Az egészséges életmód meglepően nagy hatással van az egészségünkre

A rendszeres mozgás a leghatékonyabb demenciamegelőzés – derül ki a Cardiffi Egyetem 35 éve folyó kutatásából. A kutatás a demencia ismert megelőzési módszereinek hatékonyságát vizsgálta, ezek a következők:

- rendszeres mozgás,

- dohányzás kerülése,

- alacsony testsúly,

- egészséges étrend,

- kevés alkohol.

Az, aki a felsorolt ötből négyet betart, akár 60 százalékkal csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét, és 70 százalékkal a szívbetegségekét – írja az Independent a kutatást elemezve. „Egy ideje tudjuk, hogy ami a szívnek jó, az az agynak is, ezt erősíti meg ez a kutatás is″ – mondta Doug Brown, egy brit Alzheimer-szervezet elnöke.

„Az derült ki, hogy az egészséges életmód meglepően nagy hatással van az egészségünkre. A saját viselkedésünk sokkal hatékonyabb a megelőzésben, mint bármilyen orvosi eljárás″ – nyilatkozta Peter Elwood, a Cardiffi Egyetem orvosi karának professzora.

A kutatásban, mely a maga nemében a leghosszabb, 2235 férfi vett részt. Elwood szerint nagyon kevés résztvevő figyel az egészséges életre.

A demenciában szenvedők száma 2050-re megháromszorozódhat.

Az elme öregedése

Aludj még egy órát, ha jót akarsz!

Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta, ráadásul az Egyesült Királyságban évek óta csökken az alvással töltött órák száma. A BBC ezért hét önkéntes részvételével kísérletet szervezett a University of Surrey-n, ahol arra keresték a választ, hogy mi történne, ha naponta egy órával aludnának többet az emberek.

A jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osztották, és az egyik csoport hat és fél órát, míg a másik egy órával többet aludt egy héten keresztül. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, majd akik addig kevesebbet aludtak, most egy hétig egy órával többet aludhattak, cserélve a másik csoporttal.

A két hetes kísérlet számítógépes elemzése azt mutatta meg, hogy akik kevesebbet aludtak, rosszabban teljesítették a kreativitást, szervezőkészséget és önkontrollt igénylő feladatoknál. A legérdekesebb eredmények ugyanakkor a vérvizsgálatból derültek ki: a kutatás vezetője, Dr. Simon Archer szerint legalább 500 gént érintett az alvással töltött órák számának változása.

Leginkább azokat a génjeiket érintette a kevesebb alvás, amelyek az immunrendszerünk működésekor, vagy a stresszre adott reakciónk során fontosak, de a cukorbetegség és a rák kialakulásában szerepet játszó géneket szintén befolyásolta az alvás csökkenése. A tanulság így az volt, hogy még egy óra extra alvástól is sokat javulhat az egészségünk.

A BBC cikkéből ezen kívül még számos bámulatos információ derül ki az ember alvás közbeni működéséről, például hogy

• vizsga előtt érdemes rendesen aludni, mert az agyunk a mély alvás szakaszában pakolja át az információt a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba.
• "Oké, akkor nem alszom hét közben és majd hétvégén bepótlom" – egyből a trükközés jut az olvasó eszébe, persze arra nem gondol, hogy 24 órán belül kell felmásolni az agyi merevlemezre az emlékeket, hogy rendesen megmaradjanak.
• A REM-fázisban képtelenek lennénk mozogni, hiszen a szemünkön kívül minden testrészünk lebénul (ezért hívják REM, tehát rapid eye movement ciklusnak, hiszen ilyenkor rendkívül gyorsan mozog a szemünk).
• A REM-fázisban az egyik stresszért felelős anyag, a noradrenalin nem termelődik, így nyugodtan tudjuk feldolgozni az érzelmekkel kapcsolatos napközbeni élményeinket. Így ha nem alszunk eleget ebben a fázisban, másnap feszültek, ingerültek leszünk.

Az emberi élet meghosszabbításába vág bele a Google

A Google nagyszabású célt tűzött ki maga elé, annak lehetőségeit kutatnák, hogyan lehetne meghosszabbítani az emberi életet. A Calico nevű, újonnan alapított cégével a vállalat a legégetőbb egészségügyi problémákra keresne megoldást. A cég vezérigazgatója Arthur Levinson lesz, aGenetech biotechnológiai vállalkozás korábbi vezérigazgatója.

Egyes iparágakban 10-20 év kell ahhoz, hogy az ötletből valóság legyen, az egészségügy egy ezek közül – magyarázta Larry Page. A Calico ezekre a hosszú távú célokra fog koncentrálni, a cél, hogy 10-20 év múlva tényleg legyen megoldás a legfontosabb problémákra.

A Google egyelőre nem árulta el sem azt, hogy mennyi pénzt szeretne a projektbe fektetni, sem azt, hogyan szeretné elérni céljait. A Calico állítólag kevés számú munkatárssal fog elindulni, és új technológiák kutatására fog összpontosítani.

Sejtszintű fiatalodást eredményez az életmódváltás

Egy kaliforniai kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy az egészséges étrend, a meditáció és a mozgás sejtszintű fiatalodást okozhat. A The Lancet Oncologyban ismertetett tanulmányhoz 35 prosztatarákos férfit vizsgáltak meg; azoknak, akik változtattak az életmódjukon, bizonyíthatóan megfiatalodtak a sejtjeik. A kutatók látható változásokat észleltek annál a tíz résztvevőnél, akik vegetáriánus étrendre váltottak, tartották magukat az előírt mozgásmennyiséghez, illetve a stresszoldó meditációhoz és a jógához.

A változások a kromoszómák végén található telomerrel állnak összefüggésben. A telomer szerepe a kromoszóma védelme; ez akadályozza meg, hogy sejtosztódáskor sérüljön a kromoszóma által hordozott genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, a szerkezetük gyengül, és ez olyan üzenetet továbbíthat a sejteknek, hogy hagyjanak fel az osztódással és pusztuljanak el.

A kutatók azt vizsgálták, hogy elkerülhetetlen-e a folyamat, vagy fel lehet tartóztatni, netán vissza is lehet fordítani. A Kalifornia Egyetem Dean Ornish vezette kutatócsoportja szerint megfelelő támogatással meghosszabbíthatók a telomerek. A vizsgálat elején, majd öt év elteltével is megmérték ezek hosszát. Annál a tíz, alacsony kockázatú prosztatarákos férfinál, aki átfogó életmódváltásra vállalkozott, a telomerhossz jelentősen, átlagosan tíz százalékkal nőtt. Ezzel szemben a kutatásban résztvevő többi 25 személynél, akitől nem kértek életmódváltást, a telomerek hossza három százalékkal csökkent.

A telomerek rövidülését a korral járó betegségekkel, többek közt szívbetegségekkel, valamint a rákkal összefüggésben vizsgálták eddig. A mostani kutatás arra nem terjedt ki, hogy az életmódváltás és a telomerek hosszának növekedése javítja-e a rákból való felgyógyulás esélyét, de úgy vélik, ennek is érdemes lenne utánajárni.

Ornish elmondta, hogy a viszonylag szűk körű, próbajellegű kutatás eredményei túlmutathatnak a prosztatarákos férfiak körén. Ha nagy létszámú, a véletlen eredményeket kizáró, kontrollcsoportos vizsgálatok is alátámasztják a mostani felfedezést, az azt jelenti, hogy az átfogó életmódváltás jelentősen csökkentheti sok betegség kockázatát és az idő előtti elhalálozást. Ornish azt is megjegyezte, hogy a génjeink és a telomerjeink a velünk született hajlamokat jelentik, de a végzetünk nincs beléjük kódolva.

A kutatók abban egyetértenek, hogy nem kizárólag a telomerek rövidülése okozza az öregedést; az emberi telomer rövidebb, mint az egereké vagy a főemlősöké, mégis tovább élünk náluk. Ugyanakkor több korábbi kutatás is igazolta, hogy a mozgásszegény életet élő személyeknél felgyorsul a sejtöregedés, ami a telomerek megrövidülésével jár.

Ajánlott olvasmány: Az elme öregedése

Nincs gyógyszer placebo-hatás nélkül

Az asztalon egy közepes méretű kék tabletta és egy apró piros kapszula hever. Ha mindkettő hatékonyan enyhíti a szorongást, Ön melyiket választaná? És melyiket gondolja jobbnak, ha a vérnyomás csökkentése a cél? Az első esetben a betegek jobban gyógyulnak a kéktől, a piros gyógyszer pedig leviszi a vérnyomást akkor is, ha semmilyen hatóanyagot sem tartalmaz, de a páciens hisz benne. A placebo némelyek szerint egyenesen az orvostudomány kulcskérdése.

Placebo nem csak gyógyszer lehet, hanem bármilyen terápiás célú beavatkozás, így műtét is, vagy orvosi eszköz, például ultrahang-berendezés, elektróda – mondja Bárdos György pszichofiziológus. A szó a Bibliából, a Zsoltárok könyvéből származik: „Placebo Domino in regione vivorum”, „Az Úr kedvében fogok járni/tetszeni fogok az Úrnak az élet földjén”.

Arthur és Elaine Shapiro neves „placebológusok” definíciója szerint a placebo olyan terápiás beavatkozás vagy annak egy része, amelyet egy betegség gyógyítására vagy egy tünet enyhítésére alkalmaznak annak teljes vagy részleges tudatában, hogy specifikus hatást nem fejt ki a kezelt állapotra. Azaz placebohatás akkor is létrejöhet, ha a kezelést végzőnek nincs ilyen szándéka – szögezi le Bárdos György, akinek kutatócsoportja – PlaceBio – végzi e témában a legteljesebb magyarországi kutatásokat az ELTE-n. A Shapiro-szerzőpáros könyve (The Powerful Placebo: From Ancient Priest to Modern Physician) szerint a modern gyógyászat kialakulásáig az orvosi eljárások valójában mind a placebo-hatás miatt működtek. Bár ezt a megállapítást a New England Journal of Medicine könyvkritikusa, Luois Lasagna túlzásnak ítéli – szerinte több, évezredeken keresztül használt növényi szer, így például az ópium, a rezerpin, a digitálisz, a kuráre kiállja a tudományosság próbáját –, több hazai szakember is egyet ért vele. 

Bánki M. Csaba így kezdi a Magyar Neuro-pszichofarmakológiai Egyesület placebo-konferenciájára írt vitaanyagát: „Helytállónak tűnik az a kissé sarkos megfogalmazás, hogy a gyógyítás története az elmúlt másfél évszázadot leszámítva a placebo-kezelések története. Annál meglepőbb, hogy a placebo-hatás tudományosnak nevezhető vizsgálata csak alig néhány évtizedes, és a kérdés jelentőségét a legtöbb orvosi szakma ma is messze alulbecsüli.” A pszichiáter szerint a placebo-hatás a jövő nagy kérdése, a szervezet öngyógyító élettani apparátusának megértése alig belátható távlatokat nyitna, azonban a mai, természettudományos orvosi gondolkodás tagadni igyekszik minden kontinuitást évezredes mágikus múltjával. „A placebo nem csak analgesiát, hanem szerteágazó hatások sokaságát képes előidézni – folytatja Bánki M. Csaba a Psychiatria Hungarica című folyóiratban megjelent vitaanyagban –, talán éppen ez anemspecifikus jelleg a placebo-hatás egyik fő karakterisztikuma, amelyhez ebben a tekintetben csak a stressz-fogalom hasonlítható.”

Nocebo: ártani fogok

Egy nemspecifikus szernek nem csak pozitív, de káros hatása is lehet: ha valaki kapott már például ópiát tartalmú fájdalomcsillapítót, és azt hiszi, hogy újra azt kap, gátlódhat a légzése (Benedetti,Pain). Ha a páciens bizalmatlan egy kezelés iránt, annak hatására tünetei rosszabbodhatnak, egy szer elhagyása pedig megvonást eredményezhet: posztmenopauzális hormonpótlás után a korábban hormont szedők kétharmada, a placebót kapók 40 százaléka számolt be ilyen tünetekről (Ockene, JAMA).
Bárdos György fontosnak tartja körülhatárolni a placebo fogalom jelentését: „Gyakran vélik úgy, hogy a hipnózis placebohatáson alapul. Kimutatták azonban, hogy a hipnotikus hatásoknál más idegpályák működnek. A placebohatásban inkább a szuggesztibilitás, a hipnózisban a szuszceptibilitás játssza a fő szerepet.” Viszont a szuggesztibilitás és a szuszceptibilitás egyaránt nő bizonyos élethelyzetekben – pl. terhesség – és megbetegedés esetén, ami komoly lehetőséget ad az orvosnak. Az általános népesség egyharmada placebo-érzékeny, egyes betegségekben 60 százalékos is lehet az arány(Bárdos György, Köteles Ferenc: Nil nocere? A nocebo jelenség; Pszichológia).

Hogyan hat?

Többféle, egymást kiegészítő elmélet igyekszik magyarázni a placebo-hatást. Fontos a kondicionálás szerepe: ha a kísérleti állatnak rendszeresen cukros vízben adnak emetikumot vagy immunszuppresszánst, később a cukros víz önmagában is kiváltja a hányást, illetve gátolja az immunrendszert. Sok egyéb mellett a szérum vas-szintje, az inzulinszekréció és az oxidatív DNS-károsodás is kondicionálható. „Egy új, azelőtt sem módszerében, sem hatóanyagában nem ismert gyógyszer az alkalmazás első időszakában elérheti a kívánt hatást, majd hatékonysága csökken. Ez állatokban nem érhető el, valamijellegzetesen emberi mechanizmust kell tehát feltételeznünk a háttérben: ez az elvárás.” – mondja Bárdos György.
A placebóhoz is hozzászokik a beteg, azonban az adag növelése (hacsak nem kíséri ilyen irányú szuggesztió is) nem állítja vissza az eredeti hatást. A csökkenés kivédhető, ha a folyamatos kezelés során csak időnként adunk placebót, ezáltal a valódi farmakológiai hatás is érvényesül, de csak akkor, ha a beteg számára ez nem tudatosul, és véletlenszerűen következik be, hogy melyiket kapja. Ha megmondjuk a betegnek, hogy placebót kapott, a hatás azonnal megszűnik. Az elvárások erejét az is mutatja, hogy a fájdalomcsillapítók és a szorongásoldók sokkal kevésbé hatnak, ha a beteg nem tudja, hogy ilyen szert kapott. Alzheimer-kórban nem hat a placebo, valószínűleg azért, mert károsodott az elvárásokért felelős agyterület, a prefrontális cortex (Benedetti).
Közreműködő tényező a motiváció is: ha a beteg meg akar gyógyulni, kiélesedik a testérzékelése, a tüneteit máshogy értelmezi és viselkedése is módosul; jobban hat rá a placebo és jobban gyógyul (Geers, Journal of Behavioral Medicine). Ezzel ellentétben, ha egy betegben az a meggyőződés él, hogy bűnei miatt van a betegsége, és tulajdonképpen vezekelnie kellene, minden gyógyszer nocebóvá válik, és szenvedésteljes „mellékhatások” jelentkeznek nála – magyarázza Süle Ferenc pszichoanalitikus a már említett vitaanyagban. Azaz a páciens világképe, a kultúra, amiben él, szintén befolyásolja a placebo-hatás megjelenését: a gyomorfekélyes brazilok kevésbé gyógyulnak placebó hatására, mint az észak-európaiak, az ulcus Németországban kezelhető a leghatékonyabban aspecifikus szerrel, a német hipertóniások azonban mindenki másnál kevésbé placebo-responderek (//Park//, General Psychiatry).
A teljes gyógyszerhatás létrehozásáért tehát a farmakológiai összetevőn kívül mindig számos más tényező is felelős, nincs gyógyszer placebo-, illetve nocebo-hatás nélkül. A gyógyszer sajátosságai (íz, alak, szín, név), a gyógyszerszedő tulajdonságai (kor, műveltségi szint, személyiség, szocio-kulturális háttér, betegségtörténet, tapasztalatok), a gyógyszert felíró tulajdonságai (kor, személyiség, attitűd, státusz, tekintély), valamint a helyzet, amiben a gyógyszert felírták (rendelő, osztály, laboratórium, szociális esemény) egyaránt számít. Ezért törekednek gyógyító környezet (healing environment) kialakítására az egészségmegőrző kórházak mozgalom tagjai: a ’80-as évek óta a kórházépületek tervezésekor és a szervezeti kultúra kialakításakor figyelembe veszik a kórházi stressz csökkentésének lehetőségeit, pl. a műtőket és a büfét nem egymás közelébe helyezik, az ambulanciákon nem viselnek fehér köpenyt.

Valóság nem létezik

A placebó – és minden gyógyszer – hatásában fontos tényező az is, hogy a beteg meg akar felelni a szülőfigurát alakító orvos elvárásainak. A Pygmalion-effektus működésének modern tanulmányozása során is azt találták (Rosenthal), hogy jobban teljesít a diák pusztán attól, ha a tanára ezt feltételezi. A felettesek elvárásait az emberek könnyen magukévá teszik – ez az önbeteljesítő jóslat egyik formája, ahogy az optimista beállítottság is felfogható annak: a pesszimisták immunrendszere alulműködik.
Bányai Éva pszichológus is hangsúlyozza az orvos és a kezelőszemélyzet pozitív vagy negatív hozzáállásának szerepét: „a kritikus élethelyzetbe, így szuggesztióra fogékony állapotba került betegeknek pozitív szuggesztiókat kell adni. Vészhelyzetben az ember tudatállapota módosul, bármi, amit mondanak neki, mélyen beivódik az agyába, majd a szervezete aszerint működik. Ha baleset ér bennünket, önszuggesztióval arra érdemes törekednünk, hogy megnyugtassuk magunkat, és a sérülés gyors gyógyulásáról szőtt gondolatok járjanak a fejünkben. Ekkor a gyógyulás valóban gyorsabb lesz.”
Nincs a megfigyelőtől független külső valóság, ezt nem csak a kvantumfizika mutatja meg, de fMRI-vel is látható: a többiek által ránk gyakorolt nyomás módosítja a tudatállapotunkat. Gregory Berns neurológus kísérletében az alanyoknak három vonalról kellett eldönteniük, melyik a hosszabb, miközben beépített emberek időnként helytelenül válaszoltak előttük. Az eredmény: négyből három ember legalább egyszer az előtte elhangzó helytelen válasszal értett egyet, illetve négy emberből egy a válaszai felében követte a társai által sugalmazott helytelen választ.
Mindeközben agyuk látásért felelős tarkótáji területe volt aktív, a tudatosságért, a tervezésért és a magasabb rendű gondolkodásért felelős homloktáji területek pedig passzívak maradtak. Azaz a helytelenül válaszoló kísérleti alanyok nem hazudtak, tényleg másként látták a valóságot. A látás annyit jelent – magyarázza az eredményeket a kísérletvezető –, hogy elhisszük, amit a csoportunk hisz. Antonio Damasio neurológus ezt így kommentálja: Descartes tévedett, viselkedésünket a racionális gondolkodás csak részben befolyásolja, abban ugyanolyan fontos szerepet játszanak az érzelmek és a szociális kontextus is.

Test-lélek interface

Ma már értjük a mechanizmusát annak, ahogy egy elképzelés, egy érzés vagy egy kapcsolat megváltoztatja a fiziológia működését. „A test és a lélek megkülönböztetése nem jogos, funkcionálisan nincs alapja, ez egy dolog két aspektusa. Más kérdés, hogy mit és hogyan vizsgálok, a kutatómunkában segít a megkülönböztetés, mást nézek a fiziológia, és mást a pszichológia szintjén, de ez nem az élet. A vizsgálat után integrálni kell az eredményeket” – mondja Bárdos György.
A pszicho-neuroimmunológia és a pszicho-neuroendokrinológia tudományágak ilyen integrátorok, a mentális folyamatok és az egészség közötti kapcsolatot vizsgálják. Az első kísérletet, amely aztán a pszichoendo-neuroimmunológia (PENI) létrejöttéhez vezetett, 1975-ben végezte Robert Ader and Nicholas Cohen. Az eredmény feltárta az immunrendszer már említett kondicionálhatóságát: az immunszuppresszáns elhagyása után az édes íz önmagában is kiváltotta az immunrendszer gátlását.
Candace Pert 1985-ben felfedezte, hogy a neuropeptidek és a neurotranszmitterek az agy és az immunrendszer sejtjein egyaránt hatnak (felfedezte ezek receptorait az immunsejteken). Ezáltal bebizonyosodott, hogy az agy és az immunrendszer egységes, integrált védekező rendszert alkot, és kiderült, milyen mechanizmusok révén befolyásolják az érzelmek a gyógyulást. A gyulladásos citokinek például direkt agyi hatással bírnak, a makrofágokon kívül a hipotalamuszban is termelődnek, kialakítják a betegség-magatartást (láz, hiperalgézia, anorexia, aluszékonyság, letargia, depresszió). Az is elképzelhető, hogy a depresszió szisztémás gyulladás (infekció, autoimmun betegség, rák, stressz) következménye, az antidepresszánsok pedig valójában gyulladásos citokineket gátló hatásuknál fogva működnek (Dantzer, Nature Neuroscience). A depresszión kívül több más betegségben is fokozott ezen citokinek termelődése, ami közrejátszhat a gyógyszerekre adott alacsonyabb terápiás válasz létrejöttében. Lehetséges, hogy gyulladásgátlással kombinálva sok gyógyszer hatásfoka megnő. Az már ma is biztos, hogy a relaxációval, autogén tréninggel megnyugtatott immun- és idegrendszer gyorsabb gyógyulást biztosít, és a pozitív emocionális élmények felturbózzák a védekező rendszert. Ősi kollégáink, a sámánok is így gyógyíthattak: a rituálék hatására létrejövő misztikus élmény óriási pozitív érzelmi töltést adott (Roberts)

Placebó-kontroll: időszerű a reform

A klinikai gyógyszervizsgálatok múlt század közepén történt bevezetése irányította a modern gyógyászat figyelmét a placebó-hatásra, mert az nagyon megnehezíti az új eljárások értékelését. Mint Buda Béla írja: „a nagyszabású klinikai próbákkal igazolt hatások, amelyekkel egy-egy gyógyszer megjelenik, ritkán időtállóak. Pár éven belül a legtöbb készítményről kiderül, hogy sokkal kevesebbet ér, mint amennyit az első nagy klinikai kipróbálások állítottak róla. Minden gyógyszernek megvan a maga szubjektív, illetve pszichoszociális ’felezési ideje’, amikor alábbhagy az ’eredeti’ közlemények, a ’legújabb tudományos irodalom’ és a sürgölődő gyógyszergyári ügynökök szuggesztív hatása az orvosban” (Psychiatria Hungarica).
Az első vakpróbát Macht végezte 1916-ban, amikor morfin fájdalomcsillapító hatását hasonlította össze sóoldatéval. Ekkor még csak a beteg nem tudta, melyik szert kapja, majd az orvos elvárásainak hatását kiszűrendő bevezették a kettős vak próbát, a placebó beteg általi lelepleződését elkerülendő az aktív placebót. Vizsgálni kellene azt is, mennyire tudják fenntartani a próba „vakságát”; ez általában kevéssé sikerül: végül a kezelőszemélyzet 71 százalékos biztonsággal meg tudja mondani, ki kapott placebót (Shapiro).
Egy tavalyi NewScientist-cikk megállapításai szerint a placebó-hatás aláássa az evidencia alapú orvoslást. Benedetti eredményei szerint ugyanis sok gyógyszer csak a placebó-hatást erősíti fel; sőt ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepamot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban. Ezért meg kell reformálni a placebó-kontrollált vizsgálatok módszertanát – mondja. A metodikai nehézségeket Bitter István ésVitrai József már másfél évtizede megemlítette Placebo: az orvostudomány kulcskérdése című írásában: „minél szigorúbb követelményeket alkalmaznak a vizsgálatokra, annál kisebb hatást tudnak egy adott terápia specifikus hatásának tulajdonítani”.
Kovács József megállapítása szerint (Lege Artis Medicinae) a hazai általános szabályozás nem segít a kutatók számára a placebokontrollált kutatások feltételeinek megfogalmazásában, ezért módosításra és kiegészítésre szorul. A bioetikus hozzáteszi: az EMEA (Orvosi Termékeket Értékelő Európai Hivatal/European Agency for the Evaluation of Medicinal Products) bírálja a Helsinki Deklarációt, amely hatásos kezelés létezése esetén tiltja a placebokontrollt. A hivatal szerint ugyanis a placebo alkalmazása tudományos okokból elkerülhetetlen. Legsürgetőbb a reform igénye a gyerekgyógyászatban használt szerek klinikai vizsgálatában. Sok szert csak felnőtteken teszteltek, és az egyszerű, testsúlyra kalkulált dózisszámítás nem veszi figyelembe, hogy a gyerekeknek más a metabolizmusa és fogékonyabbak a placebó-hatásra – írja Michael Brooks a PlosMedicine-ben.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )

Mérföldkő a rák megértésében

A daganatok nagy többségének kialakulásához vezető 21 fontosabb génmutáció okait térképezték fel egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, akik szerint a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányuk valódi mérföldkövet jelent a rákkutatásban.

A rák kialakulásáért a sejtek genetikai mutációi felelősek. Ezek egy részéről már régóta lehet tudni, hogy mi okozza, a daganatok mintegy felénél azonban ez továbbra is rejtély. A brit Wellcome Trust Sanger Intézete által vezetett kutatócsoport ezeknek a mutációknak az okait vizsgálta a rákos sejtek genomjának eddigi legkiterjedtebb elemzése során.

A rák ismert okozói, például az UV-sugarak és a dohányzás egyedi jelzést hagynak maguk után, olyan genetikai ujjlenyomatot, amelyből kiderül, pontosan mi okozta a DNS-mutációt. A kutatók a daganatok 30 leggyakoribb fajtájából vett 7042 minta vizsgálatával további ilyen genetikai ujjlenyomatok után nyomoztak, és ezek segítségével arra jutottak, hogy a rákhoz vezető mutációk 97 százalékáért összesen 21 kiváltó ok a felelős.

A rák genomjában rejtőznek ezek a minták vagy ujjlenyomatok, amelyek elárulják, mi a rák elsődleges okozója. Olyan ismeretlen területre vezetett bennünket a kutatás, amelyről azt sem tudtuk korábban, hogy létezik. Igazi mérföldkőről beszélhetünk – magyarázta Mike Stratton, a Sanger Intézet vezetője.

Más génmutációs ujjlenyomatok az öregedéssel vagy például a szervezet védekező rendszerével voltak összefüggésben. A sejtek a vírusfertőzésre úgy reagálnak, hogy működésbe hoznak egy enzimcsoportot, amely addig okoz mutációkat a víruson, míg az életképtelenné nem válik. "Úgy véljük, ebben a folyamatban mellékhatások is fellépnek: megváltozik a szervezet saját genomja is, és egyre valószínűbb, hogy olyan sok mutáción megy keresztül, melyek végén rákos sejt jön létre, tehát az immunrendszer fegyvere ilyen szempontból kétélűnek bizonyulhat." – jelentette ki Stratton.

Tizenkét ujjlenyomatra azonban a kutatóknak egyelőre nem sikerült magyarázatot találniuk. Reményeik szerint ha néhányról kiderül, hogy környezeti ártalomhoz köthető, az a rákmegelőzés új módszereit kínálhatja.

A rákos megbetegedések kétharmada megelőzhető lenne

Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását – hívja fel a figyelmet dr. Győrffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója.

Az egészségtelen életmód (döntően a dohányzás és az elhízás) a daganatos megbetegedések kétharmadáért felelős, pedig ezek megelőzhetőek lennének. A dohányzás a rákok harmadát okozza, de a mozgásszegény életmód ugyanekkora arányt képvisel. Köztudott, hogy napi egy doboz cigaretta huszonkétszeresére növeli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét, az utóbbi években az is kiderült, hogy a dohányzás számos további rosszindulatú tumoros betegség kialakulásához is hozzájárul, mint a petefészek-, szájüregi-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, gyomor-, vese-, máj-, húgyhólyag- és az emlőrák. 

Azt már kevesebben tudják, hogy normál testtömeg felett minden plusz kiló egy százalékkal növeli a rák kockázatát. Az egészségtelen életmód alatt a szakember az elhízást (az összes megelőzhető rák 20%-a), a mozgásszegény életmódot (5%), a fokozott alkoholfogyasztást (3%) és a helytelen táplálkozást (5%) említi, de ide sorolható a túlzott napozás, amely nagy számú bőrrákos megbetegedést okoz Magyarországon. 

Az emberek többsége élete folyamán folyamatosan hízik anélkül, hogy észrevenné. Például naponta egy fél süti (50 kalória) egy év alatt két kiló pluszt eredményez. A probléma abból adódik, hogy ez a plusz súly szinte kizárólag zsírszövet formájában jelenik meg, és ez hormonokat (ösztrogént és inzulint), növekedési faktorokat termel, amelyek a különböző rákok kialakulásához járulnak hozzá. Az elhízás és egyes ráktípusok kialakulása között már tudományosan is igazolt a kapcsolat, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a második legfontosabb elkerülhető okként tartja nyilván. Az elhízás hasnyálmirigy -, vastagbél-, vese- és emlőrákot, illetve a nyelőcsőrák egy bizonyos típusát okozhatja. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy további rákok kialakulásához is vezethet, mint a májrák és az epehólyag rákja. 

A mozgásszegény életmód a vastagbél-, a méhnyak- és az emlőrák kockázatát növeli. Az erre vonatkozó tudományos irodalom teljesen új, lényegében csak az elmúlt három év során került az érdeklődés középpontjába. Emiatt a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, de a rendszeres mozgás, sportolás rákmegelőző hatása ma már biztos, ezért az Amerikai Rák-Társaság ajánlásaiban is szerepel. 

A fokozott alkoholfogyasztás növeli a száj-, gége-, garat-, nyelőcső-, vastagbél- és emlőrák kockázatát. Kiderült, hogy más, étkezéssel kapcsolatos szokások és a rák kialakulása között is kapcsolat van, például a forró ételek rendszeres fogyasztása miatt a japánok körében tízszer magasabb a gyomorrák előfordulása. De a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása védő hatású lehet a vastagbélrák kialakulásával szemben. Epidemiológiai vizsgálatok alapján túlsúly vagy elhízás esetén 10 kilógramm fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását. 

Az elmúlt három évtized alatt több mint két és félszeresére nőtt a rákban meghaltak száma Magyarországon, míg az Európai Unióban csak másfélszeresére. Dr. Győrffy Balázs azt mondja, az elborzasztó magyar adatokat még az orvostanhallgatók sem veszik elég komolyan, hitetlenkedve néznek rá, amikor közli velük, hogy minden második férfi és minden harmadik nő életében egyszer rákos lesz. A legbosszantóbb, hogy a megbetegedések nagy része egyszerűen elkerülhető, megelőzhető lenne egészségtudatos életmóddal. A kutató szerint a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-60 éves férfiak, akik nem véletlenül a legtöbb ráktípus (tüdő, szájüregi, nyelőcső, gége, gyomor, hasnyálmirigy) halálozási listáján vezető helyen állnak, világviszonylatban is. 

Speciális szemüveg javítja az időskori látást

Olyan új szemüveglencsét fejlesztettek ki amerikai tudósok, amely visszaadja a retina időskori károsodása (makula-degeneráció) miatt megromlott látás élességét. A retina időskori károsodása miatt a látás elhomályosul, sőt az éleslátás helyének idegsejtpusztulása vakságot is okozhat. Walter Kohn, a Santa Barbara-i Egyetem kutatója olyan eszközt fejlesztett ki, amellyel ezek a betegek visszakaphatják éles látásukat - idézi a Daily Telegraph a Nobel-díjasok Lindauban tartott találkozóján elhangzott előadást.

Az 1998-ban kémiai Nobel-díjjal kitüntetett tudós egy összetett algoritmus segítségével korrigálja a betegség okozta látástorzulást. Szemüvegek és kontaktlencsék kialakításán dolgozik. „A makula-degeneráció igen bonyolult betegség, ám van olyan vonása, mely minden páciensnél közös: az egyenes vonalak eltorzulnak. Hogy hogyan, az minden betegnél eltérő, ám mindennapi életvitelüket nagyban gátolja, kockázatos például a lépcsőn járás is. Kidolgoztam egy módszert, amellyel a vonalak torzulását ki lehet javítani a számítógép monitorán. Szemüvegek optikai lencséit is el lehet így készíteni" - magyarázta Kohn.

A kutató szerint ezek a lencsék sokkal bonyolultabbak, mint az egyéb szemproblémákat, például a rövidlátást javító szemüvegek. A makula degenerációtól szenvedő betegek látását valószínűleg évente-félévente ellenőrizni kell majd, hogy az új információk szerint állítsák be a lencsét.
A betegség jelenleg nem gyógyítható. A kór egy ritkább formájánál a korai beavatkozás segíthet megőrizni a látást. Egyes kutatók a sáfrány fűszernövény védőhatásán alapuló gyógymódon dolgoznak.

Kohn akkor kezdett dolgozni a makula degenerációt javító szemüvegen, amikor hét évvel ezelőtt, 80 éves korában feleségénél diagnosztizálták a kórt. Az eljárás során a betegség felismeréséhez gyakran használt Amsler-rácsot használják. Ennek a négyzethálónak a segítségével mérik fel a beteg látását. A páciens a gép előtt ülve az egér mozgatásával módosítja a rácsvonalakat, amíg élesen nem látja őket. Az innen nyert adatokat használják fel Kohn és kollégái a betegek látását javító lencsék készítésekor. Ezzel az eljárással számítógép-monitorok és telefonok kijelzőit is módosítani lehet, hogy a betegek szemüveg nélkül is használhassák őket.

A szakemberek abban bíznak, a kontaktlencsét finom anyagával is el tudják érni ugyanezt a korrekciós hatást. A jövőben olyan eszköz kidolgozását tervezik, amelyet a hallókészülékhez hasonlóan a fül mögött lehet viselni, és a szemfenék idegeiből származó információ megváltoztatásával javítja a látás hibáit.

Sikerült kikapcsolni a Down-kórt okozó kromoszómát

Amerikai kutatóknak sikerült kikapcsolniuk a Down-szindrómát okozó kromoszómát, ami a rendellenesség új gyógymódjához vezethet. A terápia alkalmazásához azonban az áttörést jelentő eredmény ellenére még több éves kutatómunka szükséges.

A Down-szindróma veleszületett kromoszóma-eltérés, amely a 21. kromoszómapár hibás osztódásával jön létre. Az így született embereknél a 21. kromoszómából nem egy pár, hanem három darab fordul elő. Ez a leggyakoribb genetikai eredetű rendellenesség, amely értelmi fogyatékossággal és a testi fejlődés zavaraival jár.

Laboratóriumi kísérletekben azonban sikerült kikapcsolni a szindrómát okozó kromoszómát - írták a Massachusettsi Egyetem kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban. "A módszer segíthet azonosítani a rendellenesség tüneteinek sejtszintű hátterét, ennek alapján pedig a célzott terápiákat lehet kidolgozni. Azt reméljük, eredményeink új utat mutatnak a Down-szindróma kutatásában, ám a terápiához több éves kutatómunkára lesz még szükség" - hangsúlyozta Jeanne Lawrence sejtbiológus, a tanulmány vezető szerzője.

A tudósok leírták, hogyan hatástalanították az emberi sejtekben egy gén beültetésével a 21. kromoszóma mutáns, harmadik darabját. Lawrence és kutatócsoportja olyan módszert dolgozott ki, amely egy természetes folyamatot utánoz. A művelet a minden emlős nőstény által hordozott két X-kromoszóma egyikét "hallgattatja el". Mindkét X-kromoszóma tartalmaz egy XIST nevű gént, amely ha működésbe lép, olyan molekulát termel, amely takaróként vonja be a kikapcsolni kívánt X-kromoszómát, így nem engedi, hogy génjei kifejthessék hatásukat. Az emlős nőstényekben az egyik XIST-gén aktiválódik és kikapcsolja azt az X kromoszómát, amelyen maga is van.

A kísérletek során a kutatók beillesztették a XIST-gént egy Down-szindrómás ember testéből vett sejtek egyik 21-es kromoszómájába. Ezzel egy időben genetikai "kapcsolót" is beültettek, azaz antibiotikum adagolásával működésbe hozták a XIST-gént. Ezzel "elnémították" a felesleges 21. kromoszómadarab génjeit, amelyek a Down-szindrómát okozzák. Az eljáráshoz emberi őssejteket használtak.

Korábban is próbálkoztak már a harmadik 21. kromoszóma eltávolításával, és ekkor is emberi őssejteket használtak fel. Ez a genetikai eljárás azon alapult, hogy a 21. kromoszómából hármat tartalmazó őssejtek időnként maguktól kikapcsolják a felesleges darabot. "A folyamat irányíthatatlan volt. Azonban az új módszernek is lehet árnyoldala: az XIST-gén a bekapcsolása talán nem minden gént némít el, ez pedig zavarossá teheti a kísérleti eredményeket" - kommentálta Mitchell Weiss őssejtkutató, a Philadelphiai Gyermekkórház munkatársa a mostani eredményeket.

Hőkamerával kimutatható a bőrrák

Svájci kutatók olyan készüléket fejlesztettek ki, amely a bőrrel való érintkezés nélkül, infravörös kamera segítségével, hőmérsékletéről ismeri fel a bőrrákot. A Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemén (ZHAW) még folyamatban vannak a klinikai tesztek.

Az egészséges bőrt és a rosszindulatú daganatot a hőmérséklet és az anyagcsere különbözteti meg egymástól. Ezt az eltérést méri meg, majd képen is bemutatja az egyetem Számítógépes Fizikai Intézetének Mathias Bonmarin vezette kutatócsoportja által fejlesztett műszer. Az iparban hasonló módszerrel érzékelik az anyagok legkisebb repedéseit.

A bőrrák diagnózisához használható műszert a Genfi Egyetemi Klinikán két éven át tesztelik. A pácienseken végzett első mérések igen ígéretesek - írta közleményében a ZHAW.

Jobb eszköz a rákos daganatok vizsgálatához

A University College of LONDON (UCL) munkatársai új módszert fejlesztettek ki, amely a sejtek cukorfelhasználásának megfigyelésével azonosítja a betegséget. A rákos sejtek kiemelkedően sok glükózt, azaz egyszerű cukrot fogyasztanak, ami a daganat gyors növekedéséhez szükséges.

A mágnesrezonanciás képalkotó készülék (MR) egyszerű áthangolása után a UCL kutatói felfedezték, hogy ha a vizsgált páciens valami cukrosat evett, a daganat fényesen ragyogott a képernyőn. Az eljárás olcsóbb és biztonságosabb, mint a radioaktív vizsgálati módszerek, és a fejlesztők szerint másfél éven belül széles körben elérhető lehet. A jelenleg használt technika a sugárzás miatt várandósok és gyermekek esetében nem használható, ezen kívül csak nagy kórházakban és speciális központokban áll rendelkezésre. Ezzel szemben az MR-készülék általánosan elterjedt, tehát a betegeknek kevesebbet kell utazniuk, a módszernek nincs káros hatása, gyakran ellenőrizhető vele, hogyan reagál a daganat a kezelésre. Olcsósága és ártalmatlansága miatt a kutatók abban reménykednek, az új eljárás javítani fog a rákos betegek gyógyulási arányán.

A kutatás során béldaganatos egereket vizsgáltak, és azt találták, hogy a cukorfogyasztást követően az MR-készülék kimutatta a rákos sejtburjánzást. Néhány daganatos betegnél is sikerrel próbálták ki. "Bíztatóak az első eredmények. A daganat körüli területen követhető volt a cukorfelvétel" - mondta Mark Lythgoe, az UCL Biomedikai Képalkotó Központjának igazgatója, a tanulmány egyik szerzője. Most a pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével végzik el a vizsgálatokat, melynek során a betegnek radioaktív anyagot tartalmazó injekciót adnak. Az új módszerhez tű sem kell, elegendő egy fél tábla csokoládé. "A radioaktív anyag mindig jár némi kockázattal. Ritkán alkalmazható, várandósoknak és gyermekeknek pedig nem megfelelő. A túl nagy mennyiségű sugárzás árthat a DNS-nek, sejthalálhoz vagy sejtkárosodáshoz vezethet, ami újabb rákos folyamatot indíthat el" - fűzte hozzá Lythgoe.

A kutatók szerint káros következmények nélkül, tetszés szerinti gyakorisággal lehet vizsgálni a beteget, akár hetente, akár naponta. "Az új módszer rádióhullámok útján követi a cukor mágneses rezgéseit a testen belül, így a hagyományos MR-készülékkel kimutatható a daganat" - magyarázta Simon Walker-Samuel, a kutatás vezetője. A módszer klinikai tesztjei folyamatban vannak, ám ezeken édesség vagy csokoládé helyett pontosan ellenőrzött, tiszta glükóz elfogyasztása után vizsgálják a betegeket.

A természetes tumorellenes védelem

A pécsi Rákkutató- és Gyógyszerfejlesztő Központ kutatóinak az emberi test természetes tumorellenes védelmével és az aktív ráksejt-pusztító keverékkel kapcsolatos legújabb eredményeinek összefoglalóját jelentette meg márciusi számában az International Journal of Cancer folyóirat.

A kutatóközpont szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: Kulcsár Gyula biokémikusnak és munkatársainak publikációja Európa negyedik legrangosabb tudományos szakfolyóiratában a magyar rákkutatás eredményeinek nemzetközi szintű elismerését jelenti.

Hangsúlyozták, hogy 1987 óta folyó kutatásai során Kulcsár Gyula bizonyította, létezik a szervezetnek egy, az immunrendszertől független természetes tumorellenes védelme. "Az immunrendszer korlátozott működésekor vagy teljes összeomlásakor nem nő meg sokféle daganat gyakorisága, ami azt jelenti, az immunrendszernek nincs kizárólagos szerepe a daganatellenes védelemben" – közölték.

Mivel mindenkiben folyamatosan keletkeznek ráksejtek, a szervezetben működnie kell egy, az immunrendszertől független daganatellenes védelmi mechanizmusnak, természetes tumorellenes védelemnek is, amely meggátolja a tumorsejtek elszaporodását. A kutatás további fázisaiban megállapította, hogy ezt a védelmet, vagyis az aktív ráksejt-pusztító keveréket a vérkeringésben lévő aktív ráksejt-pusztító molekulák alkotják. Ezek aminosavak, egyes vitaminok és egyéb aktív anyagok - írták. A keveréket állatkísérletek révén tesztelték.

Mivel a rákos sejtek felhalmozzák a keringésben lévő kismolekulákat, a szervezetben lévő ráksejt-pusztító molekulák is nagy mennyiségben jutnak a daganatos sejtekbe, ezzel azok programozott halálát okozzák. Amellett, hogy az aktív ráksejt-pusztító keveréknek a szervezetbe juttatásával több ráksejt pusztítható el, és így növelhető a természetes tumorellenes védelem teljesítőképessége, a kutatók bizonyították azt is, hogy a keverék fokozza a kemoterápiás kezelések hatását - olvasható a közleményben.

A kutatóközpont rámutatott: e gyógyászati jelentőségű eredményeket termékfejlesztés és 16 országra érvényes szabadalmi bejegyzés követte. A hazai piacon 16 éve elérhető az a speciális gyógyászati célra szánt tápszer, amelynek tavalyi életminőségi, klinikai vizsgálati eredményei azt mutatják, a betegek fizikai, értelmi, érzelmi és szociális funkciói javultak, fáradtságérzetük, fájdalmuk, nehézlégzésük csökkent, továbbá mérséklődtek náluk a kemoterápia, a sugárkezelés egyes kellemetlen mellékhatásai.

Ösztrogéntapasz lassítja a prosztatarákot

A vérbe ösztrogént juttató bőrtapasz olcsóbb és biztonságosabb kezelési módot nyújthat a prosztatarákkal szemben, mint a jelenlegi terápiák – állítja a Lancet Oncology című szaklapban megjelent tanulmány.
A legfontosabb női nemi hormont, az ösztrogént – amely szteroid vegyületek kombinációja - már régóta bevetik a prosztatarákkal szemben. A férfiak körében gyakori rákbetegség egyik faktora az esetek zömében maga a legfontosabb férfi nemi hormon, a tesztoszteron. Mivel az ösztrogén összetétele hasonló férfi párjáéhoz, a magas ösztrogénszint kevesebb tesztoszteron termelésére készteti a szervezetet, ezzel lelassítható a rák növekedése.
Korábban szájon át adták az ösztrogént a prosztatarákos betegeknek, de a gyógyszer túlságosan megterhelte a májat, amely aztán olyan vegyületeket állított elő, amelyek vérrögöt idéztek elő, esetleg szívrohamot vagy szélütést okoztak. A legelterjedtebb gyógymódként ma injekcióval juttatják a szervezetbe azt az anyagot (LHRHa), amellyel csökkenthető a prosztatarákot tápláló tesztoszteron szintje. A terápia azonban mellékhatásokkal jár, hasonlókkal, mint a nők esetében a klimax: akár csontritkulás és cukorbetegség is kialakulhat.
Az Imperial College London kutatói 254 páciensen próbálták ki az ösztrogéninjekció, illetve -tapasz hatását. Utóbbi biztonságosnak bizonyult, és a klimaxszerű mellékhatások is elmaradtak. Most további kísérletek szükségesek; a következőkben a tapasz hosszú távú hatását, hatékonyságát vizsgálják. A második szakaszban több mint hatszáz betegen tervezik elvégezni a teszteket.
Kate Law, a Cancer Research UK nevű alapítvány képviselője a tanulmány kapcsán kijelentette, hogy a kiterjedt kutatásoknak köszönhetően több férfi küzdi le ma a prosztatarákot, mint valaha, ennek ellenére sürgősen szükség lenne hatékonyabb gyógymódokra, kiváltképpen a káros mellékhatások leküzdésére.

Az ember szuper-organizmus

A tudósok ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére. A mikroorganizmusok kutatása beláthatatlan lehetőségeket teremt, és komoly etikai kérdéseket feszeget.

A Toxoplasma gondii karcsú, félhold alakú, 3-6 µm hosszú és 1,8-4 µm széles mikroba. Ez az élősködő a melegvérű állatokat fertőzi, idáig több mint 400 különböző állatfajból izolálták. Fő fertőzési forrásai és végleges gazdaállatai a macskafélék. A parazita bejut a véráramba, majd a legkülönbözőbb szervekbe (így az agyba is), amelyekben vegetatív formát tartalmazó cisztákat alkot. A cisztát tartalmazó egér, patkány húsa ezt követően elfogyasztásra kerülhet macskafélék, kutyafélék által.

Az emberiség körülbelül 30 %-a fertőzött valamilyen formában. Az arány változó, néhol akár a 60%-ot is elérheti. A fertőzés merész, elővigyázatlan viselkedést idéz elő a rágcsálókban, könnyebben elejthető zsákmánnyá téve őket. Emberben megfelelő immunválasz esetén tünetmentes, néma fertőzöttség alakul ki. A látszólagos tünetmentesség ellenére azonban számos kutatás összefüggést talált az emberi IQ, élménykereső viselkedés, agresszió, pszichés problémák előfordulása, reakcióidő lassulása, közlekedési balesetek és a Toxoplasma gondii-fertőzés között. Aktív hatása vélhetően mérsékli a szabálykövetésre való hajlamot, lassíthatja reflexeinket, visszavetheti a férfiak IQ-ját, növelheti a depresszió előfordulását a népességben és fertőzötten jóval gyakrabban válhatunk közlekedési baleset áldozatává is! Akár az emberi kultúra alakulásában, új területek meghódításában, vezetőink kiemelkedésében is szerepe lehet ennek a régóta velünk élő parazitának - feltételezi néhány tudós. A „tünetmentes" fertőzés hátránya és előnyei (így a tesztoszteronszintre gyakorolt hatásé) élsportolóknál sportáganként eltérőek lehetnek. Az agresszió fokozódása előnyös lehet a pályán, de előnytelen a magánéletben; a reakcióidő romlása kedvezőtlen volna akár ökölvívóról, akár a startpisztoly eldördülésére váró úszóról van szó. Az összefüggés a sportteljesítmény és a fertőzöttség között elég valószínűnek látszik annak ellenére is, hogy erről tudomásunk szerint még nem készült sportolókra kiterjedő vizsgálat, sőt még az összefüggés lehetőségéről sem ír tudomásunk szerint senki.

Természetesen még ennél is sokkal komplexebb a mikroorganizmusok hatása az emberi szervezetre, elég csak a pre- és probiotikumok jelentőségére gondolnunk!

D-vitaminnal az átlagéletkor 2-3 évvel nőne

A D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarországi átlagéletkor akár 2-3 évvel is nőne – hívja fel a figyelmet a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) a II. D-vitamin nap alkalmából. A szükséges D-vitamin érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések és jelentős mértékben az influenza kockázatát – olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben, amely napjaink egyik legkomolyabb magyarországi népegészségügyi problémájának nevezi a D-vitamin-hiányt.

A magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. Ez komoly veszélyforrás, mert a D-vitamin a szervezet egyik legfontosabb hormonjának, a D-hormonnak az előanyaga. Ennek hiányában a csontok törékenysége fokozódik, az esések száma megnő, az immunrendszer károsodik, a szív és érrendszer működése romlik, a depresszióhajlam nagyobb, sőt számos rákos megbetegedés kockázata is fokozódik. Gyermekkorban a csontok fejlődése mellett a megfelelő immunválasz kialakulásához és sok felnőttkori betegség megelőzéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-pótlás – hangsúlyozza az orvostársaság.

A D-vitamin-hiány ma már civilizációs gond, oka a megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás hiánya. Télen a beeső napsugárzás olyan kevés UV-B sugárzást tartalmaz, hogy az nem elegendő D-vitamin-képzésre.

Hazánkban az első D-vitamin napot tavaly, február 23-án tartották, idén február 21-ét, csütörtököt nyilvánították e vitamin napjává. Az első vitaminnap alkalmából egy addig példátlan összefogás eredményeként tucatnyi orvostársaság közös állásfoglalásban javasolta felnőtteknek a jelenleg ajánlott D-vitamin-mennyiség közel tízszeresének a bevitelét a novembertől márciusig terjedő időszakban. Az emléknap alkalmából a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika, a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) és a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy közösen lépnek fel a D-vitamin-hiány súlyos egészségügyi következményeinek felszámolásáért, ki-ki a saját területén.

C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését

A C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését egy amerikai kutatócsoport szerint, amelynek tagjai a legrangosabb onkológiai szakfolyóirat, az International Journal of Oncology idei első számában közölték megállapításaikat.
    A nyilvánosságra hozott kutatási eredmény alapján a C-vitamin-pótlás 98 százalékkal csökkentette a daganatok növekedéséért felelős érképző faktor, az úgynevezett VEGF szintjét. Amennyiben a jelenleg folyó humán vizsgálatok is jó eredményt hoznak, akkor a C-vitamin az egyik alappillére lehet a kemoterápiát egyre inkább felváltó célzott daganatellenes terápiának. Az amerikai kutatóintézetben végzett állatkísérletben sikerült az áttétképződést is hatékonyan gátolni.
    A C-vitamin nem csodaszer, ezért a klinikusok rendre felhívják a figyelmet a többi létfontosságú vitamin és mikrotápanyag komplex biztosításának fontosságára.
    Mándi László belgyógyász szakorvos, családorvos, a Debreceni Orvostudományi Egyetem tutora a felfedezés jelentőségéről szólva az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt évek klinikai eredményeinek köszönhetően az Országos Gyógyszerészeti Intézet már engedélyezte a nagy dózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban.
    "Mint belgyógyász és családorvos évek óta foglalkozom a magas dózisú C-vitamin alkalmazásával előrehaladott daganatos betegségek kezelésében. Elsősorban olyan embereknél alkalmaztuk a módszert, akiknél már a szokványos kemoterápiás és sugárkezelés hatástalan volt, vagyis úgynevezett hospice állapotban lévő betegeknek kezdtük el fokozatosan szájon át, illetve intravénásan - infúzióban - adni a C-vitamint" - magyarázta.
    "Ennek van egy megfelelő algoritmusa, amellyel a külföldi szakirodalom kiterjedten foglalkozik. Rendelői körülmények között, nagyon szigorú sterilitás és laboratóriumi kontroll mellett alkalmaztuk az eljárást" - tette hozzá.
    A szakember, aki több munkatársával együttműködve alkalmazza sikeresen a módszert, elmondta: volt olyan betege, akinél másfél éven át alkalmazták az eljárást drámai javulást elérve: a páciens tele volt áttéttel, már az onkológia sem rendelte vissza, ám a C-vitaminos kezeléssel "másfél, jól elfogadható évet" tudtak neki adni a szakemberek. A beteg végül anyagi okok miatt hagyta abba a kezelést, ám mint azt a szakember elmondta, ma már az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) is támogatja a módszert. 
    Mándi Lászlónak jelenleg három páciense van, és most kezdte el alkalmazni a módszert egy heretumoros betegnél is. A kezelés minden egyes fázisban részletes adatrögzítéssel és az úgynevezett tumormarkerek, tehát a ráksejtek szintjének mérésével, komoly kontroll mellett folyik.
    Mándi László azt nem tudta megmondani, hogy Magyarországon hány helyen alkalmazzák a módszert. Individuális kezelésről van szó, amely minden leletet és daganattípust figyelembe véve emelkedő, óvatos dózisokkal zajlik. Hangsúlyozta, teljesen tisztában kell lenni a nagy dózisú C-vitamin adagolásának fokozatossági feltételeivel és mellékhatásaival.
    Eddig két esetben alkalmazta az eljárást vastagbél-daganatos páciensnél, ahol már máj- és tüdőáttét is volt, egy esetben pedig tüdődaganatos betegnél. A módszer kifejezetten redukálja az áttétképződést - emelte ki a szakember.

Bővülnek az onkológiai kezelésre szorulók terápiás lehetőségei

Bővülnek az onkológiai kezelésre szorulók terápiás lehetőségei, a Hepatitis C vírus okozta megbetegedésekre pedig új, korszerű készítmény válik elérhetővé - az erről szóló rendeletmódosítások a Magyar Közlöny csütörtöki számában jelentek meg.
    Az egészségügyi államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: terápiás felülvizsgálatukkal összefüggésben "több területet érintő gyógyszerbefogadás és indikációbővítés szolgálja a hatékony betegellátást a jövőben".
    Mint kifejtették: a fekvőbeteg-ellátásban használt, úgynevezett tételes elszámolású gyógyszerek finanszírozásba való befogadásának, alkalmazásának és elszámolásának általános eljárási szabályai is megváltoznak. A korszerű, célzott, úgynevezett biológiai terápiák eredményessége érdekében a rendelet pontosan meghatározza az alkalmazáshoz szükséges "diagnosztikai vizsgálatokat, labor- és molekuláris genetikai paramétereket". Egyes biológiai terápiák esetében pedig új, úgynevezett eredményességalapú (a gyógyulással, illetve túléléssel arányos) gyógyszer-támogatási rendszer lép életbe.
    A tüdődaganatok kezelésére is elérhető lesz új készítmény a fekvőbeteg-ellátásban. A vastagbél és végbél rosszindulatú daganatának, a gyomorráknak a kezelésében, valamint a prosztatarák és a méh jóindulatú, de vérzést okozó és a várandósságot veszélyeztető gyakori daganatának, a fibrómának a kezelésére is új készítményeket támogatnak a jövőben.
    A koraszülött gyerekek egyes halálos kimenetelű vírusfertőzésének megelőzése érdekében új oltóanyagot biztosítanak, és szélesednek a terápiás lehetőségek a hematológia, reumatológia, továbbá a fekélyes vastagbélgyulladás területén is.
    A járóbeteg-ellátásban a Hepatitis C vírus okozta megbetegedésben szenvedőket két új készítmény is segíti a jövőben - hangsúlyozta az államtitkárság, megjegyezve, hogy az így elérhetővé váló úgynevezett hármas kombinációs kezeléssel jelentős előrelépés történik a terápiásan leginkább rászoruló betegek gyógyítása érdekében.

A szoptatás csökkenti a petefészekrák esélyét

A legalább 12 hónapon át szoptató nők esetében jelentősen alacsonyabb a petefészekrák kialakulásának kockázata – derült ki egy új tanulmányból. Az ausztrál Curtin Egyetem szakembereinek tanulmánya tovább bővítette a szoptatás édesanyákra gyakorolt jótékony hatásaival kapcsolatos ismereteket.

A kutatók a dél-kínai Kanton egyik kórházában 493, petefészekrákkal diagnosztizált nő és a kontrollcsoportot képező 472 páciens adatait vetették össze. Azt vizsgálták, hogy a résztvevők hány hónapig és hány gyermeket szoptattak.

Colin Binns, az egyetem egészségügyi professzora szerint azért esett a választás Kínára, mert a magas népességszámból adódóan ott több petefészekrákos esetet volt alkalmuk megvizsgálni. „Mindazonáltal a kelet-ázsiai országban előforduló petefészekrákos esetek alacsony aránya azt sugallja, hogy olyan tényezők játszanak közre a betegség előfordulásának visszaszorításában, amelyeket éppen vizsgálni akartunk. Emellett azzal is tisztában voltunk, hogy a kínai nők hosszabb ideig szoptatnak, mint a nyugaton élő társaik."

A tanulmány szerint mivel a szoptatás gyakran késlelteti az ovulációt, ezért a húsz hónapig való szoptatással 50 százalékkal csökkenthető a petefészekrák kialakulásának kockázata, és ez az időintervallum ugyanilyen kedvező hatással bír egyszerre több gyermek táplálása esetén is – húzta alá Binns. Mint hozzátette, az eredmények fényében az tanácsolható a kismamáknak, hogy legalább 12 hónapig szoptassák gyermeküket a petefészekrák kockázatának mérséklésére.

A mesterséges hasnyálmirigy jól segíti a vércukorszint szabályozását

Javította a vércukorszintet és jelentősen csökkentette az alacsony vércukorszint kialakulásának kockázatát a mesterséges hasnyálmirigy, amelynek első klinikai vizsgálatait a kanadai McGill Egyetemen folytatták. A kanadai orvostársaság szaklapjában (CMAJ) közzétett tanulmányukban a szakemberek azt írták, hogy eredményeik nagy hatással lehetnek az 1-es típusú diabétesz kezelésére, felgyorsítva a külső mesterséges hasnyálmirigy kifejlesztését. 
    Az 1-es típusú diabétesz olyan autoimmun betegség, amelynél a szervezet immunrendszere megtámadja a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, ezzel tönkreteszi a test inzulintermelő képességét. Mivel az inzulin nélkülözhetetlen az élelemből származó szénhidrátok lebontásához, ezért kívülről kell bejuttatni a beteg szervezetébe. Adagolását nagyon körültekintően kell elvégezni: ha túl sok inzulint kap a szervezet, az túlságosan csökkentheti a vércukorszintet, ami hipoglikémiához (alacsony vércukorszinthez) vezet. A túl kevés inzulin viszont nem süllyeszti eléggé a megemelkedett vércukorszintet, és ez hosszabb távon szövődményeket okozhat, szem- és veseproblémákat, szívbetegséget idézhet elő.
    A hasra erősített külső mesterséges hasnyálmirigy olyan automata rendszer, amely stimulálja a hasnyálmirigyet azáltal, hogy folyamatosan adaptálja a vércukorszint változásain alapuló inzulinbevitelt. Az úgynevezett kettős hormonú mesterséges hasnyálmirigy az inzulin mellett, ha szükséges, a glükagon nevű hormont is automatikusan bejuttatja a szervezetbe; folyamatosan mérve a vércukorszintet számítógépes algoritmus segítségével számítja ki a szükséges adagot.
    "Úgy találtuk, hogy a mesterséges hasnyálmirigy 15 százalékkal javította a vércukorszintet, és jelentősen mérsékelte a hipoglikémia kockázatát a hagyományos inzulinterápiához képest. A mesterséges hasnyálmirigy nyolcszorosan csökkentette a hipoglikémai általános rizikóját, és húszszorosan az éjszakai alacsony vércukorszint kialakulásának a veszélyét" - idézte Ahmad Haidar mérnököt, a tanulmány vezető szerzőjét a ScienceDaily tudományos hírportál.
    A jelenlegi gyógymódokkal a betegek mintegy kétharmada képtelen elérni a megfelelő inzulinszintet. A mesterséges hasnyálmirigy segíthet nekik ebben, és visszafogja a hipoglikémia kockázatát, amelytől a legjobban félnek, és amely az inzulinterápia legáltalánosabb szövődménye - magyarázta Rabasa-Lhoret, a Montreali Klinikai Kutató Intézet egyik igazgatója, a tanulmány társszerzője.

Azonosították a gyomorrák kialakulásának mechanizmusát

A gyomorrák kialakulásának négy mechanizmusát azonosították a Szingapúri Génkutatási Intézet (GIS) tudósai, akik eredményeiket a Genome Biology című folyóiratban ismertették. A gyomorrák a második helyen áll a rosszindulatú daganatok okozta halálozási listán, világszerte évente 750 ezer életet követelve. Az elhunytak 60 százaléka ázsiai.

A GIS tudósai feltérképezték a gyomorráknál a genomban fellépő kisebb-nagyobb léptékű mutációkat, ennek köszönhetően sikerült a rosszindulatú daganat kialakulásához vezető négy különböző mechanizmust elkülöníteniük.

Ezek egyikében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés indítja be a géneken célzott hatást kifejtő kóros folyamatot. A többi mechanizmusnál a kóros hatás a genomon bárhol érvényesülhet, ide tartoznak egyebek között a károsító oxidatív tényezők kiváltotta folyamatok, vagy a DNS hibajavító rendszerének a meghibásodása.

Nirandjan Nagarajan, a tanulmány vezető szerzője hangoztatta: első ízben sikerült kimutatni, hogy a rákos megbetegedésnél a mutációs folyamat a genomon kifejtett célzott hatás következménye. "Kritikus lépést jelent abból a szempontból, hogy megértsük a gyomorrák kialakulásának folyamatát és ennek alapján új gyógyszereket fejleszthessünk ki" - hangsúlyozta Nirandjan Nagarajan.

"Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a gyomordaganatok esetében elvégzett szekvenálás nemcsak a mutációk feltérképezését teszi lehetővé, hanem rávilágít a mikroorganizmusok génkárosító szerepére is" - fejtegette Patrick Tan, míg Ng Huck Hui, a GIS ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a kutatócsoportnak több olyan érdekes gént sikerült azonosítania, amelyek komoly szerepet játszanak a rákos folyamat kialakulásában. A szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotid-bázisok (adenin, guanin, citozin, timin) sorrendjének a meghatározása. A DNS-javítás a sejtekben állandóan zajló folyamat, amely a normális anyagcsere-folyamatok és külső hatások okozta károsodásokat, veszélyes mutációkat korrigálja.