2016. szeptember 2.

A történelem bizonyára legnagyobb sztrájkja zajlik Indiában,  150 millió dolgozó részvételével.
A sztrájkot a Modi kormány gazdaságpolitikai, munkajogi és privatizációs tervei váltották ki. A nép nyomás hatására a kormány ezeket visszavonta.

* * *

2016. április 27., szerda

Luxembourgban megkezdődik Antoine Deltour et Raphaël Halet pere.

Az ottani PricewaterhouseCooper iroda volt alkalmazottját bizalmas dokumentumok kiszivárogtatásával („lopásával”) vádolják, ezzel akár 10 év börtön és egymillió euró „bírsággal” sújthatják.

Az elhíresült „Luxleaks” megengedte leleplezni a luxemborgi kormány és nagy multik „adóoptimalizálási” összejátszását. A botrányban érintettek „bocsánatot” kértek, és zavartalanul folytatják üzleteiket, a média ezer egyéb izgalmas témával foglalkozik.

A PricewaterhouseCooper etikai irányelvei.

"Tudsz nyugodtan aludni?"

Április 27. A napok enciklopédiájában

* * *

Március 11., péntek

Lemondta Chicagóban tervezett kampányrendezvényét Donald Trump, mert a ellentüntetők összetűzéseket provokáltak ki.

Trump, a Republikánus Párt vezető elnökjelölt-aspiránsa több ezer híve gyűlt össze a az Illinoisi Egyetemen , közben viszont megjelentek Trump-ellenes jelszavakat skandáló tüntetők is. Hamarosan verekedések is kitörtek, a helyzet kaotikussá vált, ezért Trump kampányának egyik munkatársa és közölte, hogy a rendezvényt biztonsági okok miatt elhalasztják. A Trump-ellenes tábor azonban tovább tüntetett. Ekkor a rendőrség közbeavatkozott, és feloszlatta a tüntetést. A chicagói rendőrség szóvivője azt nyilatkozta, hogy hozzájuk nem érkeztek jelentések sérülésekről, és nem tartóztattak le senkit.

Donald Trump azt mondta az MSNBC televíziónak, hogy „a szólásszabadság bajnokai” akadályozták meg, hogy megszólaljon.

Március 11 A napok enciklopédiájában

* * *

Nelson Mandela (1918-2013)

Nelson Mandela utolsó éveiben azt tervezte, hogy Qunu faluban fejezi be életútját, és az elmúlását az elvégzett feladat csendes derűjével képzelte el. „Nem kételkedem egy pillanatig sem, hogy amikor majd átlépek az örökkévalóságba, ajkaimon mosoly lesz” – írta Mandela 1997-ben, akit boldogsággal töltött el az apartheid három évvel azelőtti felszámolása óta megtett út.

A helyi sajtó értesülései szerint egy A4-es lapon írt végrendeletében kérte, hogy végső nyughelye a lehető legszerényebb legyen, annak az egyszerűségnek a jegyében, amelyhez akkor is ragaszkodott, amikor 1994 és 1999 között országa elnöke volt.

„Nem sokat törte a fejét a halálán, de sosem akart valamiféle kitalált dolgot” – mesélte el a család egyik barátja. Az egyetlen dolog, amiről 2003-ban ábrándozott, az volt, hogy politikai mentora, Walter Sisulu a paradicsom kapujában várja őt az Afrikai Nemzeti Kongresszus belépési nyilatkozatával, és a mozgósításra serkentő felszólítást énekel.

A xhosza nép hagyományai alapján Mandelának a családtagjai közelében kell nyugodnia. Egy 2003-ban készült dokumentumfilmben Mandela Qunu falut jelölte meg végső nyughelyéül, ahol a gyermekkorát töltötte. „Ott van a családom, és azt szeretném, ha otthon temetnének el” – mondta a Mandela család qunui családi temetkezési helyénél készült felvételen. A hely körülbelül 500 méterre van a qunui Mandela-háztól, az N2 gyorsforgalmi út másik oldalán. Egyszerűen megmunkált, széles, szigorú kőlapok állnak az elsárgult, magas fűben, egy háromszögletű oromzaton a Mandela felirat olvasható.

Mandela 1995-ben a Joe Slovo kommunista vezető emlékére mondott gyászbeszédében kijelentette: „Ritkák a kivételes képességű férfiak és nők, és nehéz velük találkozni. S amikor ők mennek el, annál mélyebb és annál nehezebben feldolgozható a veszteség érzése.”

Több hozzátartozója – legidősebb fia, anyja – és az életüket a harcban feláldozó társai halála után, akiknek a temetésén nem tudott részt venni, Nelson Mandela 1987-ben a börtönben ezt írta: úgy érzi, „mintha maga a világ haldokolna”.

Régi cellatársa, a 83 éves Ahmed Kathrada a Sunday Timesban idézte fel a napokban, hogyan reagált Mandela, amikor 1969-ben értesült legidősebb fia haláláról. „A börtön vezetője magához hívatta. Mi mindnyájan az udvarban voltunk, de ahelyett, hogy velünk jött volna, egyenesen visszament a cellájába, és leült a matracára. Ugyanígy tett, amikor az anyja halt meg. Csak hallgatott, és egyedül gyászolt legbelül.”

Mandela szembenézett a halállal 1964-es perében, amikor a legsúlyosabb büntetés fenyegette. És ekkor ezt vágta bírái szemébe, amiből az utókornak szóló üzenet lett:

„Legdrágább eszmém egy szabad és demokratikus társadalom, amelyben mindenki egyenlő esélyekkel él harmóniában. Remélem, elég hosszú ideig élek, hogy megérjem. De ha kell, ez olyan eszme, amelyért meghalni is kész vagyok.”

EU: reformtervek

Az Európai Unió működését alapvetően átalakító reformokat tartalmazó tervet készítenek a június végi uniós csúcsra az uniós alapintézmények vezetői - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A lap szerint az utóbbi hetekben felmerült reformjavaslatokat rendszerbe szervező és új elemekkel kiegészítő terv közös pénzügy-, adó-, kül- és biztonságpolitikát irányoz elő. Tartalmazza továbbá azt, hogy bővíteni kell az Európai Bizottság (EB) ellenőrző jogosítványait a tagállami költségvetések felett, egységes bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszert kell kialakítani és német mintára át kell alakítani a szociális ellátórendszert és a munkaerőpiaci szabályozást.

A reformokat a kétsebességes integráció elve alapján ütemeznék, vagyis az egyöntetűen támogatott elemeket valamennyi uniós tagországban egyszerre vezetnék be, azokat az elemeket pedig, amelyek körül vita van, kezdetben csak az euróövezetben.

A terv kidolgozását Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az EB elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurócsoport vezetője irányítja - írta a Welt am Sonntag.

Boszorkányüldöző lincselések Tanzániában

Évente több száz boszorkánysággal gyanúsított embert – főleg idős nőket – lincselnek meg Tanzániában. A Legal and Human Rights Centre emberi jogi szervezet kedden közzétett jelentése szerint 2005 és 2011 között mintegy háromezer embert lincseltek meg szomszédjaik, akik azt gondolták róluk, hogy boszorkányok.

Évente ötszázan esnek áldozatul a babonának, főleg idősebb nők, akiknek vörös a szeme – számolt be róla a jelentés, amely szerint Tanzánia északi tartományaiban, Mwanzában és Shinyangában harapódzott el legjobban a boszorkányüldözés. Shinyangában 2010 januárja és 2011 januárja között 242 boszorkánynak bélyegzett embert öltek meg.

A helyi hiedelmek szerint a vöröses szem a boszorkányok egyik ismertetőjegye, holott sokaknak azért vörösödik ki a szeme, mivel annyira szegények, hogy tehéntrágyával tüzelnek a főzéshez.

A babonás lakosság a terméketlenségtől a szegénységen át a földrengésekig mindenért a boszorkányokat hibáztatja – mutatott rá a jelentés.

Párkeresés Kínában

Mintegy 40 ezer párkereső vett részt a kelet-kínai Sanghaj legnagyobb, a hét végén megrendezett kétnapos társkereső rendezvényén, sok fiatalt aggódó szülei is elkísérték.

Az esemény a tavalyihoz hasonlóan idén is óriási sikert aratott, a szervezők becslései szerint szombaton 22-23 ezer, vasárnap pedig 15-17 ezer érdeklődőt vonzott a legnagyobb sanghaji társkereső rendezvény. A kétnapos, vak- és úgynevezett rapid randikra, vagyis csupán pár perces bemutatkozásokra koncentráló eseményt a 2010-es világkiállítás egykori helyszínén, az Expo Parkba szervezték. A részvételt a párt kereső egyedülállók számára ingyen garantálták, a gyermekeiket kísérő, aggódó szülőknek ugyanakkor fejenként 50 jüanos (1900 forintos) belépőjegyet kellett fizetniük. A jegyszedésre azért volt szükség, hogy a rendezvényen megjelenő anyák és apák hadát visszafogják, de ez csak részben sikerült: nyolcezer szülő jött kísérőként, illetve vett részt a társkeresésben gyermeke helyett. Ez a hagyomány nem új keletű a városban, a hétvégente megrendezett házassági piacon például szinte kizárólag szülőket találni. Bár a szervezők a nemek egyensúlyára törekedtek, csakúgy mint tavaly, idén is a nők túlsúlya volt jellemző. Ennek egyik oka, hogy a lakás és autó nélkül nem házasodó hölgyek (az úgynevezett "csupasz házasságot" nem vállalók) aránya évről évre nő a városban, és a fenti kritériumoknak megfelelő párt nem találók inkább szinglik maradnak.

A férjezetlen nők aránya 2010-ben a város teljes női lakosságának körében 20,1 százalékot tett ki, 2,2 százalékkal többet mint 2000-ben. A Sanghajban élő hajadonok - elsősorban a főiskolát, egyetemet végzett, jól keresők - számára ma komoly gondot jelent megfelelő kvalitásokkal rendelkező partnert találni, az anyagiak meglétét pedig gyakran nem is ők, hanem szüleik kényszerítik.