A pénznek nincs szaga. Kész csoda...

Az Oxfordi Egyetem munkatársai megvizsgálták, valójában mennyire szennyezett a készpénz. A kutatók megállapították, hogy az átlagos ideje forgalomban lévő, Európában használt bankjegyek felületén egyidejűleg több mint 26 000 baktérium található. Sőt, a frissen kibocsátott bankókon is több, mint 2400 baktériumot fedeztek fel. A kutatások kimutatták, hogy a készpénzen esetenként megtalálható olyan, potenciálisan az emberre nézve is veszélyes baktérium, mint a légzőszervi, húgyúti és sebfertőzéseket okozó Klebsiella vagy egyéb enterobaktériumok. Az euró-bankjegyek átlagosan 11 ezer baktériumot hordoztak. Európában a leginkább fertőző valuta a svéd korona, azon 39 600 baktériumot fedeztek fel, négyzetcentiméterenként 246-ot. Már a 11 ezer baktérium is soknak számít, ezzel a bankjegyek és az érmék a legszennyezettebb használati tárgyaink közé tartoznak.

Szám-blog

Új betegséget terjeszthetnek a kullancsok

Az Egyesült Államok észak-keleti régióiban legalább 24 személyt betegített meg egy új betegség, melynek még neve sincsen - közölte a Medical Online egészségügyi szakportál. A fertőzésről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a kullancsok közvetítésével terjed.

A betegek szervezetéből izolált Borrelia miyamotoi baktérium a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferihez hasonló spirochéta. A járványügyi szakemberek azt feltételezik, hogy a betegség kialakulásához a B. miyamotoival és a B. burgdorferivel történő együttes fertőzésre van szükség. A B. miyamotoit először 1995-ben azonosították Japánban, majd hat évvel később a Yale egyik epidemiológusa, Durland Fish arról számolt be, a kullancsok nimfáiban 2,5 százalékban tudta kimutatni e spirochétát.

A New England Journal of Medicine című lapban megjelent első közlések még 18 betegről szóltak Connecticut, New York és Rhode Island területéről, majd egy betegről New Jerseyből, a betegek vizsgálatát végző massachusettsi laboratórium szóvivője szerint azonban azóta legalább öt új esetet regisztráltak.

Dédunokáink is betegek lehetnek a mai vegyszerektől

Akár három generációval később is éreztethetik hatásukat azok a műanyagipari kemikáliák, amelyek terhesség alatt az anya szervezetét érik: a gyermeket, sőt akár a dédunokákat is megbetegíthetik az anyát érő káros környezeti hatások.

Egyes vegyi anyagok, például a katonai repülőgépekhez használt üzemanyagok és a műanyagipari adalékok akár három generáción keresztül is éreztethetik negatív hatásukat - derült ki a Washingtoni Állami Egyetem szakembereinek kutatásából. Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy a műanyagipari kemikáliákkal (például a biszfenol-A-val, valamint a DEHP és DBP nevű ftalát-vegyületekkel) tartósan kapcsolatba kerülő vemhes patkányok utódainál jelentősen emelkedik egyes betegségek és rendellenességek, például az elhízás kialakulásának kockázata.

A Plos ONE folyóiratban közzétett tanulmány szerint amennyiben az anyaállat a vemhesség során hosszabb időn át kerül kapcsolatba műanyagipari adalékanyagokkal, úgy az első és harmadik generációs utódoknál jelentősen megnő a betegségekre való hajlam. Az első generációnál például megugrik a vese- és prosztatabetegségek előfordulása, míg a harmadik generációban a petefészek- és hereproblémák, a pubertáskori rendellenességek és az elhízás aránya nő szignifikánsan. Ami a sugárhajtómű-üzemanyagok hatását illeti, a vemhes állat szervezetét érő vegyület az első generációs utódoknál fokozhatja a vese-, prosztata- és petefészek-betegségek előfordulását, míg a harmadik generációnál nagyobb számban jelentkezik a PCOS (policisztás petefészek szindróma) és az elhízás – olvasható a Reproductive Toxicology cikkében.

A JP-8 sugárhajtómű-üzemanyaggal kapcsolatban első ízben állapították meg, hogy ha az anyaállat a vemhesség során találkozik vele, az epigenetikai változásokat idéz elő az utódokban, vagyis több generáción át befolyásolja egyes gének kifejeződését. A szakembereknek ezen kívül közel 200 olyan molekuláris markert sikerült azonosítaniuk, amelyek generációkon átörökítve éreztethetik hatásukat.