrizni a látást. Egyes kutatók a sáfrány fűszernövény védőhatásán alapuló gyógymódon dolgoznak.
Kohn akkor kezdett dolgozni a makula degenerációt javító szemüvegen, amikor hét évvel ezelőtt, 80 éves korában feleségénél diagnosztizálták a kórt. Az eljárás során a betegség felismeréséhez gyakran használt Amsler-rácsot használják. Ennek a négyzethálónak a segítségével mérik fel a beteg látását. A páciens a gép előtt ülve az egér mozgatásával módosítja a rácsvonalakat, amíg élesen nem látja őket. Az innen nyert adatokat használják fel Kohn és kollégái a betegek látását javító lencsék készítésekor. Ezzel az eljárással számítógép-monitorok és telefonok kijelzőit is módosítani lehet, hogy a betegek szemüveg nélkül is használhassák őket.
A szakemberek abban bíznak, a kontaktlencsét finom anyagával is el tudják érni ugyanezt a korrekciós hatást. A jövőben olyan eszköz kidolgozását tervezik, amelyet a hallókészülékhez hasonlóan a fül mögött lehet viselni, és a szemfenék idegeiből származó információ megváltoztatásával javítja a látás hibáit.

2013. július 18., csütörtök

Sikerült kikapcsolni a Down-kórt okozó kromoszómát

Amerikai kutatóknak sikerült kikapcsolniuk a Down-szindrómát okozó kromoszómát, ami a rendellenesség új gyógymódjához vezethet. A terápia alkalmazásához azonban az áttörést jelentő eredmény ellenére még több éves kutatómunka szükséges.
A Down-szindróma veleszületett kromoszóma-eltérés, amely a 21. kromoszómapár hibás osztódásával jön létre. Az így született embereknél a 21. kromoszómából nem egy pár, hanem három darab fordul elő. Ez a leggyakoribb genetikai eredetű rendellenesség, amely értelmi fogyatékossággal és a testi fejlődés zavaraival jár.
Laboratóriumi kísérletekben azonban sikerült kikapcsolni a szindrómát okozó kromoszómát - írták a Massachusettsi Egyetem kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban. "A módszer segíthet azonosítani a rendellenesség tüneteinek sejtszintű hátterét, ennek alapján pedig a célzott terápiákat lehet kidolgozni. Azt reméljük, eredményeink új utat mutatnak a Down-szindróma kutatásában, ám a terápiához több éves kutatómunkára lesz még szükség" - hangsúlyozta Jeanne Lawrence sejtbiológus, a tanulmány vezető szerzője.
A tudósok leírták, hogyan hatástalanították az emberi sejtekben egy gén beültetésével a 21. kromoszóma mutáns, harmadik darabját. Lawrence és kutatócsoportja olyan módszert dolgozott ki, amely egy természetes folyamatot utánoz. A művelet a minden emlős nőstény által hordozott két X-kromoszóma egyikét "hallgattatja el". Mindkét X-kromoszóma tartalmaz egy XIST nevű gént, amely ha működésbe lép, olyan molekulát termel, amely takaróként vonja be a kikapcsolni kívánt X-kromoszómát, így nem engedi, hogy génjei kifejthessék hatásukat. Az emlős nőstényekben az egyik XIST-gén aktiválódik és kikapcsolja azt az X kromoszómát, amelyen maga is van.
A kísérletek során a kutatók beillesztették a XIST-gént egy Down-szindrómás ember testéből vett sejtek egyik 21-es kromoszómájába. Ezzel egy időben genetikai "kapcsolót" is beültettek, azaz antibiotikum adagolásával működésbe hozták a XIST-gént. Ezzel "elnémították" a felesleges 21. kromoszómadarab génjeit, amelyek a Down-szindrómát okozzák. Az eljáráshoz emberi őssejteket használtak.
Korábban is próbálkoztak már a harmadik 21. kromoszóma eltávolításával, és ekkor is emberi őssejteket használtak fel. Ez a genetikai eljárás azon alapult, hogy a 21. kromoszómából hármat tartalmazó őssejtek időnként maguktól kikapcsolják a felesleges darabot. "A folyamat irányíthatatlan volt. Azonban az új módszernek is lehet árnyoldala: az XIST-gén a bekapcsolása talán nem minden gént némít el, ez pedig zavarossá teheti a kísérleti eredményeket" - kommentálta Mitchell Weiss őssejtkutató, a Philadelphiai Gyermekkórház munkatársa a mostani eredményeket.

2013. július 17., szerda

Hőkamerával kimutatható a bőrrák

Svájci kutatók olyan készüléket fejlesztettek ki, amely a bőrrel való érintkezés nélkül, infravörös kamera segítségével, hőmérsékletéről ismeri fel a bőrrákot. A Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemén (ZHAW) még folyamatban vannak a klinikai tesztek.
Az egészséges bőrt és a rosszindulatú daganatot a hőmérséklet és az anyagcsere különbözteti meg egymástól. Ezt az eltérést méri meg, majd képen is bemutatja az egyetem Számítógépes Fizikai Intézetének Mathias Bonmarin vezette kutatócsoportja által fejlesztett műszer. Az iparban hasonló módszerrel érzékelik az anyagok legkisebb repedéseit.
A bőrrák diagnózisához használható műszert a Genfi Egyetemi Klinikán két éven át tesztelik. A pácienseken végzett első mérések igen ígéretesek - írta közleményében a ZHAW.

2013. július 10., szerda

Jobb eszköz a rákos daganatok vizsgálatához

A University College of LONDON (UCL) munkatársai új módszert fejlesztettek ki, amely a sejtek cukorfelhasználásának megfigyelésével azonosítja a betegséget. A rákos sejtek kiemelkedően sok glükózt, azaz egyszerű cukrot fogyasztanak, ami a daganat gyors növekedéséhez szükséges.
A mágnesrezonanciás képalkotó készülék (MR) egyszerű áthangolása után a UCL kutatói felfedezték, hogy ha a vizsgált páciens valami cukrosat evett, a daganat fényesen ragyogott a képernyőn. Az eljárás olcsóbb és biztonságosabb, mint a radioaktív vizsgálati módszerek, és a fejlesztők szerint másfél éven belül széles körben elérhető lehet. A jelenleg használt technika a sugárzás miatt várandósok és gyermekek esetében nem használható, ezen kívül csak nagy kórházakban és speciális központokban áll rendelkezésre. Ezzel szemben az MR-készülék általánosan elterjedt, tehát a betegeknek kevesebbet kell utazniuk, a módszernek nincs káros hatása, gyakran ellenőrizhető vele, hogyan reagál a daganat a kezelésre. Olcsósága és ártalmatlansága miatt a kutatók abban reménykednek, az új eljárás javítani fog a rákos betegek gyógyulási arányán.
A kutatás során béldaganatos egereket vizsgáltak, és azt találták, hogy a cukorfogyasztást követően az MR-készülék kimutatta a rákos sejtburjánzást. Néhány daganatos betegnél is sikerrel próbálták ki. "Bíztatóak az első eredmények. A daganat körüli területen követhető volt a cukorfelvétel" - mondta Mark Lythgoe, az UCL Biomedikai Képalkotó Központjának igazgatója, a tanulmány egyik szerzője. Most a pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével végzik el a vizsgálatokat, melynek során a betegnek radioaktív anyagot tartalmazó injekciót adnak. Az új módszerhez tű sem kell, elegendő egy fél tábla csokoládé. "A radioaktív anyag mindig jár némi kockázattal. Ritkán alkalmazható, várandósoknak és gyermekeknek pedig nem megfelelő. A túl nagy mennyiségű sugárzás árthat a DNS-nek, sejthalálhoz vagy sejtkárosodáshoz vezethet, ami újabb rákos folyamatot indíthat el" - fűzte hozzá Lythgoe.
A kutatók szerint káros következmények nélkül, tetszés szerinti gyakorisággal lehet vizsgálni a beteget, akár hetente, akár naponta. "Az új módszer rádióhullámok útján követi a cukor mágneses rezgéseit a testen belül, így a hagyományos MR-készülékkel kimutatható a daganat" - magyarázta Simon Walker-Samuel, a kutatás vezetője. A módszer klinikai tesztjei folyamatban vannak, ám ezeken édesség vagy csokoládé helyett pontosan ellenőrzött, tiszta glükóz elfogyasztása után vizsgálják a betegeket.

2013. július 7., vasárnap

Terjed a fülöp-szigeteki dengue-láz

Az év eleje óta több mint 1800 embert fertőzött meg a dengue-láz vírusa a Fülöp-szigetek középső részén, a járványnak legalább tíz halálos áldozata van – közölték a hatóságok. A legutóbbi megbetegedések különösen aggasztóak a Manilától 400 kilométernyire délre fekvő Iloilo tartomány hatóságai szerint, mert száraz évszakban következtek be, amikor rendszerint kevesebb a szúnyog. Az esős évszak beköszöntével tovább nő a megbetegedések veszélye.
Az influenzás tüneteket kiváltó dengue-láz vírusát a petéit állóvizekben lerakó Aedes aegypti és Aedes albopictus szúnyogfajok terjesztik, amelyek nappal csípnek. Raul Banias, az említett tartomány egyik magas rangú vezetője a francia hírügynökségnek elmondta: úgy tűnik, változóban van a rovarok magatartása, ami aggodalomra ad okot. Azon túl, hogy a száraz évszakban is jelen vannak, már éjszaka is csípnek.
A hatóságok programot indítottak a házak átvizsgálására, hogy felszámoljanak minden olyan víztárolót, amelyben szúnyoglárvák lehetnek, és elővigyázatosságra kérik a lakosokat, valamint arra, hogy rendszeresen fedjék le a víztartó edényeket. Ez utóbbiakra hagyományosan szükség van a falusi településeken, ahol csak kevés helyen van csapvíz.
A dengue-láz a Fülöp-szigeteken gyakran előforduló betegség. A kór az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi becslése szerint világszerte több mint 2,5 milliárd embert, azaz a Föld lakosságának 40 százalékát fenyegeti napjainkban is. A betegség vérzéses formája 500 ezer embernél jelentkezik - főként gyermekeknél -, ez az esetek több mint 2,5 százaléka halállal végződik.
A vírus Európában is megjelent, az első megbetegedéseket 2010-ben észlelték Délkelet-Franciaországban és Horvátországban.


2013. március 31., vasárnap

Ételintolerancia - Sokak gyomra nem bírja a húsvéti tojást


Az ételintoleranciával küzdő emberek körében a tojásfehérje és a tojássárgája is benne van a leggyakrabban gyomorbántalmakat és bélpanaszokat okozó ételek listájában - derült ki 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatából.
A tejfehérje, a tojásfehérje és a tojássárgája, egyes gabonafélék és olajos magvak okoznak a leggyakrabban puffadást, hasfeszülést, hasmenést, székrekedést és gyomorgörcsöt azoknál az embereknél, akiknél ételintolerancia mutatható ki. Ezzel szemben a panaszokkal gasztroenterológus szakorvoshoz forduló pácienseknél a különféle húsok - akár sertés, akár baromfi - jellemzően nem okoznak irritációt - közölte a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET) az MTI-vel.
Az ételintoleranciával küszködő emberek bélrendszerében a tejben, a tojásban, a búzában, a kukoricában, a babban vagy az olajos magvakban lévő fehérjék váltanak ki legnagyobb arányban gyulladást, aminek következtében a bél immunrendszere Immunglobulin G ellenanyagot termel. Ez a fajta hatás a húsféleségekre nem jellemző, ezért a húsvéti asztalon lévő sonka kevesebbeknél okoz panaszt, mint a főtt tojás, a torma vagy a mustár.
A 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatának eredményét feldolgozó kutatás eredménye nem azt mutatja meg, hogy általánosságban melyik étel az egészséges és melyik nem. Arról ad információt, hogy mely ételek lehettek a bajok okozói azoknál az embereknél, akiknél régóta fennálló gyomorbántalmaik és bélpanaszaik hátterében nem találtak szervi elváltozást, de kimutatható volt az ételintolerancia.
Az ételallergia és az ételintolerancia két különböző betegség. Aki allergiás, annál már kis mennyiségű étel is azonnali heves reakciót válthat ki. Az ételintolerancia esetén hosszabb idő telik el a panaszok kialakulásáig, ezért nehéz, vagy lehetetlen szakorvosi vizsgálat nélkül kitapasztalni, mi áll a háttérben. Az ételintoleranciát nem gyógyszerrel kezelik: ha valakinél a vérvizsgálat során bebizonyosodik a betegség, illetve hogy melyik élelmiszerek okozzák a hasi panaszokat, személyre szabott diétával lehet megszüntetni a tüneteket.

2013. március 28., csütörtök

Halálosabb a SARS-nál az új koronavírus


Új információkkal szolgált a hongkongi egyetem mikrobiológus kutatócsoportja a Közel-keleten feltűnt rejtélyes új koronavírussal kapcsolatban. A WHO friss adatai szerint 17 megbetegedést regisztráltak eddig, amit bizonyíthatóan a NCoV kódnevű vírus okozott, és a betegek közül 11 halt meg. Ez azt jelenti, hogy a vírus sokkal halálosabb, mint a SARS, amire a leginkább hasonlít, ott 11 százalékos halálozási arányt mértek átlagosan a betegek között.
A hongkongi kutatók vizsgálatai arra nem derítettek fényt, hogy honnan származik a vírus és hogyan került most elő hirtelen, de azt megállapították, hogy állatokban lappangott, mielőtt emberre terjedt volna át. Majmok, disznók, nyulak, illetve cibetmacskák lehettek a vírus átmeneti hordozói.
A SARS-nál annyiban veszélyesebb az új vírus, hogy változatos szerveket képes megtámadni az emberi szervezetben, és a megtámadott sejteket nagyon hamar elpusztítja. Sokkal virulensebb, agresszívan terjed, és a képessége, hogy más fajokra is átterjedjen, még veszélyesebbé teszi. Aggodalomra ad okot, hogy a NCoV a jelek szerint gyorsan mutálódik: az első vizsgálatok még azt mutatták, hogy a légúti szervekben egészen más sejteket támad meg, mint a mostani teszteken.
Egy másik kutatócsoport nemrégiben azt közölte, hogy az fertőzést immunmoduláns vírusellenes szerekkel sikeresen lehet kezelni, ami egy esetleges nagyobb járvány esetén megnyugtató megoldási lehetőséget nyújt.

2013. március 26., kedd

A természetes tumorellenes védelem


A pécsi Rákkutató- és Gyógyszerfejlesztő Központ kutatóinak az emberi test természetes tumorellenes védelmével és az aktív ráksejt-pusztító keverékkel kapcsolatos legújabb eredményeinek összefoglalóját jelentette meg márciusi számában az International Journal of Cancer folyóirat.
A kutatóközpont szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: Kulcsár Gyula biokémikusnak és munkatársainak publikációja Európa negyedik legrangosabb tudományos szakfolyóiratában a magyar rákkutatás eredményeinek nemzetközi szintű elismerését jelenti.
Hangsúlyozták, hogy 1987 óta folyó kutatásai során Kulcsár Gyula bizonyította, létezik a szervezetnek egy, az immunrendszertől független természetes tumorellenes védelme. "Az immunrendszer korlátozott működésekor vagy teljes összeomlásakor nem nő meg sokféle daganat gyakorisága, ami azt jelenti, az immunrendszernek nincs kizárólagos szerepe a daganatellenes védelemben" – közölték.
Mivel mindenkiben folyamatosan keletkeznek ráksejtek, a szervezetben működnie kell egy, az immunrendszertől független daganatellenes védelmi mechanizmusnak, természetes tumorellenes védelemnek is, amely meggátolja a tumorsejtek elszaporodását. A kutatás további fázisaiban megállapította, hogy ezt a védelmet, vagyis az aktív ráksejt-pusztító keveréket a vérkeringésben lévő aktív ráksejt-pusztító molekulák alkotják. Ezek aminosavak, egyes vitaminok és egyéb aktív anyagok - írták. A keveréket állatkísérletek révén tesztelték.
Mivel a rákos sejtek felhalmozzák a keringésben lévő kismolekulákat, a szervezetben lévő ráksejt-pusztító molekulák is nagy mennyiségben jutnak a daganatos sejtekbe, ezzel azok programozott halálát okozzák. Amellett, hogy az aktív ráksejt-pusztító keveréknek a szervezetbe juttatásával több ráksejt pusztítható el, és így növelhető a természetes tumorellenes védelem teljesítőképessége, a kutatók bizonyították azt is, hogy a keverék fokozza a kemoterápiás kezelések hatását - olvasható a közleményben.
A kutatóközpont rámutatott: e gyógyászati jelentőségű eredményeket termékfejlesztés és 16 országra érvényes szabadalmi bejegyzés követte. A hazai piacon 16 éve elérhető az a speciális gyógyászati célra szánt tápszer, amelynek tavalyi életminőségi, klinikai vizsgálati eredményei azt mutatják, a betegek fizikai, értelmi, érzelmi és szociális funkciói javultak, fáradtságérzetük, fájdalmuk, nehézlégzésük csökkent, továbbá mérséklődtek náluk a kemoterápia, a sugárkezelés egyes kellemetlen mellékhatásai.

2013. március 4., hétfő

Ösztrogéntapasz lassítja a prosztatarákot


A vérbe ösztrogént juttató bőrtapasz olcsóbb és biztonságosabb kezelési módot nyújthat a prosztatarákkal szemben, mint a jelenlegi terápiák – állítja a Lancet Oncology című szaklapban megjelent tanulmány.
A legfontosabb női nemi hormont, az ösztrogént – amely szteroid vegyületek kombinációja - már régóta bevetik a prosztatarákkal szemben. A férfiak körében gyakori rákbetegség egyik faktora az esetek zömében maga a legfontosabb férfi nemi hormon, a tesztoszteron. Mivel az ösztrogén összetétele hasonló férfi párjáéhoz, a magas ösztrogénszint kevesebb tesztoszteron termelésére készteti a szervezetet, ezzel lelassítható a rák növekedése.
Korábban szájon át adták az ösztrogént a prosztatarákos betegeknek, de a gyógyszer túlságosan megterhelte a májat, amely aztán olyan vegyületeket állított elő, amelyek vérrögöt idéztek elő, esetleg szívrohamot vagy szélütést okoztak. A legelterjedtebb gyógymódként ma injekcióval juttatják a szervezetbe azt az anyagot (LHRHa), amellyel csökkenthető a prosztatarákot tápláló tesztoszteron szintje. A terápia azonban mellékhatásokkal jár, hasonlókkal, mint a nők esetében a klimax: akár csontritkulás és cukorbetegség is kialakulhat.
Az Imperial College London kutatói 254 páciensen próbálták ki az ösztrogéninjekció, illetve -tapasz hatását. Utóbbi biztonságosnak bizonyult, és a klimaxszerű mellékhatások is elmaradtak. Most további kísérletek szükségesek; a következőkben a tapasz hosszú távú hatását, hatékonyságát vizsgálják. A második szakaszban több mint hatszáz betegen tervezik elvégezni a teszteket.
Kate Law, a Cancer Research UK nevű alapítvány képviselője a tanulmány kapcsán kijelentette, hogy a kiterjedt kutatásoknak köszönhetően több férfi küzdi le ma a prosztatarákot, mint valaha, ennek ellenére sürgősen szükség lenne hatékonyabb gyógymódokra, kiváltképpen a káros mellékhatások leküzdésére.

2013. február 27., szerda

Az ember szuper-organizmus


A tudósok ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére. A mikroorganizmusok kutatása beláthatatlan lehetőségeket teremt, és komoly etikai kérdéseket feszeget.
A Toxoplasma gondii karcsú, félhold alakú, 3-6 µm hosszú és 1,8-4 µm széles mikroba. Ez az élősködő a melegvérű állatokat fertőzi, idáig több mint 400 különböző állatfajból izolálták. Fő fertőzési forrásai és végleges gazdaállatai a macskafélék. A parazita bejut a véráramba, majd a legkülönbözőbb szervekbe (így az agyba is), amelyekben vegetatív formát tartalmazó cisztákat alkot. A cisztát tartalmazó egér, patkány húsa ezt követően elfogyasztásra kerülhet macskafélék, kutyafélék által.
Az emberiség körülbelül 30 %-a fertőzött valamilyen formában. Az arány változó, néhol akár a 60%-ot is elérheti. A fertőzés merész, elővigyázatlan viselkedést idéz elő a rágcsálókban, könnyebben elejthető zsákmánnyá téve őket. Emberben megfelelő immunválasz esetén tünetmentes, néma fertőzöttség alakul ki. A látszólagos tünetmentesség ellenére azonban számos kutatás összefüggést talált az emberi IQ, élménykereső viselkedés, agresszió, pszichés problémák előfordulása, reakcióidő lassulása, közlekedési balesetek és a Toxoplasma gondii-fertőzés között. Aktív hatása vélhetően mérsékli a szabálykövetésre való hajlamot, lassíthatja reflexeinket, visszavetheti a férfiak IQ-ját, növelheti a depresszió előfordulását a népességben és fertőzötten jóval gyakrabban válhatunk közlekedési baleset áldozatává is! Akár az emberi kultúra alakulásában, új területek meghódításában, vezetőink kiemelkedésében is szerepe lehet ennek a régóta velünk élő parazitának - feltételezi néhány tudós. A „tünetmentes" fertőzés hátránya és előnyei (így a tesztoszteronszintre gyakorolt hatásé) élsportolóknál sportáganként eltérőek lehetnek. Az agresszió fokozódása előnyös lehet a pályán, de előnytelen a magánéletben; a reakcióidő romlása kedvezőtlen volna akár ökölvívóról, akár a startpisztoly eldördülésére váró úszóról van szó. Az összefüggés a sportteljesítmény és a fertőzöttség között elég valószínűnek látszik annak ellenére is, hogy erről tudomásunk szerint még nem készült sportolókra kiterjedő vizsgálat, sőt még az összefüggés lehetőségéről sem ír tudomásunk szerint senki.
Természetesen még ennél is sokkal komplexebb a mikroorganizmusok hatása az emberi szervezetre, elég csak a pre- és probiotikumok jelentőségére gondolnunk!

2013. február 22., péntek

D-vitaminnal az átlagéletkor 2-3 évvel nőne

A D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarországi átlagéletkor akár 2-3 évvel is nőne – hívja fel a figyelmet a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) a II. D-vitamin nap alkalmából. A szükséges D-vitamin érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések és jelentős mértékben az influenza kockázatát – olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben, amely napjaink egyik legkomolyabb magyarországi népegészségügyi problémájának nevezi a D-vitamin-hiányt.
A magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. Ez komoly veszélyforrás, mert a D-vitamin a szervezet egyik legfontosabb hormonjának, a D-hormonnak az előanyaga. Ennek hiányában a csontok törékenysége fokozódik, az esések száma megnő, az immunrendszer károsodik, a szív és érrendszer működése romlik, a depresszióhajlam nagyobb, sőt számos rákos megbetegedés kockázata is fokozódik. Gyermekkorban a csontok fejlődése mellett a megfelelő immunválasz kialakulásához és sok felnőttkori betegség megelőzéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-pótlás – hangsúlyozza az orvostársaság.
A D-vitamin-hiány ma már civilizációs gond, oka a megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás hiánya. Télen a beeső napsugárzás olyan kevés UV-B sugárzást tartalmaz, hogy az nem elegendő D-vitamin-képzésre.
Hazánkban az első D-vitamin napot tavaly, február 23-án tartották, idén február 21-ét, csütörtököt nyilvánították e vitamin napjává. Az első vitaminnap alkalmából egy addig példátlan összefogás eredményeként tucatnyi orvostársaság közös állásfoglalásban javasolta felnőtteknek a jelenleg ajánlott D-vitamin-mennyiség közel tízszeresének a bevitelét a novembertől márciusig terjedő időszakban. Az emléknap alkalmából a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika, a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) és a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy közösen lépnek fel a D-vitamin-hiány súlyos egészségügyi következményeinek felszámolásáért, ki-ki a saját területén.