2018. május 19.

A magyar légierő készültségi szolgálatában lévő Gripenjei befogják a Norwegian légitársaság Boeing 787-es utasszállító repülőgépét, amely már Románia légterében sem létesített rádiókapcsolatot a légi irányítókkal.

A Gripen-pár a Szingapúr-London útvonalon repülő utasszállítót a magyar határnál elfogta és elvégezte az azonosítást, majd rádiókapcsolatot létesített az utasszállító repülőgép pilótáival, akik ezek után felvették a rádiókapcsolatot a magyar polgári légiforgalmi irányítással is, a Gripenek pedig visszatértek a kecskeméti repülőbázisukra.

(A kép illusztráció, nem a kiküldött tudósítónk készítette.)

Május 19. A napok enciklopédiájában

* * *

Országgyűlési választások 2018

Országgyűlési választások 2014

Választások 2014

Nincs gyógyszer placebo-hatás nélkül

Az asztalon egy közepes méretű kék tabletta és egy apró piros kapszula hever. Ha mindkettő hatékonyan enyhíti a szorongást, Ön melyiket választaná? És melyiket gondolja jobbnak, ha a vérnyomás csökkentése a cél? Az első esetben a betegek jobban gyógyulnak a kéktől, a piros gyógyszer pedig leviszi a vérnyomást akkor is, ha semmilyen hatóanyagot sem tartalmaz, de a páciens hisz benne. A placebo némelyek szerint egyenesen az orvostudomány kulcskérdése.

Placebo nem csak gyógyszer lehet, hanem bármilyen terápiás célú beavatkozás, így műtét is, vagy orvosi eszköz, például ultrahang-berendezés, elektróda – mondja Bárdos György pszichofiziológus. A szó a Bibliából, a Zsoltárok könyvéből származik: „Placebo Domino in regione vivorum”, „Az Úr kedvében fogok járni/tetszeni fogok az Úrnak az élet földjén”.

Arthur és Elaine Shapiro neves „placebológusok” definíciója szerint a placebo olyan terápiás beavatkozás vagy annak egy része, amelyet egy betegség gyógyítására vagy egy tünet enyhítésére alkalmaznak annak teljes vagy részleges tudatában, hogy specifikus hatást nem fejt ki a kezelt állapotra. Azaz placebohatás akkor is létrejöhet, ha a kezelést végzőnek nincs ilyen szándéka – szögezi le Bárdos György, akinek kutatócsoportja – PlaceBio – végzi e témában a legteljesebb magyarországi kutatásokat az ELTE-n. A Shapiro-szerzőpáros könyve (The Powerful Placebo: From Ancient Priest to Modern Physician) szerint a modern gyógyászat kialakulásáig az orvosi eljárások valójában mind a placebo-hatás miatt működtek. Bár ezt a megállapítást a New England Journal of Medicine könyvkritikusa, Luois Lasagna túlzásnak ítéli – szerinte több, évezredeken keresztül használt növényi szer, így például az ópium, a rezerpin, a digitálisz, a kuráre kiállja a tudományosság próbáját –, több hazai szakember is egyet ért vele. 

Bánki M. Csaba így kezdi a Magyar Neuro-pszichofarmakológiai Egyesület placebo-konferenciájára írt vitaanyagát: „Helytállónak tűnik az a kissé sarkos megfogalmazás, hogy a gyógyítás története az elmúlt másfél évszázadot leszámítva a placebo-kezelések története. Annál meglepőbb, hogy a placebo-hatás tudományosnak nevezhető vizsgálata csak alig néhány évtizedes, és a kérdés jelentőségét a legtöbb orvosi szakma ma is messze alulbecsüli.” A pszichiáter szerint a placebo-hatás a jövő nagy kérdése, a szervezet öngyógyító élettani apparátusának megértése alig belátható távlatokat nyitna, azonban a mai, természettudományos orvosi gondolkodás tagadni igyekszik minden kontinuitást évezredes mágikus múltjával. „A placebo nem csak analgesiát, hanem szerteágazó hatások sokaságát képes előidézni – folytatja Bánki M. Csaba a Psychiatria Hungarica című folyóiratban megjelent vitaanyagban –, talán éppen ez anemspecifikus jelleg a placebo-hatás egyik fő karakterisztikuma, amelyhez ebben a tekintetben csak a stressz-fogalom hasonlítható.”

Nocebo: ártani fogok

Egy nemspecifikus szernek nem csak pozitív, de káros hatása is lehet: ha valaki kapott már például ópiát tartalmú fájdalomcsillapítót, és azt hiszi, hogy újra azt kap, gátlódhat a légzése (Benedetti,Pain). Ha a páciens bizalmatlan egy kezelés iránt, annak hatására tünetei rosszabbodhatnak, egy szer elhagyása pedig megvonást eredményezhet: posztmenopauzális hormonpótlás után a korábban hormont szedők kétharmada, a placebót kapók 40 százaléka számolt be ilyen tünetekről (Ockene, JAMA).
Bárdos György fontosnak tartja körülhatárolni a placebo fogalom jelentését: „Gyakran vélik úgy, hogy a hipnózis placebohatáson alapul. Kimutatták azonban, hogy a hipnotikus hatásoknál más idegpályák működnek. A placebohatásban inkább a szuggesztibilitás, a hipnózisban a szuszceptibilitás játssza a fő szerepet.” Viszont a szuggesztibilitás és a szuszceptibilitás egyaránt nő bizonyos élethelyzetekben – pl. terhesség – és megbetegedés esetén, ami komoly lehetőséget ad az orvosnak. Az általános népesség egyharmada placebo-érzékeny, egyes betegségekben 60 százalékos is lehet az arány(Bárdos György, Köteles Ferenc: Nil nocere? A nocebo jelenség; Pszichológia).

Hogyan hat?

Többféle, egymást kiegészítő elmélet igyekszik magyarázni a placebo-hatást. Fontos a kondicionálás szerepe: ha a kísérleti állatnak rendszeresen cukros vízben adnak emetikumot vagy immunszuppresszánst, később a cukros víz önmagában is kiváltja a hányást, illetve gátolja az immunrendszert. Sok egyéb mellett a szérum vas-szintje, az inzulinszekréció és az oxidatív DNS-károsodás is kondicionálható. „Egy új, azelőtt sem módszerében, sem hatóanyagában nem ismert gyógyszer az alkalmazás első időszakában elérheti a kívánt hatást, majd hatékonysága csökken. Ez állatokban nem érhető el, valamijellegzetesen emberi mechanizmust kell tehát feltételeznünk a háttérben: ez az elvárás.” – mondja Bárdos György.
A placebóhoz is hozzászokik a beteg, azonban az adag növelése (hacsak nem kíséri ilyen irányú szuggesztió is) nem állítja vissza az eredeti hatást. A csökkenés kivédhető, ha a folyamatos kezelés során csak időnként adunk placebót, ezáltal a valódi farmakológiai hatás is érvényesül, de csak akkor, ha a beteg számára ez nem tudatosul, és véletlenszerűen következik be, hogy melyiket kapja. Ha megmondjuk a betegnek, hogy placebót kapott, a hatás azonnal megszűnik. Az elvárások erejét az is mutatja, hogy a fájdalomcsillapítók és a szorongásoldók sokkal kevésbé hatnak, ha a beteg nem tudja, hogy ilyen szert kapott. Alzheimer-kórban nem hat a placebo, valószínűleg azért, mert károsodott az elvárásokért felelős agyterület, a prefrontális cortex (Benedetti).
Közreműködő tényező a motiváció is: ha a beteg meg akar gyógyulni, kiélesedik a testérzékelése, a tüneteit máshogy értelmezi és viselkedése is módosul; jobban hat rá a placebo és jobban gyógyul (Geers, Journal of Behavioral Medicine). Ezzel ellentétben, ha egy betegben az a meggyőződés él, hogy bűnei miatt van a betegsége, és tulajdonképpen vezekelnie kellene, minden gyógyszer nocebóvá válik, és szenvedésteljes „mellékhatások” jelentkeznek nála – magyarázza Süle Ferenc pszichoanalitikus a már említett vitaanyagban. Azaz a páciens világképe, a kultúra, amiben él, szintén befolyásolja a placebo-hatás megjelenését: a gyomorfekélyes brazilok kevésbé gyógyulnak placebó hatására, mint az észak-európaiak, az ulcus Németországban kezelhető a leghatékonyabban aspecifikus szerrel, a német hipertóniások azonban mindenki másnál kevésbé placebo-responderek (//Park//, General Psychiatry).
A teljes gyógyszerhatás létrehozásáért tehát a farmakológiai összetevőn kívül mindig számos más tényező is felelős, nincs gyógyszer placebo-, illetve nocebo-hatás nélkül. A gyógyszer sajátosságai (íz, alak, szín, név), a gyógyszerszedő tulajdonságai (kor, műveltségi szint, személyiség, szocio-kulturális háttér, betegségtörténet, tapasztalatok), a gyógyszert felíró tulajdonságai (kor, személyiség, attitűd, státusz, tekintély), valamint a helyzet, amiben a gyógyszert felírták (rendelő, osztály, laboratórium, szociális esemény) egyaránt számít. Ezért törekednek gyógyító környezet (healing environment) kialakítására az egészségmegőrző kórházak mozgalom tagjai: a ’80-as évek óta a kórházépületek tervezésekor és a szervezeti kultúra kialakításakor figyelembe veszik a kórházi stressz csökkentésének lehetőségeit, pl. a műtőket és a büfét nem egymás közelébe helyezik, az ambulanciákon nem viselnek fehér köpenyt.

Valóság nem létezik

A placebó – és minden gyógyszer – hatásában fontos tényező az is, hogy a beteg meg akar felelni a szülőfigurát alakító orvos elvárásainak. A Pygmalion-effektus működésének modern tanulmányozása során is azt találták (Rosenthal), hogy jobban teljesít a diák pusztán attól, ha a tanára ezt feltételezi. A felettesek elvárásait az emberek könnyen magukévá teszik – ez az önbeteljesítő jóslat egyik formája, ahogy az optimista beállítottság is felfogható annak: a pesszimisták immunrendszere alulműködik.
Bányai Éva pszichológus is hangsúlyozza az orvos és a kezelőszemélyzet pozitív vagy negatív hozzáállásának szerepét: „a kritikus élethelyzetbe, így szuggesztióra fogékony állapotba került betegeknek pozitív szuggesztiókat kell adni. Vészhelyzetben az ember tudatállapota módosul, bármi, amit mondanak neki, mélyen beivódik az agyába, majd a szervezete aszerint működik. Ha baleset ér bennünket, önszuggesztióval arra érdemes törekednünk, hogy megnyugtassuk magunkat, és a sérülés gyors gyógyulásáról szőtt gondolatok járjanak a fejünkben. Ekkor a gyógyulás valóban gyorsabb lesz.”
Nincs a megfigyelőtől független külső valóság, ezt nem csak a kvantumfizika mutatja meg, de fMRI-vel is látható: a többiek által ránk gyakorolt nyomás módosítja a tudatállapotunkat. Gregory Berns neurológus kísérletében az alanyoknak három vonalról kellett eldönteniük, melyik a hosszabb, miközben beépített emberek időnként helytelenül válaszoltak előttük. Az eredmény: négyből három ember legalább egyszer az előtte elhangzó helytelen válasszal értett egyet, illetve négy emberből egy a válaszai felében követte a társai által sugalmazott helytelen választ.
Mindeközben agyuk látásért felelős tarkótáji területe volt aktív, a tudatosságért, a tervezésért és a magasabb rendű gondolkodásért felelős homloktáji területek pedig passzívak maradtak. Azaz a helytelenül válaszoló kísérleti alanyok nem hazudtak, tényleg másként látták a valóságot. A látás annyit jelent – magyarázza az eredményeket a kísérletvezető –, hogy elhisszük, amit a csoportunk hisz. Antonio Damasio neurológus ezt így kommentálja: Descartes tévedett, viselkedésünket a racionális gondolkodás csak részben befolyásolja, abban ugyanolyan fontos szerepet játszanak az érzelmek és a szociális kontextus is.

Test-lélek interface

Ma már értjük a mechanizmusát annak, ahogy egy elképzelés, egy érzés vagy egy kapcsolat megváltoztatja a fiziológia működését. „A test és a lélek megkülönböztetése nem jogos, funkcionálisan nincs alapja, ez egy dolog két aspektusa. Más kérdés, hogy mit és hogyan vizsgálok, a kutatómunkában segít a megkülönböztetés, mást nézek a fiziológia, és mást a pszichológia szintjén, de ez nem az élet. A vizsgálat után integrálni kell az eredményeket” – mondja Bárdos György.
A pszicho-neuroimmunológia és a pszicho-neuroendokrinológia tudományágak ilyen integrátorok, a mentális folyamatok és az egészség közötti kapcsolatot vizsgálják. Az első kísérletet, amely aztán a pszichoendo-neuroimmunológia (PENI) létrejöttéhez vezetett, 1975-ben végezte Robert Ader and Nicholas Cohen. Az eredmény feltárta az immunrendszer már említett kondicionálhatóságát: az immunszuppresszáns elhagyása után az édes íz önmagában is kiváltotta az immunrendszer gátlását.
Candace Pert 1985-ben felfedezte, hogy a neuropeptidek és a neurotranszmitterek az agy és az immunrendszer sejtjein egyaránt hatnak (felfedezte ezek receptorait az immunsejteken). Ezáltal bebizonyosodott, hogy az agy és az immunrendszer egységes, integrált védekező rendszert alkot, és kiderült, milyen mechanizmusok révén befolyásolják az érzelmek a gyógyulást. A gyulladásos citokinek például direkt agyi hatással bírnak, a makrofágokon kívül a hipotalamuszban is termelődnek, kialakítják a betegség-magatartást (láz, hiperalgézia, anorexia, aluszékonyság, letargia, depresszió). Az is elképzelhető, hogy a depresszió szisztémás gyulladás (infekció, autoimmun betegség, rák, stressz) következménye, az antidepresszánsok pedig valójában gyulladásos citokineket gátló hatásuknál fogva működnek (Dantzer, Nature Neuroscience). A depresszión kívül több más betegségben is fokozott ezen citokinek termelődése, ami közrejátszhat a gyógyszerekre adott alacsonyabb terápiás válasz létrejöttében. Lehetséges, hogy gyulladásgátlással kombinálva sok gyógyszer hatásfoka megnő. Az már ma is biztos, hogy a relaxációval, autogén tréninggel megnyugtatott immun- és idegrendszer gyorsabb gyógyulást biztosít, és a pozitív emocionális élmények felturbózzák a védekező rendszert. Ősi kollégáink, a sámánok is így gyógyíthattak: a rituálék hatására létrejövő misztikus élmény óriási pozitív érzelmi töltést adott (Roberts)

Placebó-kontroll: időszerű a reform

A klinikai gyógyszervizsgálatok múlt század közepén történt bevezetése irányította a modern gyógyászat figyelmét a placebó-hatásra, mert az nagyon megnehezíti az új eljárások értékelését. Mint Buda Béla írja: „a nagyszabású klinikai próbákkal igazolt hatások, amelyekkel egy-egy gyógyszer megjelenik, ritkán időtállóak. Pár éven belül a legtöbb készítményről kiderül, hogy sokkal kevesebbet ér, mint amennyit az első nagy klinikai kipróbálások állítottak róla. Minden gyógyszernek megvan a maga szubjektív, illetve pszichoszociális ’felezési ideje’, amikor alábbhagy az ’eredeti’ közlemények, a ’legújabb tudományos irodalom’ és a sürgölődő gyógyszergyári ügynökök szuggesztív hatása az orvosban” (Psychiatria Hungarica).
Az első vakpróbát Macht végezte 1916-ban, amikor morfin fájdalomcsillapító hatását hasonlította össze sóoldatéval. Ekkor még csak a beteg nem tudta, melyik szert kapja, majd az orvos elvárásainak hatását kiszűrendő bevezették a kettős vak próbát, a placebó beteg általi lelepleződését elkerülendő az aktív placebót. Vizsgálni kellene azt is, mennyire tudják fenntartani a próba „vakságát”; ez általában kevéssé sikerül: végül a kezelőszemélyzet 71 százalékos biztonsággal meg tudja mondani, ki kapott placebót (Shapiro).
Egy tavalyi NewScientist-cikk megállapításai szerint a placebó-hatás aláássa az evidencia alapú orvoslást. Benedetti eredményei szerint ugyanis sok gyógyszer csak a placebó-hatást erősíti fel; sőt ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepamot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban. Ezért meg kell reformálni a placebó-kontrollált vizsgálatok módszertanát – mondja. A metodikai nehézségeket Bitter István ésVitrai József már másfél évtizede megemlítette Placebo: az orvostudomány kulcskérdése című írásában: „minél szigorúbb követelményeket alkalmaznak a vizsgálatokra, annál kisebb hatást tudnak egy adott terápia specifikus hatásának tulajdonítani”.
Kovács József megállapítása szerint (Lege Artis Medicinae) a hazai általános szabályozás nem segít a kutatók számára a placebokontrollált kutatások feltételeinek megfogalmazásában, ezért módosításra és kiegészítésre szorul. A bioetikus hozzáteszi: az EMEA (Orvosi Termékeket Értékelő Európai Hivatal/European Agency for the Evaluation of Medicinal Products) bírálja a Helsinki Deklarációt, amely hatásos kezelés létezése esetén tiltja a placebokontrollt. A hivatal szerint ugyanis a placebo alkalmazása tudományos okokból elkerülhetetlen. Legsürgetőbb a reform igénye a gyerekgyógyászatban használt szerek klinikai vizsgálatában. Sok szert csak felnőtteken teszteltek, és az egyszerű, testsúlyra kalkulált dózisszámítás nem veszi figyelembe, hogy a gyerekeknek más a metabolizmusa és fogékonyabbak a placebó-hatásra – írja Michael Brooks a PlosMedicine-ben.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )

A rákos megbetegedések kétharmada megelőzhető lenne

Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását – hívja fel a figyelmet dr. Győrffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója.

Az egészségtelen életmód (döntően a dohányzás és az elhízás) a daganatos megbetegedések kétharmadáért felelős, pedig ezek megelőzhetőek lennének. A dohányzás a rákok harmadát okozza, de a mozgásszegény életmód ugyanekkora arányt képvisel. Köztudott, hogy napi egy doboz cigaretta huszonkétszeresére növeli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét, az utóbbi években az is kiderült, hogy a dohányzás számos további rosszindulatú tumoros betegség kialakulásához is hozzájárul, mint a petefészek-, szájüregi-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, gyomor-, vese-, máj-, húgyhólyag- és az emlőrák. 

Azt már kevesebben tudják, hogy normál testtömeg felett minden plusz kiló egy százalékkal növeli a rák kockázatát. Az egészségtelen életmód alatt a szakember az elhízást (az összes megelőzhető rák 20%-a), a mozgásszegény életmódot (5%), a fokozott alkoholfogyasztást (3%) és a helytelen táplálkozást (5%) említi, de ide sorolható a túlzott napozás, amely nagy számú bőrrákos megbetegedést okoz Magyarországon. 

Az emberek többsége élete folyamán folyamatosan hízik anélkül, hogy észrevenné. Például naponta egy fél süti (50 kalória) egy év alatt két kiló pluszt eredményez. A probléma abból adódik, hogy ez a plusz súly szinte kizárólag zsírszövet formájában jelenik meg, és ez hormonokat (ösztrogént és inzulint), növekedési faktorokat termel, amelyek a különböző rákok kialakulásához járulnak hozzá. Az elhízás és egyes ráktípusok kialakulása között már tudományosan is igazolt a kapcsolat, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a második legfontosabb elkerülhető okként tartja nyilván. Az elhízás hasnyálmirigy -, vastagbél-, vese- és emlőrákot, illetve a nyelőcsőrák egy bizonyos típusát okozhatja. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy további rákok kialakulásához is vezethet, mint a májrák és az epehólyag rákja. 

A mozgásszegény életmód a vastagbél-, a méhnyak- és az emlőrák kockázatát növeli. Az erre vonatkozó tudományos irodalom teljesen új, lényegében csak az elmúlt három év során került az érdeklődés középpontjába. Emiatt a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, de a rendszeres mozgás, sportolás rákmegelőző hatása ma már biztos, ezért az Amerikai Rák-Társaság ajánlásaiban is szerepel. 

A fokozott alkoholfogyasztás növeli a száj-, gége-, garat-, nyelőcső-, vastagbél- és emlőrák kockázatát. Kiderült, hogy más, étkezéssel kapcsolatos szokások és a rák kialakulása között is kapcsolat van, például a forró ételek rendszeres fogyasztása miatt a japánok körében tízszer magasabb a gyomorrák előfordulása. De a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása védő hatású lehet a vastagbélrák kialakulásával szemben. Epidemiológiai vizsgálatok alapján túlsúly vagy elhízás esetén 10 kilógramm fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását. 

Az elmúlt három évtized alatt több mint két és félszeresére nőtt a rákban meghaltak száma Magyarországon, míg az Európai Unióban csak másfélszeresére. Dr. Győrffy Balázs azt mondja, az elborzasztó magyar adatokat még az orvostanhallgatók sem veszik elég komolyan, hitetlenkedve néznek rá, amikor közli velük, hogy minden második férfi és minden harmadik nő életében egyszer rákos lesz. A legbosszantóbb, hogy a megbetegedések nagy része egyszerűen elkerülhető, megelőzhető lenne egészségtudatos életmóddal. A kutató szerint a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-60 éves férfiak, akik nem véletlenül a legtöbb ráktípus (tüdő, szájüregi, nyelőcső, gége, gyomor, hasnyálmirigy) halálozási listáján vezető helyen állnak, világviszonylatban is. 

Ételintolerancia - Sokak gyomra nem bírja a húsvéti tojást

Az ételintoleranciával küzdő emberek körében a tojásfehérje és a tojássárgája is benne van a leggyakrabban gyomorbántalmakat és bélpanaszokat okozó ételek listájában - derült ki 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatából.

A tejfehérje, a tojásfehérje és a tojássárgája, egyes gabonafélék és olajos magvak okoznak a leggyakrabban puffadást, hasfeszülést, hasmenést, székrekedést és gyomorgörcsöt azoknál az embereknél, akiknél ételintolerancia mutatható ki. Ezzel szemben a panaszokkal gasztroenterológus szakorvoshoz forduló pácienseknél a különféle húsok - akár sertés, akár baromfi - jellemzően nem okoznak irritációt - közölte a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság (MAPPET) az MTI-vel.

Az ételintoleranciával küszködő emberek bélrendszerében a tejben, a tojásban, a búzában, a kukoricában, a babban vagy az olajos magvakban lévő fehérjék váltanak ki legnagyobb arányban gyulladást, aminek következtében a bél immunrendszere Immunglobulin G ellenanyagot termel. Ez a fajta hatás a húsféleségekre nem jellemző, ezért a húsvéti asztalon lévő sonka kevesebbeknél okoz panaszt, mint a főtt tojás, a torma vagy a mustár.

A 376 emésztőszervi gondokkal küzdő páciens ételintolerancia vizsgálatának eredményét feldolgozó kutatás eredménye nem azt mutatja meg, hogy általánosságban melyik étel az egészséges és melyik nem. Arról ad információt, hogy mely ételek lehettek a bajok okozói azoknál az embereknél, akiknél régóta fennálló gyomorbántalmaik és bélpanaszaik hátterében nem találtak szervi elváltozást, de kimutatható volt az ételintolerancia.

Az ételallergia és az ételintolerancia két különböző betegség. Aki allergiás, annál már kis mennyiségű étel is azonnali heves reakciót válthat ki. Az ételintolerancia esetén hosszabb idő telik el a panaszok kialakulásáig, ezért nehéz, vagy lehetetlen szakorvosi vizsgálat nélkül kitapasztalni, mi áll a háttérben. Az ételintoleranciát nem gyógyszerrel kezelik: ha valakinél a vérvizsgálat során bebizonyosodik a betegség, illetve hogy melyik élelmiszerek okozzák a hasi panaszokat, személyre szabott diétával lehet megszüntetni a tüneteket.

A természetes tumorellenes védelem

A pécsi Rákkutató- és Gyógyszerfejlesztő Központ kutatóinak az emberi test természetes tumorellenes védelmével és az aktív ráksejt-pusztító keverékkel kapcsolatos legújabb eredményeinek összefoglalóját jelentette meg márciusi számában az International Journal of Cancer folyóirat.

A kutatóközpont szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: Kulcsár Gyula biokémikusnak és munkatársainak publikációja Európa negyedik legrangosabb tudományos szakfolyóiratában a magyar rákkutatás eredményeinek nemzetközi szintű elismerését jelenti.

Hangsúlyozták, hogy 1987 óta folyó kutatásai során Kulcsár Gyula bizonyította, létezik a szervezetnek egy, az immunrendszertől független természetes tumorellenes védelme. "Az immunrendszer korlátozott működésekor vagy teljes összeomlásakor nem nő meg sokféle daganat gyakorisága, ami azt jelenti, az immunrendszernek nincs kizárólagos szerepe a daganatellenes védelemben" – közölték.

Mivel mindenkiben folyamatosan keletkeznek ráksejtek, a szervezetben működnie kell egy, az immunrendszertől független daganatellenes védelmi mechanizmusnak, természetes tumorellenes védelemnek is, amely meggátolja a tumorsejtek elszaporodását. A kutatás további fázisaiban megállapította, hogy ezt a védelmet, vagyis az aktív ráksejt-pusztító keveréket a vérkeringésben lévő aktív ráksejt-pusztító molekulák alkotják. Ezek aminosavak, egyes vitaminok és egyéb aktív anyagok - írták. A keveréket állatkísérletek révén tesztelték.

Mivel a rákos sejtek felhalmozzák a keringésben lévő kismolekulákat, a szervezetben lévő ráksejt-pusztító molekulák is nagy mennyiségben jutnak a daganatos sejtekbe, ezzel azok programozott halálát okozzák. Amellett, hogy az aktív ráksejt-pusztító keveréknek a szervezetbe juttatásával több ráksejt pusztítható el, és így növelhető a természetes tumorellenes védelem teljesítőképessége, a kutatók bizonyították azt is, hogy a keverék fokozza a kemoterápiás kezelések hatását - olvasható a közleményben.

A kutatóközpont rámutatott: e gyógyászati jelentőségű eredményeket termékfejlesztés és 16 országra érvényes szabadalmi bejegyzés követte. A hazai piacon 16 éve elérhető az a speciális gyógyászati célra szánt tápszer, amelynek tavalyi életminőségi, klinikai vizsgálati eredményei azt mutatják, a betegek fizikai, értelmi, érzelmi és szociális funkciói javultak, fáradtságérzetük, fájdalmuk, nehézlégzésük csökkent, továbbá mérséklődtek náluk a kemoterápia, a sugárkezelés egyes kellemetlen mellékhatásai.

D-vitaminnal az átlagéletkor 2-3 évvel nőne

A D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarországi átlagéletkor akár 2-3 évvel is nőne – hívja fel a figyelmet a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) a II. D-vitamin nap alkalmából. A szükséges D-vitamin érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések és jelentős mértékben az influenza kockázatát – olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben, amely napjaink egyik legkomolyabb magyarországi népegészségügyi problémájának nevezi a D-vitamin-hiányt.

A magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. Ez komoly veszélyforrás, mert a D-vitamin a szervezet egyik legfontosabb hormonjának, a D-hormonnak az előanyaga. Ennek hiányában a csontok törékenysége fokozódik, az esések száma megnő, az immunrendszer károsodik, a szív és érrendszer működése romlik, a depresszióhajlam nagyobb, sőt számos rákos megbetegedés kockázata is fokozódik. Gyermekkorban a csontok fejlődése mellett a megfelelő immunválasz kialakulásához és sok felnőttkori betegség megelőzéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-pótlás – hangsúlyozza az orvostársaság.

A D-vitamin-hiány ma már civilizációs gond, oka a megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás hiánya. Télen a beeső napsugárzás olyan kevés UV-B sugárzást tartalmaz, hogy az nem elegendő D-vitamin-képzésre.

Hazánkban az első D-vitamin napot tavaly, február 23-án tartották, idén február 21-ét, csütörtököt nyilvánították e vitamin napjává. Az első vitaminnap alkalmából egy addig példátlan összefogás eredményeként tucatnyi orvostársaság közös állásfoglalásban javasolta felnőtteknek a jelenleg ajánlott D-vitamin-mennyiség közel tízszeresének a bevitelét a novembertől márciusig terjedő időszakban. Az emléknap alkalmából a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika, a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) és a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy közösen lépnek fel a D-vitamin-hiány súlyos egészségügyi következményeinek felszámolásáért, ki-ki a saját területén.

C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését

A C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését egy amerikai kutatócsoport szerint, amelynek tagjai a legrangosabb onkológiai szakfolyóirat, az International Journal of Oncology idei első számában közölték megállapításaikat.
    A nyilvánosságra hozott kutatási eredmény alapján a C-vitamin-pótlás 98 százalékkal csökkentette a daganatok növekedéséért felelős érképző faktor, az úgynevezett VEGF szintjét. Amennyiben a jelenleg folyó humán vizsgálatok is jó eredményt hoznak, akkor a C-vitamin az egyik alappillére lehet a kemoterápiát egyre inkább felváltó célzott daganatellenes terápiának. Az amerikai kutatóintézetben végzett állatkísérletben sikerült az áttétképződést is hatékonyan gátolni.
    A C-vitamin nem csodaszer, ezért a klinikusok rendre felhívják a figyelmet a többi létfontosságú vitamin és mikrotápanyag komplex biztosításának fontosságára.
    Mándi László belgyógyász szakorvos, családorvos, a Debreceni Orvostudományi Egyetem tutora a felfedezés jelentőségéről szólva az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt évek klinikai eredményeinek köszönhetően az Országos Gyógyszerészeti Intézet már engedélyezte a nagy dózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban.
    "Mint belgyógyász és családorvos évek óta foglalkozom a magas dózisú C-vitamin alkalmazásával előrehaladott daganatos betegségek kezelésében. Elsősorban olyan embereknél alkalmaztuk a módszert, akiknél már a szokványos kemoterápiás és sugárkezelés hatástalan volt, vagyis úgynevezett hospice állapotban lévő betegeknek kezdtük el fokozatosan szájon át, illetve intravénásan - infúzióban - adni a C-vitamint" - magyarázta.
    "Ennek van egy megfelelő algoritmusa, amellyel a külföldi szakirodalom kiterjedten foglalkozik. Rendelői körülmények között, nagyon szigorú sterilitás és laboratóriumi kontroll mellett alkalmaztuk az eljárást" - tette hozzá.
    A szakember, aki több munkatársával együttműködve alkalmazza sikeresen a módszert, elmondta: volt olyan betege, akinél másfél éven át alkalmazták az eljárást drámai javulást elérve: a páciens tele volt áttéttel, már az onkológia sem rendelte vissza, ám a C-vitaminos kezeléssel "másfél, jól elfogadható évet" tudtak neki adni a szakemberek. A beteg végül anyagi okok miatt hagyta abba a kezelést, ám mint azt a szakember elmondta, ma már az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is támogatja a módszert. 
    Mándi Lászlónak jelenleg három páciense van, és most kezdte el alkalmazni a módszert egy heretumoros betegnél is. A kezelés minden egyes fázisban részletes adatrögzítéssel és az úgynevezett tumormarkerek, tehát a ráksejtek szintjének mérésével, komoly kontroll mellett folyik.
    Mándi László azt nem tudta megmondani, hogy Magyarországon hány helyen alkalmazzák a módszert. Individuális kezelésről van szó, amely minden leletet és daganattípust figyelembe véve emelkedő, óvatos dózisokkal zajlik. Hangsúlyozta, teljesen tisztában kell lenni a nagy dózisú C-vitamin adagolásának fokozatossági feltételeivel és mellékhatásaival.
    Eddig két esetben alkalmazta az eljárást vastagbél-daganatos páciensnél, ahol már máj- és tüdőáttét is volt, egy esetben pedig tüdődaganatos betegnél. A módszer kifejezetten redukálja az áttétképződést - emelte ki a szakember.

Bővülnek az onkológiai kezelésre szorulók terápiás lehetőségei

Bővülnek az onkológiai kezelésre szorulók terápiás lehetőségei, a Hepatitis C vírus okozta megbetegedésekre pedig új, korszerű készítmény válik elérhetővé - az erről szóló rendeletmódosítások a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelentek meg.
    Az egészségügyi államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: terápiás felülvizsgálatukkal összefüggésben "több területet érintő gyógyszerbefogadás és indikációbővítés szolgálja a hatékony betegellátást a jövőben".
    Mint kifejtették: a fekvőbeteg-ellátásban használt, úgynevezett tételes elszámolású gyógyszerek finanszírozásba való befogadásának, alkalmazásának és elszámolásának általános eljárási szabályai is megváltoznak. A korszerű, célzott, úgynevezett biológiai terápiák eredményessége érdekében a rendelet pontosan meghatározza az alkalmazáshoz szükséges "diagnosztikai vizsgálatokat, labor- és molekuláris genetikai paramétereket". Egyes biológiai terápiák esetében pedig új, úgynevezett eredményességalapú (a gyógyulással, illetve túléléssel arányos) gyógyszer-támogatási rendszer lép életbe.
    A tüdődaganatok kezelésére is elérhető lesz új készítmény a fekvőbeteg-ellátásban. A vastagbél és végbél rosszindulatú daganatának, a gyomorráknak a kezelésében, valamint a prosztatarák és a méh jóindulatú, de vérzést okozó és a várandósságot veszélyeztető gyakori daganatának, a fibrómának a kezelésére is új készítményeket támogatnak a jövőben.
    A koraszülött gyerekek egyes halálos kimenetelű vírusfertőzésének megelőzése érdekében új oltóanyagot biztosítanak, és szélesednek a terápiás lehetőségek a hematológia, reumatológia, továbbá a fekélyes vastagbélgyulladás területén is.
    A járóbeteg-ellátásban a Hepatitis C vírus okozta megbetegedésben szenvedőket két új készítmény is segíti a jövőben - hangsúlyozta az államtitkárság, megjegyezve, hogy az így elérhetővé váló úgynevezett hármas kombinációs kezeléssel jelentős előrelépés történik a terápiásan leginkább rászoruló betegek gyógyítása érdekében.