A következő címkéjű bejegyzések mutatása: immunrendszer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: immunrendszer. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 10., csütörtök

Aludj még egy órát, ha jót akarsz!

Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta, ráadásul az Egyesült Királyságban évek óta csökken az alvással töltött órák száma. A BBC ezért hét önkéntes részvételével kísérletet szervezett a University of Surrey-n, ahol arra keresték a választ, hogy mi történne, ha naponta egy órával aludnának többet az emberek.
A jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osztották, és az egyik csoport hat és fél órát, míg a másik egy órával többet aludt egy héten keresztül. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, majd akik addig kevesebbet aludtak, most egy hétig egy órával többet aludhattak, cserélve a másik csoporttal.

A két hetes kísérlet számítógépes elemzése azt mutatta meg, hogy akik kevesebbet aludtak, rosszabban teljesítették a kreativitást, szervezőkészséget és önkontrollt igénylő feladatoknál. A legérdekesebb eredmények ugyanakkor a vérvizsgálatból derültek ki: a kutatás vezetője, Dr. Simon Archer szerint legalább 500 gént érintett az alvással töltött órák számának változása.

Leginkább azokat a génjeiket érintette a kevesebb alvás, amelyek az immunrendszerünk működésekor, vagy a stresszre adott reakciónk során fontosak, de a cukorbetegség és a rák kialakulásában szerepet játszó géneket szintén befolyásolta az alvás csökkenése. A tanulság így az volt, hogy még egy óra extra alvástól is sokat javulhat az egészségünk.

A BBC cikkéből ezen kívül még számos bámulatos információ derül ki az ember alvás közbeni működéséről, például hogy

  • vizsga előtt érdemes rendesen aludni, mert az agyunk a mély alvás szakaszában pakolja át az információt a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba.
  • "Oké, akkor nem alszom hét közben és majd hétvégén bepótlom" – egyből a trükközés jut az olvasó eszébe, persze arra nem gondol, hogy 24 órán belül kell felmásolni az agyi merevlemezre az emlékeket, hogy rendesen megmaradjanak.
  • A REM-fázisban képtelenek lennénk mozogni, hiszen a szemünkön kívül minden testrészünk lebénul (ezért hívják REM, tehát rapid eye movement ciklusnak, hiszen ilyenkor rendkívül gyorsan mozog a szemünk).
  • A REM-fázisban az egyik stresszért felelős anyag, a noradrenalin nem termelődik, így nyugodtan tudjuk feldolgozni az érzelmekkel kapcsolatos napközbeni élményeinket. Így ha nem alszunk eleget ebben a fázisban, másnap feszültek, ingerültek leszünk.

2013. január 31., csütörtök

A mesterséges hasnyálmirigy jól segíti a vércukorszint szabályozását

Javította a vércukorszintet és jelentősen csökkentette az alacsony vércukorszint kialakulásának kockázatát a mesterséges hasnyálmirigy, amelynek első klinikai vizsgálatait a kanadai McGill Egyetemen folytatták. A kanadai orvostársaság szaklapjában (CMAJ) közzétett tanulmányukban a szakemberek azt írták, hogy eredményeik nagy hatással lehetnek az 1-es típusú diabétesz kezelésére, felgyorsítva a külső mesterséges hasnyálmirigy kifejlesztését. 
    Az 1-es típusú diabétesz olyan autoimmun betegség, amelynél a szervezet immunrendszere megtámadja a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, ezzel tönkreteszi a test inzulintermelő képességét. Mivel az inzulin nélkülözhetetlen az élelemből származó szénhidrátok lebontásához, ezért kívülről kell bejuttatni a beteg szervezetébe. Adagolását nagyon körültekintően kell elvégezni: ha túl sok inzulint kap a szervezet, az túlságosan csökkentheti a vércukorszintet, ami hipoglikémiához (alacsony vércukorszinthez) vezet. A túl kevés inzulin viszont nem süllyeszti eléggé a megemelkedett vércukorszintet, és ez hosszabb távon szövődményeket okozhat, szem- és veseproblémákat, szívbetegséget idézhet elő.
    A hasra erősített külső mesterséges hasnyálmirigy olyan automata rendszer, amely stimulálja a hasnyálmirigyet azáltal, hogy folyamatosan adaptálja a vércukorszint változásain alapuló inzulinbevitelt. Az úgynevezett kettős hormonú mesterséges hasnyálmirigy az inzulin mellett, ha szükséges, a glükagon nevű hormont is automatikusan bejuttatja a szervezetbe; folyamatosan mérve a vércukorszintet számítógépes algoritmus segítségével számítja ki a szükséges adagot.
    "Úgy találtuk, hogy a mesterséges hasnyálmirigy 15 százalékkal javította a vércukorszintet, és jelentősen mérsékelte a hipoglikémia kockázatát a hagyományos inzulinterápiához képest. A mesterséges hasnyálmirigy nyolcszorosan csökkentette a hipoglikémai általános rizikóját, és húszszorosan az éjszakai alacsony vércukorszint kialakulásának a veszélyét" - idézte Ahmad Haidar mérnököt, a tanulmány vezető szerzőjét a ScienceDaily tudományos hírportál.
    A jelenlegi gyógymódokkal a betegek mintegy kétharmada képtelen elérni a megfelelő inzulinszintet. A mesterséges hasnyálmirigy segíthet nekik ebben, és visszafogja a hipoglikémia kockázatát, amelytől a legjobban félnek, és amely az inzulinterápia legáltalánosabb szövődménye - magyarázta Rabasa-Lhoret, a Montreali Klinikai Kutató Intézet egyik igazgatója, a tanulmány társszerzője.