A pénznek nincs szaga. Kész csoda...

Az Oxfordi Egyetem munkatársai megvizsgálták, valójában mennyire szennyezett a készpénz. A kutatók megállapították, hogy az átlagos ideje forgalomban lévő, Európában használt bankjegyek felületén egyidejűleg több mint 26 000 baktérium található. Sőt, a frissen kibocsátott bankókon is több, mint 2400 baktériumot fedeztek fel. A kutatások kimutatták, hogy a készpénzen esetenként megtalálható olyan, potenciálisan az emberre nézve is veszélyes baktérium, mint a légzőszervi, húgyúti és sebfertőzéseket okozó Klebsiella vagy egyéb enterobaktériumok. Az euró-bankjegyek átlagosan 11 ezer baktériumot hordoztak. Európában a leginkább fertőző valuta a svéd korona, azon 39 600 baktériumot fedeztek fel, négyzetcentiméterenként 246-ot. Már a 11 ezer baktérium is soknak számít, ezzel a bankjegyek és az érmék a legszennyezettebb használati tárgyaink közé tartoznak.

Szám-blog

Mutáns szúnyogok Közép-Amerikában

Nicaraguai tudósok szerint lehetséges, hogy a Közép-Amerikában kitört dengue-láz-járvány a betegséget terjesztő szúnyogok génállományában történt mutáció számlájára írható.

A betegség eredeti formáját már korábban is ismerték a térségben. Egyre több olyan esetet jelentenek azonban, ahol egy dengue-variáns a vérlemezkék gyors széteséséhez, majd halálhoz vezet. A mutáns szúnyogok agresszívabbak, ellenállnak a hagyományos rovarirtóknak, és akár öt kilométeres távolságba is elrepülnek - mondta Ricardo Aguilar Noguera, a chinandegai Barrios klinika laboratóriumának kutatója.

Nicaraguában eddig legalább hatan haltak meg dengue-lázban, és több mint kétezren fertőződtek meg. Hondurasban a halálesetek száma elérte a tizenhetet, és tizenötezernél többen kapták el a kórt.

A dengue-lázzal a sárgalázat is terjesztő Stegomyia aegypti nevű szúnyogfajta fertőzi meg az embert. Tünetei többek közt a magas láz és az ízületi fájdalmak. Oltóanyag még nem áll rendelkezésre a kór ellen. A betegség több mint száz trópusi és szubtrópusi régióban, Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceáni térségben, Afrika trópusi vidékein, Közép-Amerikában és a Karib-szigeteken is megjelent már. Csonttöréses láznak is nevezik, mivel olyan erős izom- és ízületi fájdalmakkal jár, hogy a beteg sokszor azt hiszi, eltörtek a csontjai.

A betegség ellen védőoltás nem létezik, a fertőzést elkerülni úgy lehet, ha az ember a szúnyogok ellen védekezik. A WHO szerint a világon a fertőzések száma évi 50 és 100 millió közé tehető. Alapesetben a fertőzések 80 százalékánál a tünetek enyhék, csak a fertőzöttek 5 százaléka kerül súlyos, akár életveszélyes állapotba.

Terjed a fülöp-szigeteki dengue-láz

Az év eleje óta több mint 1800 embert fertőzött meg a dengue-láz vírusa a Fülöp-szigetek középső részén, a járványnak legalább tíz halálos áldozata van – közölték a hatóságok. A legutóbbi megbetegedések különösen aggasztóak a Manilától 400 kilométernyire délre fekvő Iloilo tartomány hatóságai szerint, mert száraz évszakban következtek be, amikor rendszerint kevesebb a szúnyog. Az esős évszak beköszöntével tovább nő a megbetegedések veszélye.

Az influenzás tüneteket kiváltó dengue-láz vírusát a petéit állóvizekben lerakó Aedes aegypti és Aedes albopictus szúnyogfajok terjesztik, amelyek nappal csípnek. Raul Banias, az említett tartomány egyik magas rangú vezetője a francia hírügynökségnek elmondta: úgy tűnik, változóban van a rovarok magatartása, ami aggodalomra ad okot. Azon túl, hogy a száraz évszakban is jelen vannak, már éjszaka is csípnek.

A hatóságok programot indítottak a házak átvizsgálására, hogy felszámoljanak minden olyan víztárolót, amelyben szúnyoglárvák lehetnek, és elővigyázatosságra kérik a lakosokat, valamint arra, hogy rendszeresen fedjék le a víztartó edényeket. Ez utóbbiakra hagyományosan szükség van a falusi településeken, ahol csak kevés helyen van csapvíz.

A dengue-láz a Fülöp-szigeteken gyakran előforduló betegség. A kór az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi becslése szerint világszerte több mint 2,5 milliárd embert, azaz a Föld lakosságának 40 százalékát fenyegeti napjainkban is. A betegség vérzéses formája 500 ezer embernél jelentkezik - főként gyermekeknél -, ez az esetek több mint 2,5 százaléka halállal végződik.

A vírus Európában is megjelent, az első megbetegedéseket 2010-ben észlelték Délkelet-Franciaországban és Horvátországban.

Halálosabb a SARS-nál az új koronavírus

Új információkkal szolgált a hongkongi egyetem mikrobiológus kutatócsoportja a Közel-keleten feltűnt rejtélyes új koronavírussal kapcsolatban. A WHO friss adatai szerint 17 megbetegedést regisztráltak eddig, amit bizonyíthatóan a NCoV kódnevű vírus okozott, és a betegek közül 11 halt meg. Ez azt jelenti, hogy a vírus sokkal halálosabb, mint a SARS, amire a leginkább hasonlít, ott 11 százalékos halálozási arányt mértek átlagosan a betegek között.

A hongkongi kutatók vizsgálatai arra nem derítettek fényt, hogy honnan származik a vírus és hogyan került most elő hirtelen, de azt megállapították, hogy állatokban lappangott, mielőtt emberre terjedt volna át. Majmok, disznók, nyulak, illetve cibetmacskák lehettek a vírus átmeneti hordozói.

A SARS-nál annyiban veszélyesebb az új vírus, hogy változatos szerveket képes megtámadni az emberi szervezetben, és a megtámadott sejteket nagyon hamar elpusztítja. Sokkal virulensebb, agresszívan terjed, és a képessége, hogy más fajokra is átterjedjen, még veszélyesebbé teszi. Aggodalomra ad okot, hogy a NCoV a jelek szerint gyorsan mutálódik: az első vizsgálatok még azt mutatták, hogy a légúti szervekben egészen más sejteket támad meg, mint a mostani teszteken.

Egy másik kutatócsoport nemrégiben azt közölte, hogy az fertőzést immunmoduláns vírusellenes szerekkel sikeresen lehet kezelni, ami egy esetleges nagyobb járvány esetén megnyugtató megoldási lehetőséget nyújt.

D-vitaminnal az átlagéletkor 2-3 évvel nőne

A D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarországi átlagéletkor akár 2-3 évvel is nőne – hívja fel a figyelmet a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) a II. D-vitamin nap alkalmából. A szükséges D-vitamin érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések és jelentős mértékben az influenza kockázatát – olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben, amely napjaink egyik legkomolyabb magyarországi népegészségügyi problémájának nevezi a D-vitamin-hiányt.

A magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. Ez komoly veszélyforrás, mert a D-vitamin a szervezet egyik legfontosabb hormonjának, a D-hormonnak az előanyaga. Ennek hiányában a csontok törékenysége fokozódik, az esések száma megnő, az immunrendszer károsodik, a szív és érrendszer működése romlik, a depresszióhajlam nagyobb, sőt számos rákos megbetegedés kockázata is fokozódik. Gyermekkorban a csontok fejlődése mellett a megfelelő immunválasz kialakulásához és sok felnőttkori betegség megelőzéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-pótlás – hangsúlyozza az orvostársaság.

A D-vitamin-hiány ma már civilizációs gond, oka a megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás hiánya. Télen a beeső napsugárzás olyan kevés UV-B sugárzást tartalmaz, hogy az nem elegendő D-vitamin-képzésre.

Hazánkban az első D-vitamin napot tavaly, február 23-án tartották, idén február 21-ét, csütörtököt nyilvánították e vitamin napjává. Az első vitaminnap alkalmából egy addig példátlan összefogás eredményeként tucatnyi orvostársaság közös állásfoglalásban javasolta felnőtteknek a jelenleg ajánlott D-vitamin-mennyiség közel tízszeresének a bevitelét a novembertől márciusig terjedő időszakban. Az emléknap alkalmából a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika, a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) és a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy közösen lépnek fel a D-vitamin-hiány súlyos egészségügyi következményeinek felszámolásáért, ki-ki a saját területén.

Új veszélyes légzőszervi betegség

2013. február 16-án a Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlemény adott ki, amely figyelmeztet egy új, SARS-közeli koronavírusra. A legfrissebb esetet az Egyesült Királyságban regisztráltak, ezzel az esetek száma 12-re emelkedett, ebből 5 halállal végződött. Eddig öt esetet diagnosztizáltak Szaúdi Arábiában (ebből három meghalt),   kettőt Jordániában (két halott), négyet az Egyesült Királyságban (az egyik katari, a többi egy angol család három tagja) és egyet Németországban (szintén katari illetékességű).

Közleményében a WHO a legnagyobb óvatosságra biztat minden államot, különösen arra, hogy az egészségügyi hatóságok gondosan vizsgálják a légzőszervek minden szokatlan, gyanús  nehezen kezelhető megbetegedését.

A SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS, „Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma”) emberi légzőszervi betegség, amelyet a SARS-vírus (koronavírus) okoz. Az első megbetegedést 2002 novemberében Kínában diagnosztizálták. 2002 novembere és 2003 júliusa közt egy csaknem világméretű SARS-járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9.6 százaléka, 774 ember meghalt. A halálozás a legfeljebb 24 éves korosztályokban 1 százalék alatt volt, 25 és 44 év között 6 százalék, 45 és 64 között 15 százalék, 65 felett több, mint 50 százalék! (Az influenza esetében a halálozási ráta általában 0,7 százalék körül van, bár az új törzsek okozta súlyos helyi járványok esetében ez akár 33 százalékra is emelkedhet.)

Betegségek veszélyeztetik az emberiség fejlődését

A nem fertőzés útján terjedő, modern betegségek - szív- és érrendszeri zavarok, krónikus tüdőbetegség, rák és diabétesz - komoly mértékben veszélyeztetik az emberiség fejlődését: az általuk okozott költségek a 2010-es 4,71 billió eurós szintről 2030-ra 9,72 billióra növekedhetnek.

A Lancet egészségügyi szaklapban szerdán közzétett elemzések szerint a modern betegségek kezelése húsz éven belül 9,72 billió euróba kerülhet, ami az emberiség fejlődését is veszélyeztetheti. A kedvezőtlen irányzatnak viszonylag egyszerű intézkedésekkel gátat lehetne vetni; ilyen a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszafogása, az élelmiszerek sótartalmának csökkentése, az elhízás elkerülése, illetőleg a hatékonyabb és olcsóbb kezelési módok elterjesztése.

A tanulmányok szerzői leírták, hogy míg az emberiség történetének jelentős részében a fertőző betegségek jelentették az elsődleges fenyegetést, manapság a nem fertőzés útján terjedő egészségügyi problémák vannak túlsúlyban. A krónikus betegségek leginkább a fejlődő és felzárkózó országokat sújtják, ugyanis gazdaságilag ők tudnak a legkevésbé megbirkózni a következményekkel. Ezekben az országokban problémát jelent, hogy az érintettek kiesnek a termelési-társadalmi folyamatokból, és a gyógyításukra fordított kiadások is sokba kerülnek.

A Lancet az elemzések összefoglalójában kiemelte, hogy a legfrissebb becslések alapján 2010-ben 34,5 millióan haltak meg nem fertőző betegségekben világszerte, ami hozzávetőleg az összes elhalálozás 65 százalékát teszi ki. Ez a szám 2030-ra már 50 millió fölé emelkedhet. George Alleyne, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség megfelelő egészségi állapota nélkülözhetetlen feltétel a fenntartható fejlődéshez, a termelékenység növeléséhez és a gazdasági bővüléshez, valamint a klímaváltozások hatásának leküzdéséhez.

Az Aucklandi Egyetem kutatója, Ruth Bonita szerzőtársaival kiszámította, hogy az olyan lépések, mint a dohányzás mérséklése, az élelmiszerek sótartalmának a csökkentése, a szív- és érrendszeri betegségek hathatósabb kezelése egy főre vetítve globális szinten nem igényelne 0,7-1,5 eurónál több befektetést évente. Ugyanakkor csupán a sófelvétel 15 százalékos visszafogása tíz éven át 8,5 millió elhalálozást előzne meg a nem fertőző betegségek kialakulásának a megakadályozásával.

Hans Hogerzeil, a Groningeni Egyetem munkatársa a fejlődő országok nehéz helyzetét vizsgálva azt a példát hozta fel, hogy ha az inzulint generikus készítményként, és nem a legújabb gyógyszer formájában alkalmaznák a harmadik világban, a költségek nyolcadukra csökkennének. A legszegényebb országokban tíz év alatt 18 millió életet lehetne megmenteni a vérnyomáscsökkentő-antikoleszterin-vérhígító gyógyszerkombináció terjesztésével, a polipill alig kerülne egy dollárba.

A fluor csökkenti az intelligenciát

Ma már nem érdemes figyelmen kívül hagyni a bizonyítékokat a fluorid intelligencia-csökkentő hatásáról. A tanulmány, melynek címe: ” Fluorid és a gyermekek intelligenciája: egy meta-analízis ” a Biological Trace Element Research 2008-ban megjelent cikkében szerepel a kérdés, vajon ”… a fluoridnak való kitettség alacsony intelligencia hányadost eredményezett-e az elmúlt 20 évben Kínában.“  Arról számoltak be, hogy tizenhat kontroll vizsgálatot végeztek, amely olyan alacsony IQ-jú gyermekek esetét vizsgálta, akik korábbi életükben fluoriddal érintkeztek. A tanulmány szerint következetes és erős összefüggés van a fluorid expozíció és az alacsony IQ közt. A tanulmány becslése szerint az endémiás fluorid területeken mért IQ összehasonlítva a fluorid nélküli területekkel igen különbözött. A gyermekek, akik fluorózis területen élnek ötször nagyobb eséllyel lesznek alacsony intelligencia szintűek  mint azok, akik egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben vannak kitéve fluor hatásának.
A legmagasabb fluorid expozíciónak kitett gyermekek 5-ször nagyobb eséllyel lettek alacsony IQ-júak.
Egy másik, mexikói tanulmány címe: “Csökkent intelligencia gyermekeknél és az ivóvíz arzén illetve fluor tartalma közti összefüggés”. 2007-ben jelent meg a Cadernos de Saúde Pública lapban. A tanulmány úgy találta, hogy a gyermek IQ csökkenése a vizeletük magasabb fluorid koncentrációjával van összefüggésben.
A fluorid nem egyszerűen egy mérgező vegyi anyag, hanem több mint 30 káros egészségügyi hatással is bir.  Még pszichotrop tulajdonságokkal is rendelkezik, ezért nem használják fel pszichiátriai gyógyszerekben a depresszió kezelésére.
Lehetséges káros hatásai  az idegrendszerre: gyakori: érzelmi labilitás, ritkább: akathisia, ataxia, egyensúlyzavar, fogcsikorgatás alvás közben, buccoglossal szindróma, deperszonalizáció, eufória, magas vérnyomás, fokozott libidó, myoclonus, paranoid reakció, ritka: téveszmék. Az “érzelmi labilitás” pszeudobulbáris affektusként ismert (PBA), definiciója a következő: “akaratlan sírás vagy kontrollálhatatlan nevetés, vagy más érzelmi megnyilvánulás”. Egy másik “ritka” mellékhatásként a “deperszonalizáció” szerepel. A fluoridot a tobozmirigy elmeszesedésével is összefüggésbe hozzák.
A fluorozott ivóvíz rendkívül káros hatásai bizonyítottnak látszanak. Hazánkban szerencsére nem jellemző a fluor ivóvízhez való adása. Azért kell mégis említést tenni erről, mert nagyon sok ásványvíz tartalmazza ezt a mérgező elemet. Tanácsos tehát vásárlás előtt elolvasni a címkéket és elkerülni az ilyen vizeket.
Ha fluor mentes fogkrémet keresünk, manapság a boltban nincs könnyű helyzetünk. Ennek ellenére, mégis jó ha próbálunk találni ilyet, főleg ha gyermekünknek adjuk. A gyerekek köztudottan imádják kóstolgatni, lenyelni a fogkrémet, ami semmiféleképpen nem tesz jót nekik. Szódabikarbóna segitségével könnyedén készithetünk magunknak és gyermekünknek is teljesen fluormentes fogkrémet.
Nem régen ezeket a következtetéseket megerősítette a Harvard Egyetem új tanulmánya is.

Új betegséget terjeszthetnek a kullancsok

Az Egyesült Államok észak-keleti régióiban legalább 24 személyt betegített meg egy új betegség, melynek még neve sincsen - közölte a Medical Online egészségügyi szakportál. A fertőzésről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a kullancsok közvetítésével terjed.

A betegek szervezetéből izolált Borrelia miyamotoi baktérium a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferihez hasonló spirochéta. A járványügyi szakemberek azt feltételezik, hogy a betegség kialakulásához a B. miyamotoival és a B. burgdorferivel történő együttes fertőzésre van szükség. A B. miyamotoit először 1995-ben azonosították Japánban, majd hat évvel később a Yale egyik epidemiológusa, Durland Fish arról számolt be, a kullancsok nimfáiban 2,5 százalékban tudta kimutatni e spirochétát.

A New England Journal of Medicine című lapban megjelent első közlések még 18 betegről szóltak Connecticut, New York és Rhode Island területéről, majd egy betegről New Jerseyből, a betegek vizsgálatát végző massachusettsi laboratórium szóvivője szerint azonban azóta legalább öt új esetet regisztráltak.

Melanóma és génmutáció

Két olyan génmutációt sikerült felfedezniük amerikai kutatóknak, amelyek a rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma esetek 71 százalékában megtalálható.
    A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói a Science Express-ben számoltak be felfedezésükről.
    Mint a tudósok rámutatnak, a mutációkat a tumorsejtek DNS-ének azon kiterjedt részén fedezték fel, ahol nem találhatók fehérjekódoló szekvenciák (exonok). A géneken és ismert szabályozási szekvenciákon túl a genom jelenleg nem ismert funkciójú DNS-régiókat is tartalmaz. A "hulladék" DNS-nek is nevezett szekvenciák a genom 99 százalékát teszik ki - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
    A génmutációkat akkor észlelték, amikor a tudósok a melanómák genomjának szekvenálása során nyert adatokat elemezték. Ennek során fedezték fel a mutációkat 19 vizsgált daganatból 17-ben (89 százalék). Ezt követően a kutatók nagyobb számú melanóma esetében végezték el a szekvenálást, és a tumorok 71 százalékában megtalálták a génmutációt.
    "Az elmúlt évtizedekben több tumorképződést serkentő génmutációt is felfedeztek, ám az összes a DNS fehérjekódoló részén van, míg a mostani az első, amely a +hulladék+ DNS-ben. Ily módon felfedezésünk bepillantást enged a rákgenom +sötét anyagába+, ráadásul a melanómánál előforduló két leggyakoribb génmutációt sikerült megtalálnunk" - hangsúlyozta Levi Garraway, a tanulmány vezető szerzője.
    A kutatók szerint ugyanezek a mutációk megtalálhatók némely más rosszindulatú daganatféleségben, így máj- és a húgyhólyagrák esetében.
    A DNS-szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS nukleotid-bázisainak, az adeninnek, guaninnak, citozinnek és a timinnek a sorrend-meghatározására használnak. A DNS szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, amely minden élő szervezet működésének alapprogramját adja, meghatározása alapvető fontosságú az élő szervezetek működésének megértésében.

    (http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-01/dci-rdn012413.php)

Dédunokáink is betegek lehetnek a mai vegyszerektől

Akár három generációval később is éreztethetik hatásukat azok a műanyagipari kemikáliák, amelyek terhesség alatt az anya szervezetét érik: a gyermeket, sőt akár a dédunokákat is megbetegíthetik az anyát érő káros környezeti hatások.

Egyes vegyi anyagok, például a katonai repülőgépekhez használt üzemanyagok és a műanyagipari adalékok akár három generáción keresztül is éreztethetik negatív hatásukat - derült ki a Washingtoni Állami Egyetem szakembereinek kutatásából. Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy a műanyagipari kemikáliákkal (például a biszfenol-A-val, valamint a DEHP és DBP nevű ftalát-vegyületekkel) tartósan kapcsolatba kerülő vemhes patkányok utódainál jelentősen emelkedik egyes betegségek és rendellenességek, például az elhízás kialakulásának kockázata.

A Plos ONE folyóiratban közzétett tanulmány szerint amennyiben az anyaállat a vemhesség során hosszabb időn át kerül kapcsolatba műanyagipari adalékanyagokkal, úgy az első és harmadik generációs utódoknál jelentősen megnő a betegségekre való hajlam. Az első generációnál például megugrik a vese- és prosztatabetegségek előfordulása, míg a harmadik generációban a petefészek- és hereproblémák, a pubertáskori rendellenességek és az elhízás aránya nő szignifikánsan. Ami a sugárhajtómű-üzemanyagok hatását illeti, a vemhes állat szervezetét érő vegyület az első generációs utódoknál fokozhatja a vese-, prosztata- és petefészek-betegségek előfordulását, míg a harmadik generációnál nagyobb számban jelentkezik a PCOS (policisztás petefészek szindróma) és az elhízás – olvasható a Reproductive Toxicology cikkében.

A JP-8 sugárhajtómű-üzemanyaggal kapcsolatban első ízben állapították meg, hogy ha az anyaállat a vemhesség során találkozik vele, az epigenetikai változásokat idéz elő az utódokban, vagyis több generáción át befolyásolja egyes gének kifejeződését. A szakembereknek ezen kívül közel 200 olyan molekuláris markert sikerült azonosítaniuk, amelyek generációkon átörökítve éreztethetik hatásukat.

Az aszpirin és az időskori vakság

Világszerte sok millió ember szed rendszeresen aszpirint jótékony hatásai miatt, a gyógyszer ugyanis csökkenti a szívinfarktus, a szélütés és a rák kialakulásának kockázatát.

Ugyanakkor egy friss tanulmány az egyik káros hatására is rámutat: az aszpirin elősegítheti az időskori makula-degeneráció (AMD) kialakulását. A visszafordíthatatlan kór a látás fokozatos romlásával, végső esetben teljes megvakulással jár.

Az aszpirin hatását vizsgáló ausztrál kutatócsoport 15 éven át követett nyomon körülbelül 2400 középkorú embert, és ez alapján vonták le a következtetéseiket. A legalább 49 éves résztvevők közül 257-en heti rendszerességgel fogyasztottak aszpirint, a többiek csak alkalmanként. Az utóbbi csoportnak a 3,7 százalékánál alakult ki AMD, míg a rendszeres fogyasztók körében 9,4 százaléknak romlott a látása. Az orvosoknak érdemes mérlegelniük, hogy előírják-e az aszpirin szedését, különösen akkor, ha a páciens egyik szemén már kialakult az AMD. Azt azonban a brit Telegraph által idézett orvosok is elismerik, hogy pontosabb tanulmányokra van szükség, hogy egyértelműen bebizonyosodjon az aszpirin és a megvakulás közötti kapcsolat. Egy szívinfartus kockázata esetén pedig több szólhat az aszpirin mellett, mint ellene. Az AMD-t kezelni is lehet, ha időben észlelik a kifejlődését.

Egyébként az aszpirinnak más mellékhatásai is vannak, például növeli bélrendszeri vérzés kockázatát, ami fekélyek kialakulásához vezethet.