2017. május 12.

Világméretű masszív támadás indul az interneten úgynevezett zsaroló vírussal, amely blokkolja a támadás során megfertőzött számítógépet, és gyakran 300 vagy 600 dollárt követel az áldozottól a blokkolás feloldásáért.

A támadás a legtöbb fejlett országot érinti minden földrészen. Érthető módon nem minden áldozat jelentkezik pontos beszámolóval, de így is világos, hogy egy sor jelentős cég van közöttük Amerikában, Franciaországban és máshol. Nagy-Britanniában számos kórház működését zavarták meg, közben a hatóságok nyilatkoztak, hogy a támadók nem férhettek hozzá a betegek adataihoz. Oroszországban a Belügyminisztérium és a vasúttársaság ismerteti az őket ért támadást.

Május 12 A napok enciklopédiájában

* * *

2016. április 4., hétfő

Bizonyos „Oknyomozó újságírók nemzetközi konzorciuma” (ICIJ) nevű szervezet 78 ország 108 szerkesztőségének közreműködésével a történelem egyik legnagyobb dokumentum szivárogtatását kezdi meg, Panama Papers kódnév alatt. A 11,5 fájl a panamai székhelyű Mossack Fonseca iroda archívuma.

Az anyag az 1977 és 2015 közötti időszakban történt illegális vagy csak titkos, mindenesetre botrányos pénzmozgásokat tárja fel, amellyel államfők, miniszterek, milliárdosak, élsportolók, celebek és mindenféle egyéb zavaros személyek offshore cégekben rejtegették többnyire lopott pénzüket.

A világ szinte minden országa, sokszor igen súlyosan érintve van, így a kiszivárogtatás rövid és hosszú távú következményei nehezen kiszámíthatók.

Április 4. A napok enciklopédiájában

* * *

2016. február 12., péntek

Kirill orosz ortodox és Ferenc pápa a havannai repülőtéren találkozik egymással (Kirill Kubát, Paraguayt és Brazíliát érintő, latin-amerikai körutat kezdett, Ferenc pedig úton Mexikóba állt meg a kubai fővárosban). Az egyöntetű értékelések szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket a már előzetesen történelminek minősített, bő kétórás tárgyalás: Raúl Castro kubai elnök jelenlétében terjedelmes, mintegy tízoldalas közös nyilatkozatot is aláírtak, amely egyebek közt a közel-keleti keresztények megvédelmezésére szólítja fel a nemzetközi közösséget, és a terrorizmus felszámolására irányuló összefogást sürget, de együttérzést fejez ki más egyházaknak a polgárháború, a káosz és a terrorizmus által sújtott hívei iránt is. A legfontosabb mindenképpen az, hogy a kereszténység két fő tábora ezeréves szembenállás után kezet nyújt egymásnak.

Február12. A napok enciklopédiájában

* * *

Nelson Mandela (1918-2013)

Nelson Mandela utolsó éveiben azt tervezte, hogy Qunu faluban fejezi be életútját, és az elmúlását az elvégzett feladat csendes derűjével képzelte el. „Nem kételkedem egy pillanatig sem, hogy amikor majd átlépek az örökkévalóságba, ajkaimon mosoly lesz” – írta Mandela 1997-ben, akit boldogsággal töltött el az apartheid három évvel azelőtti felszámolása óta megtett út.

A helyi sajtó értesülései szerint egy A4-es lapon írt végrendeletében kérte, hogy végső nyughelye a lehető legszerényebb legyen, annak az egyszerűségnek a jegyében, amelyhez akkor is ragaszkodott, amikor 1994 és 1999 között országa elnöke volt.

„Nem sokat törte a fejét a halálán, de sosem akart valamiféle kitalált dolgot” – mesélte el a család egyik barátja. Az egyetlen dolog, amiről 2003-ban ábrándozott, az volt, hogy politikai mentora, Walter Sisulu a paradicsom kapujában várja őt az Afrikai Nemzeti Kongresszus belépési nyilatkozatával, és a mozgósításra serkentő felszólítást énekel.

A xhosza nép hagyományai alapján Mandelának a családtagjai közelében kell nyugodnia. Egy 2003-ban készült dokumentumfilmben Mandela Qunu falut jelölte meg végső nyughelyéül, ahol a gyermekkorát töltötte. „Ott van a családom, és azt szeretném, ha otthon temetnének el” – mondta a Mandela család qunui családi temetkezési helyénél készült felvételen. A hely körülbelül 500 méterre van a qunui Mandela-háztól, az N2 gyorsforgalmi út másik oldalán. Egyszerűen megmunkált, széles, szigorú kőlapok állnak az elsárgult, magas fűben, egy háromszögletű oromzaton a Mandela felirat olvasható.

Mandela 1995-ben a Joe Slovo kommunista vezető emlékére mondott gyászbeszédében kijelentette: „Ritkák a kivételes képességű férfiak és nők, és nehéz velük találkozni. S amikor ők mennek el, annál mélyebb és annál nehezebben feldolgozható a veszteség érzése.”

Több hozzátartozója – legidősebb fia, anyja – és az életüket a harcban feláldozó társai halála után, akiknek a temetésén nem tudott részt venni, Nelson Mandela 1987-ben a börtönben ezt írta: úgy érzi, „mintha maga a világ haldokolna”.

Régi cellatársa, a 83 éves Ahmed Kathrada a Sunday Timesban idézte fel a napokban, hogyan reagált Mandela, amikor 1969-ben értesült legidősebb fia haláláról. „A börtön vezetője magához hívatta. Mi mindnyájan az udvarban voltunk, de ahelyett, hogy velünk jött volna, egyenesen visszament a cellájába, és leült a matracára. Ugyanígy tett, amikor az anyja halt meg. Csak hallgatott, és egyedül gyászolt legbelül.”

Mandela szembenézett a halállal 1964-es perében, amikor a legsúlyosabb büntetés fenyegette. És ekkor ezt vágta bírái szemébe, amiből az utókornak szóló üzenet lett:

„Legdrágább eszmém egy szabad és demokratikus társadalom, amelyben mindenki egyenlő esélyekkel él harmóniában. Remélem, elég hosszú ideig élek, hogy megérjem. De ha kell, ez olyan eszme, amelyért meghalni is kész vagyok.”

Betegségek veszélyeztetik az emberiség fejlődését

A nem fertőzés útján terjedő, modern betegségek - szív- és érrendszeri zavarok, krónikus tüdőbetegség, rák és diabétesz - komoly mértékben veszélyeztetik az emberiség fejlődését: az általuk okozott költségek a 2010-es 4,71 billió eurós szintről 2030-ra 9,72 billióra növekedhetnek.

A Lancet egészségügyi szaklapban szerdán közzétett elemzések szerint a modern betegségek kezelése húsz éven belül 9,72 billió euróba kerülhet, ami az emberiség fejlődését is veszélyeztetheti. A kedvezőtlen irányzatnak viszonylag egyszerű intézkedésekkel gátat lehetne vetni; ilyen a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszafogása, az élelmiszerek sótartalmának csökkentése, az elhízás elkerülése, illetőleg a hatékonyabb és olcsóbb kezelési módok elterjesztése.

A tanulmányok szerzői leírták, hogy míg az emberiség történetének jelentős részében a fertőző betegségek jelentették az elsődleges fenyegetést, manapság a nem fertőzés útján terjedő egészségügyi problémák vannak túlsúlyban. A krónikus betegségek leginkább a fejlődő és felzárkózó országokat sújtják, ugyanis gazdaságilag ők tudnak a legkevésbé megbirkózni a következményekkel. Ezekben az országokban problémát jelent, hogy az érintettek kiesnek a termelési-társadalmi folyamatokból, és a gyógyításukra fordított kiadások is sokba kerülnek.

A Lancet az elemzések összefoglalójában kiemelte, hogy a legfrissebb becslések alapján 2010-ben 34,5 millióan haltak meg nem fertőző betegségekben világszerte, ami hozzávetőleg az összes elhalálozás 65 százalékát teszi ki. Ez a szám 2030-ra már 50 millió fölé emelkedhet. George Alleyne, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség megfelelő egészségi állapota nélkülözhetetlen feltétel a fenntartható fejlődéshez, a termelékenység növeléséhez és a gazdasági bővüléshez, valamint a klímaváltozások hatásának leküzdéséhez.

Az Aucklandi Egyetem kutatója, Ruth Bonita szerzőtársaival kiszámította, hogy az olyan lépések, mint a dohányzás mérséklése, az élelmiszerek sótartalmának a csökkentése, a szív- és érrendszeri betegségek hathatósabb kezelése egy főre vetítve globális szinten nem igényelne 0,7-1,5 eurónál több befektetést évente. Ugyanakkor csupán a sófelvétel 15 százalékos visszafogása tíz éven át 8,5 millió elhalálozást előzne meg a nem fertőző betegségek kialakulásának a megakadályozásával.

Hans Hogerzeil, a Groningeni Egyetem munkatársa a fejlődő országok nehéz helyzetét vizsgálva azt a példát hozta fel, hogy ha az inzulint generikus készítményként, és nem a legújabb gyógyszer formájában alkalmaznák a harmadik világban, a költségek nyolcadukra csökkennének. A legszegényebb országokban tíz év alatt 18 millió életet lehetne megmenteni a vérnyomáscsökkentő-antikoleszterin-vérhígító gyógyszerkombináció terjesztésével, a polipill alig kerülne egy dollárba.

Háztömbnyi aszteroida suhan el a Föld mellett

Háztömbnyi aszteroida suhan el a Föld mellett csütörtökről péntekre virradó éjszaka - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A 2012 LZ1 katalógusjelű kisbolygót vasárnap éjjel észlelte Rob McNaught, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója, aki eddig négyszáznál több aszteroidát fedezett fel. A kutatók becslése szerint az aszteroida átmérője 300-700 méter, és közép-európai idő szerint éjjel kettőkor 5,4 millió kilométerre közelíti meg a bolygót - ez körülbelül 14 Föld-Hold távolsággal egyenlő.

Mérete és a Földhöz való közelsége miatt potenciálisan veszélyesnek minősítették a 2012 LZ1 katalógusjelű égitestet. A földközeli objektumokat 150 méteres átmérő és 7,5 millió kilométeres távolság esetében sorolják ebbe a kategóriába. A 2012 LZ1 körülbelül akkora méretű, mint a 2005 YU55 katalógusjelű kisbolygó, amely tavaly november 8-án száguldott el a Föld mellett, ám utóbbi sokkal közelebb, mindössze 325 ezer kilométerre suhant el. A 2005 YU55 kisbolygóhoz hasonló méretű égitest legutóbb 1976-ban "óvakodott" ilyen közel a Földhöz.

A csillagászok eddig mintegy kilencezer földközeli aszteroidát azonosítottak, ám meggyőződésük szerint sokkal több a felfedezésre váró kisbolygó.

EU: reformtervek

Az Európai Unió működését alapvetően átalakító reformokat tartalmazó tervet készítenek a június végi uniós csúcsra az uniós alapintézmények vezetői - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A lap szerint az utóbbi hetekben felmerült reformjavaslatokat rendszerbe szervező és új elemekkel kiegészítő terv közös pénzügy-, adó-, kül- és biztonságpolitikát irányoz elő. Tartalmazza továbbá azt, hogy bővíteni kell az Európai Bizottság (EB) ellenőrző jogosítványait a tagállami költségvetések felett, egységes bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszert kell kialakítani és német mintára át kell alakítani a szociális ellátórendszert és a munkaerőpiaci szabályozást.

A reformokat a kétsebességes integráció elve alapján ütemeznék, vagyis az egyöntetűen támogatott elemeket valamennyi uniós tagországban egyszerre vezetnék be, azokat az elemeket pedig, amelyek körül vita van, kezdetben csak az euróövezetben.

A terv kidolgozását Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az EB elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurócsoport vezetője irányítja - írta a Welt am Sonntag.

2007. április 17., kedd

2004-ben 985 millió ember napi jövedelme tett ki egy dollárt, míg 1990-ben 1,25 milliárdan próbáltak ennyiből kijönni. Figyelembe véve az inflációt, nem biztos, hogy ezek az adatok javulást tükröznének. A napi 2 dollárból élők száma így is 2,6 milliárd...

Április 17. A napok enciklopédiájában

* * *