A szoptatás csökkenti a petefészekrák esélyét

A legalább 12 hónapon át szoptató nők esetében jelentősen alacsonyabb a petefészekrák kialakulásának kockázata – derült ki egy új tanulmányból. Az ausztrál Curtin Egyetem szakembereinek tanulmánya tovább bővítette a szoptatás édesanyákra gyakorolt jótékony hatásaival kapcsolatos ismereteket.

A kutatók a dél-kínai Kanton egyik kórházában 493, petefészekrákkal diagnosztizált nő és a kontrollcsoportot képező 472 páciens adatait vetették össze. Azt vizsgálták, hogy a résztvevők hány hónapig és hány gyermeket szoptattak.

Colin Binns, az egyetem egészségügyi professzora szerint azért esett a választás Kínára, mert a magas népességszámból adódóan ott több petefészekrákos esetet volt alkalmuk megvizsgálni. „Mindazonáltal a kelet-ázsiai országban előforduló petefészekrákos esetek alacsony aránya azt sugallja, hogy olyan tényezők játszanak közre a betegség előfordulásának visszaszorításában, amelyeket éppen vizsgálni akartunk. Emellett azzal is tisztában voltunk, hogy a kínai nők hosszabb ideig szoptatnak, mint a nyugaton élő társaik."

A tanulmány szerint mivel a szoptatás gyakran késlelteti az ovulációt, ezért a húsz hónapig való szoptatással 50 százalékkal csökkenthető a petefészekrák kialakulásának kockázata, és ez az időintervallum ugyanilyen kedvező hatással bír egyszerre több gyermek táplálása esetén is – húzta alá Binns. Mint hozzátette, az eredmények fényében az tanácsolható a kismamáknak, hogy legalább 12 hónapig szoptassák gyermeküket a petefészekrák kockázatának mérséklésére.

A mesterséges hasnyálmirigy jól segíti a vércukorszint szabályozását

Javította a vércukorszintet és jelentősen csökkentette az alacsony vércukorszint kialakulásának kockázatát a mesterséges hasnyálmirigy, amelynek első klinikai vizsgálatait a kanadai McGill Egyetemen folytatták. A kanadai orvostársaság szaklapjában (CMAJ) közzétett tanulmányukban a szakemberek azt írták, hogy eredményeik nagy hatással lehetnek az 1-es típusú diabétesz kezelésére, felgyorsítva a külső mesterséges hasnyálmirigy kifejlesztését. 
    Az 1-es típusú diabétesz olyan autoimmun betegség, amelynél a szervezet immunrendszere megtámadja a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, ezzel tönkreteszi a test inzulintermelő képességét. Mivel az inzulin nélkülözhetetlen az élelemből származó szénhidrátok lebontásához, ezért kívülről kell bejuttatni a beteg szervezetébe. Adagolását nagyon körültekintően kell elvégezni: ha túl sok inzulint kap a szervezet, az túlságosan csökkentheti a vércukorszintet, ami hipoglikémiához (alacsony vércukorszinthez) vezet. A túl kevés inzulin viszont nem süllyeszti eléggé a megemelkedett vércukorszintet, és ez hosszabb távon szövődményeket okozhat, szem- és veseproblémákat, szívbetegséget idézhet elő.
    A hasra erősített külső mesterséges hasnyálmirigy olyan automata rendszer, amely stimulálja a hasnyálmirigyet azáltal, hogy folyamatosan adaptálja a vércukorszint változásain alapuló inzulinbevitelt. Az úgynevezett kettős hormonú mesterséges hasnyálmirigy az inzulin mellett, ha szükséges, a glükagon nevű hormont is automatikusan bejuttatja a szervezetbe; folyamatosan mérve a vércukorszintet számítógépes algoritmus segítségével számítja ki a szükséges adagot.
    "Úgy találtuk, hogy a mesterséges hasnyálmirigy 15 százalékkal javította a vércukorszintet, és jelentősen mérsékelte a hipoglikémia kockázatát a hagyományos inzulinterápiához képest. A mesterséges hasnyálmirigy nyolcszorosan csökkentette a hipoglikémai általános rizikóját, és húszszorosan az éjszakai alacsony vércukorszint kialakulásának a veszélyét" - idézte Ahmad Haidar mérnököt, a tanulmány vezető szerzőjét a ScienceDaily tudományos hírportál.
    A jelenlegi gyógymódokkal a betegek mintegy kétharmada képtelen elérni a megfelelő inzulinszintet. A mesterséges hasnyálmirigy segíthet nekik ebben, és visszafogja a hipoglikémia kockázatát, amelytől a legjobban félnek, és amely az inzulinterápia legáltalánosabb szövődménye - magyarázta Rabasa-Lhoret, a Montreali Klinikai Kutató Intézet egyik igazgatója, a tanulmány társszerzője.

Azonosították a gyomorrák kialakulásának mechanizmusát

A gyomorrák kialakulásának négy mechanizmusát azonosították a Szingapúri Génkutatási Intézet (GIS) tudósai, akik eredményeiket a Genome Biology című folyóiratban ismertették. A gyomorrák a második helyen áll a rosszindulatú daganatok okozta halálozási listán, világszerte évente 750 ezer életet követelve. Az elhunytak 60 százaléka ázsiai.

A GIS tudósai feltérképezték a gyomorráknál a genomban fellépő kisebb-nagyobb léptékű mutációkat, ennek köszönhetően sikerült a rosszindulatú daganat kialakulásához vezető négy különböző mechanizmust elkülöníteniük.

Ezek egyikében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés indítja be a géneken célzott hatást kifejtő kóros folyamatot. A többi mechanizmusnál a kóros hatás a genomon bárhol érvényesülhet, ide tartoznak egyebek között a károsító oxidatív tényezők kiváltotta folyamatok, vagy a DNS hibajavító rendszerének a meghibásodása.

Nirandjan Nagarajan, a tanulmány vezető szerzője hangoztatta: első ízben sikerült kimutatni, hogy a rákos megbetegedésnél a mutációs folyamat a genomon kifejtett célzott hatás következménye. "Kritikus lépést jelent abból a szempontból, hogy megértsük a gyomorrák kialakulásának folyamatát és ennek alapján új gyógyszereket fejleszthessünk ki" - hangsúlyozta Nirandjan Nagarajan.

"Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a gyomordaganatok esetében elvégzett szekvenálás nemcsak a mutációk feltérképezését teszi lehetővé, hanem rávilágít a mikroorganizmusok génkárosító szerepére is" - fejtegette Patrick Tan, míg Ng Huck Hui, a GIS ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a kutatócsoportnak több olyan érdekes gént sikerült azonosítania, amelyek komoly szerepet játszanak a rákos folyamat kialakulásában. A szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotid-bázisok (adenin, guanin, citozin, timin) sorrendjének a meghatározása. A DNS-javítás a sejtekben állandóan zajló folyamat, amely a normális anyagcsere-folyamatok és külső hatások okozta károsodásokat, veszélyes mutációkat korrigálja.

Változó Világ

Az elme öregedése

Új betegséget terjeszthetnek a kullancsok

Az Egyesült Államok észak-keleti régióiban legalább 24 személyt betegített meg egy új betegség, melynek még neve sincsen - közölte a Medical Online egészségügyi szakportál. A fertőzésről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a kullancsok közvetítésével terjed.

A betegek szervezetéből izolált Borrelia miyamotoi baktérium a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferihez hasonló spirochéta. A járványügyi szakemberek azt feltételezik, hogy a betegség kialakulásához a B. miyamotoival és a B. burgdorferivel történő együttes fertőzésre van szükség. A B. miyamotoit először 1995-ben azonosították Japánban, majd hat évvel később a Yale egyik epidemiológusa, Durland Fish arról számolt be, a kullancsok nimfáiban 2,5 százalékban tudta kimutatni e spirochétát.

A New England Journal of Medicine című lapban megjelent első közlések még 18 betegről szóltak Connecticut, New York és Rhode Island területéről, majd egy betegről New Jerseyből, a betegek vizsgálatát végző massachusettsi laboratórium szóvivője szerint azonban azóta legalább öt új esetet regisztráltak.

Melanóma és génmutáció

Két olyan génmutációt sikerült felfedezniük amerikai kutatóknak, amelyek a rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma esetek 71 százalékában megtalálható.
    A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói a Science Express-ben számoltak be felfedezésükről.
    Mint a tudósok rámutatnak, a mutációkat a tumorsejtek DNS-ének azon kiterjedt részén fedezték fel, ahol nem találhatók fehérjekódoló szekvenciák (exonok). A géneken és ismert szabályozási szekvenciákon túl a genom jelenleg nem ismert funkciójú DNS-régiókat is tartalmaz. A "hulladék" DNS-nek is nevezett szekvenciák a genom 99 százalékát teszik ki - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
    A génmutációkat akkor észlelték, amikor a tudósok a melanómák genomjának szekvenálása során nyert adatokat elemezték. Ennek során fedezték fel a mutációkat 19 vizsgált daganatból 17-ben (89 százalék). Ezt követően a kutatók nagyobb számú melanóma esetében végezték el a szekvenálást, és a tumorok 71 százalékában megtalálták a génmutációt.
    "Az elmúlt évtizedekben több tumorképződést serkentő génmutációt is felfedeztek, ám az összes a DNS fehérjekódoló részén van, míg a mostani az első, amely a +hulladék+ DNS-ben. Ily módon felfedezésünk bepillantást enged a rákgenom +sötét anyagába+, ráadásul a melanómánál előforduló két leggyakoribb génmutációt sikerült megtalálnunk" - hangsúlyozta Levi Garraway, a tanulmány vezető szerzője.
    A kutatók szerint ugyanezek a mutációk megtalálhatók némely más rosszindulatú daganatféleségben, így máj- és a húgyhólyagrák esetében.
    A DNS-szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS nukleotid-bázisainak, az adeninnek, guaninnak, citozinnek és a timinnek a sorrend-meghatározására használnak. A DNS szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, amely minden élő szervezet működésének alapprogramját adja, meghatározása alapvető fontosságú az élő szervezetek működésének megértésében.

    (http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-01/dci-rdn012413.php)

Dédunokáink is betegek lehetnek a mai vegyszerektől

Akár három generációval később is éreztethetik hatásukat azok a műanyagipari kemikáliák, amelyek terhesség alatt az anya szervezetét érik: a gyermeket, sőt akár a dédunokákat is megbetegíthetik az anyát érő káros környezeti hatások.

Egyes vegyi anyagok, például a katonai repülőgépekhez használt üzemanyagok és a műanyagipari adalékok akár három generáción keresztül is éreztethetik negatív hatásukat - derült ki a Washingtoni Állami Egyetem szakembereinek kutatásából. Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy a műanyagipari kemikáliákkal (például a biszfenol-A-val, valamint a DEHP és DBP nevű ftalát-vegyületekkel) tartósan kapcsolatba kerülő vemhes patkányok utódainál jelentősen emelkedik egyes betegségek és rendellenességek, például az elhízás kialakulásának kockázata.

A Plos ONE folyóiratban közzétett tanulmány szerint amennyiben az anyaállat a vemhesség során hosszabb időn át kerül kapcsolatba műanyagipari adalékanyagokkal, úgy az első és harmadik generációs utódoknál jelentősen megnő a betegségekre való hajlam. Az első generációnál például megugrik a vese- és prosztatabetegségek előfordulása, míg a harmadik generációban a petefészek- és hereproblémák, a pubertáskori rendellenességek és az elhízás aránya nő szignifikánsan. Ami a sugárhajtómű-üzemanyagok hatását illeti, a vemhes állat szervezetét érő vegyület az első generációs utódoknál fokozhatja a vese-, prosztata- és petefészek-betegségek előfordulását, míg a harmadik generációnál nagyobb számban jelentkezik a PCOS (policisztás petefészek szindróma) és az elhízás – olvasható a Reproductive Toxicology cikkében.

A JP-8 sugárhajtómű-üzemanyaggal kapcsolatban első ízben állapították meg, hogy ha az anyaállat a vemhesség során találkozik vele, az epigenetikai változásokat idéz elő az utódokban, vagyis több generáción át befolyásolja egyes gének kifejeződését. A szakembereknek ezen kívül közel 200 olyan molekuláris markert sikerült azonosítaniuk, amelyek generációkon átörökítve éreztethetik hatásukat.

Veseszövet őssejtből

A Kiotói Egyetem tudósainak a világon elsőként sikerült veseszövetet előállítaniuk indukált pluripotens őssejtekből. A kutatók Oszafune Kendzsi docens irányításával úgynevezett indukált pluripotens sejteket alkalmaztak, amelyeket már differenciálódott, felnőtt sejtekből visszaprogramozással állítanak elő. Utóbbiak a szervezet bármely sejttípusává képesek átalakulni. Az őssejtekből mezodermális (középső embrionális csíralemez) szövetét sikerült gyártaniuk, amelyből a vese jelentős része fejlődik ki.

„Az emberi szervezetben körülbelül 200 féle sejt különböztethető meg, de a mezodermából csupán három típus - a mellékvese kéregállománya, a gonádok (nemi mirigyek), valamint a vese sejtjei fejlődnek ki.” - magyarázta Oszafune, hozzátéve, hogy kísérleteik során a sejttenyészetek 90 százaléka alakult át mezodermális szövetté. A kutatóknak sikerült kifejleszteni a vizelet kiválasztásában szerepet játszó vesecsatornácskák egy parányi szakaszát is.

A mezodermális szövet mind tenyészetekben, mind az élő szervezetben specifikus vesesejtekké képes átalakulni. Ugyanakkor rámutatott, hogy még rengeteg nehézséget kell leküzdeni, amíg az eljárás a gyógyításban hasznosulhat, reményt adhat a vesebetegségekben szenvedők millióinak. „Jelenleg fogalmunk sincs arról, hogy ezek az újraalkotott sejtek képesek-e meggyógyítani a vesebetegségeket. Kutatásaink csupán a bevezető lépést jelentik a klinikai alkalmazáshoz vezető hosszú úton.” – fogalmazott Oszafune.

Az aszpirin és az időskori vakság

Világszerte sok millió ember szed rendszeresen aszpirint jótékony hatásai miatt, a gyógyszer ugyanis csökkenti a szívinfarktus, a szélütés és a rák kialakulásának kockázatát.

Ugyanakkor egy friss tanulmány az egyik káros hatására is rámutat: az aszpirin elősegítheti az időskori makula-degeneráció (AMD) kialakulását. A visszafordíthatatlan kór a látás fokozatos romlásával, végső esetben teljes megvakulással jár.

Az aszpirin hatását vizsgáló ausztrál kutatócsoport 15 éven át követett nyomon körülbelül 2400 középkorú embert, és ez alapján vonták le a következtetéseiket. A legalább 49 éves résztvevők közül 257-en heti rendszerességgel fogyasztottak aszpirint, a többiek csak alkalmanként. Az utóbbi csoportnak a 3,7 százalékánál alakult ki AMD, míg a rendszeres fogyasztók körében 9,4 százaléknak romlott a látása. Az orvosoknak érdemes mérlegelniük, hogy előírják-e az aszpirin szedését, különösen akkor, ha a páciens egyik szemén már kialakult az AMD. Azt azonban a brit Telegraph által idézett orvosok is elismerik, hogy pontosabb tanulmányokra van szükség, hogy egyértelműen bebizonyosodjon az aszpirin és a megvakulás közötti kapcsolat. Egy szívinfartus kockázata esetén pedig több szólhat az aszpirin mellett, mint ellene. Az AMD-t kezelni is lehet, ha időben észlelik a kifejlődését.

Egyébként az aszpirinnak más mellékhatásai is vannak, például növeli bélrendszeri vérzés kockázatát, ami fekélyek kialakulásához vezethet.