Aludj még egy órát, ha jót akarsz!

Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta, ráadásul az Egyesült Királyságban évek óta csökken az alvással töltött órák száma. A BBC ezért hét önkéntes részvételével kísérletet szervezett a University of Surrey-n, ahol arra keresték a választ, hogy mi történne, ha naponta egy órával aludnának többet az emberek.

A jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osztották, és az egyik csoport hat és fél órát, míg a másik egy órával többet aludt egy héten keresztül. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, majd akik addig kevesebbet aludtak, most egy hétig egy órával többet aludhattak, cserélve a másik csoporttal.

A két hetes kísérlet számítógépes elemzése azt mutatta meg, hogy akik kevesebbet aludtak, rosszabban teljesítették a kreativitást, szervezőkészséget és önkontrollt igénylő feladatoknál. A legérdekesebb eredmények ugyanakkor a vérvizsgálatból derültek ki: a kutatás vezetője, Dr. Simon Archer szerint legalább 500 gént érintett az alvással töltött órák számának változása.

Leginkább azokat a génjeiket érintette a kevesebb alvás, amelyek az immunrendszerünk működésekor, vagy a stresszre adott reakciónk során fontosak, de a cukorbetegség és a rák kialakulásában szerepet játszó géneket szintén befolyásolta az alvás csökkenése. A tanulság így az volt, hogy még egy óra extra alvástól is sokat javulhat az egészségünk.

A BBC cikkéből ezen kívül még számos bámulatos információ derül ki az ember alvás közbeni működéséről, például hogy

• vizsga előtt érdemes rendesen aludni, mert az agyunk a mély alvás szakaszában pakolja át az információt a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba.
• "Oké, akkor nem alszom hét közben és majd hétvégén bepótlom" – egyből a trükközés jut az olvasó eszébe, persze arra nem gondol, hogy 24 órán belül kell felmásolni az agyi merevlemezre az emlékeket, hogy rendesen megmaradjanak.
• A REM-fázisban képtelenek lennénk mozogni, hiszen a szemünkön kívül minden testrészünk lebénul (ezért hívják REM, tehát rapid eye movement ciklusnak, hiszen ilyenkor rendkívül gyorsan mozog a szemünk).
• A REM-fázisban az egyik stresszért felelős anyag, a noradrenalin nem termelődik, így nyugodtan tudjuk feldolgozni az érzelmekkel kapcsolatos napközbeni élményeinket. Így ha nem alszunk eleget ebben a fázisban, másnap feszültek, ingerültek leszünk.

A fluor csökkenti az intelligenciát

Ma már nem érdemes figyelmen kívül hagyni a bizonyítékokat a fluorid intelligencia-csökkentő hatásáról. A tanulmány, melynek címe: ” Fluorid és a gyermekek intelligenciája: egy meta-analízis ” a Biological Trace Element Research 2008-ban megjelent cikkében szerepel a kérdés, vajon ”… a fluoridnak való kitettség alacsony intelligencia hányadost eredményezett-e az elmúlt 20 évben Kínában.“  Arról számoltak be, hogy tizenhat kontroll vizsgálatot végeztek, amely olyan alacsony IQ-jú gyermekek esetét vizsgálta, akik korábbi életükben fluoriddal érintkeztek. A tanulmány szerint következetes és erős összefüggés van a fluorid expozíció és az alacsony IQ közt. A tanulmány becslése szerint az endémiás fluorid területeken mért IQ összehasonlítva a fluorid nélküli területekkel igen különbözött. A gyermekek, akik fluorózis területen élnek ötször nagyobb eséllyel lesznek alacsony intelligencia szintűek  mint azok, akik egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben vannak kitéve fluor hatásának.
A legmagasabb fluorid expozíciónak kitett gyermekek 5-ször nagyobb eséllyel lettek alacsony IQ-júak.
Egy másik, mexikói tanulmány címe: “Csökkent intelligencia gyermekeknél és az ivóvíz arzén illetve fluor tartalma közti összefüggés”. 2007-ben jelent meg a Cadernos de Saúde Pública lapban. A tanulmány úgy találta, hogy a gyermek IQ csökkenése a vizeletük magasabb fluorid koncentrációjával van összefüggésben.
A fluorid nem egyszerűen egy mérgező vegyi anyag, hanem több mint 30 káros egészségügyi hatással is bir.  Még pszichotrop tulajdonságokkal is rendelkezik, ezért nem használják fel pszichiátriai gyógyszerekben a depresszió kezelésére.
Lehetséges káros hatásai  az idegrendszerre: gyakori: érzelmi labilitás, ritkább: akathisia, ataxia, egyensúlyzavar, fogcsikorgatás alvás közben, buccoglossal szindróma, deperszonalizáció, eufória, magas vérnyomás, fokozott libidó, myoclonus, paranoid reakció, ritka: téveszmék. Az “érzelmi labilitás” pszeudobulbáris affektusként ismert (PBA), definiciója a következő: “akaratlan sírás vagy kontrollálhatatlan nevetés, vagy más érzelmi megnyilvánulás”. Egy másik “ritka” mellékhatásként a “deperszonalizáció” szerepel. A fluoridot a tobozmirigy elmeszesedésével is összefüggésbe hozzák.
A fluorozott ivóvíz rendkívül káros hatásai bizonyítottnak látszanak. Hazánkban szerencsére nem jellemző a fluor ivóvízhez való adása. Azért kell mégis említést tenni erről, mert nagyon sok ásványvíz tartalmazza ezt a mérgező elemet. Tanácsos tehát vásárlás előtt elolvasni a címkéket és elkerülni az ilyen vizeket.
Ha fluor mentes fogkrémet keresünk, manapság a boltban nincs könnyű helyzetünk. Ennek ellenére, mégis jó ha próbálunk találni ilyet, főleg ha gyermekünknek adjuk. A gyerekek köztudottan imádják kóstolgatni, lenyelni a fogkrémet, ami semmiféleképpen nem tesz jót nekik. Szódabikarbóna segitségével könnyedén készithetünk magunknak és gyermekünknek is teljesen fluormentes fogkrémet.
Nem régen ezeket a következtetéseket megerősítette a Harvard Egyetem új tanulmánya is.

Tanulási problémát okozhat a túl sok játék

A számítógépes játékok hosszú távon károsítják az agy fejlődését, melynek következtében a gyermekek sokkal inkább hajlamosak lesznek a durva viselkedésre. Ezt a problémát egyszerűen meg lehetne oldani a matematika, az olvasás és az írás fokozott tanításával, derült ki egy tanulmányból.

A japán Tohoku Egyetemen tudósai azt tapasztalták, hogy a számítógépes játékok csak a látással és mozgással foglalkozó agyterületeket stimulálják, miközben a többi fontos területet teljesen elhanyagolják. A kutatók különösen aggódnak amiatt, hogy a naponta több órát számítógéppel játszó gyermekek frontális agylebenye nem fejlődik ki rendesen, melynek következtében problémájuk akadhat a viselkedésük kontrollálásával, a memóriájukkal, az érzelmeik kifejezésével és a tanulással.

A kutatást vezető Rijuta Kavasima professzor szerint óriási jelentősége van a felfedezésnek. „Van egy probléma, amivel eddig nem találkozhattunk, mivel leginkább a gyermekek következő generációjánál – akik többnyire számítógépes játékokkal játszanak – fog először jelentkezni” mondta. „Ennek nagyon súlyos következményei lehetnek: ezek a tanulók több rosszaságot fognak elkövetni, ha a játékon kívül nem csinálnak semmi mást, például hangos felolvasást vagy számtani feladatokat.

Kavasima szerint a matematika, az írás és az olvasás gyakorlásával egyszerűen meg lehetne oldani a problémát, mivel ezek a tevékenységek komolyan igénybe veszik a frontális lebenyt, ami még felnőtt korban is képes fejlődni.

A kutatók megvizsgálták száz, Nintendóval játszó, valamint számtani feladatokkal foglalkozó diák agytevékenységét, és azt találták, hogy az utóbbiaknál sokkal nagyobb volt az agy aktivitása, különösen a frontális lebenyben.