Először kísérelnek meg az emberek másik égitesten csíráztatni,
olvasható a The Daily Telegraphban. A magokat olyan speciálisan kialakított
dobozszerű szerkezetben – holdi növénytermesztő kamrában (Lunar Plant Growth
Chamber) – fogják tárolni, ami tíz napra elegendő levegőt biztosít. A NASA
szerint a kamrában lévő levegő elegendő lesz ahhoz, hogy a magok öt napig
csírázzanak és növekedjenek.
A kutatók reményei szerint a misszió
eredményei segíteni fognak abban, hogy az asztronauták a jövőben maguk
termeszthessék élelmüket, amikor az űrben teljesítenek szolgálatot. A misszió a
tervek szerint 2015-ben indul a Google Lunar X Prize versenyen induló Moon
Express nevű cég projektjének részeként.
Az űrkutatási hivatal szerint a
csíráztatáshoz természetes napfényt fognak használni és a magok tápanyagokkal
teli szűrőpapírokon fognak nevelkedni. Ez gyakorlatilag a legtöbb kisiskolás
által egyik elsőként megismert tudományos kísérlet – a zsázsa-csíráztatás –
űrbéli megfelelője, bazsalikom és fehérrépa lesz még terítéken.
A NASA Moffett Field-i Ames
Kutatóközpontjának közleménye szerint a Holdon való növénytermesztés segíthet
kiértékelni az égitest felszínének alkalmasságát a földi értelemben vett élet
támogatására.
„Ezek a csíranövények ugyanannyira,
olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek.
Genetikai anyagot hordoznak, ami károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az
embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket
küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A
növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt
az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja”
– írja a közlemény.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett
kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek
fejlődni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése