2016. február 17., szerda

A mai és a Neander-völgyi ember keveredését a tudósok eddig 50-60 ezer évvel ezelőttre tették, most azonban egy nemzetközi kutatócsoport egy Szibériában talált százezer éves Neander-völgyi csontmaradványból kinyert genomban legalább egyszázaléknyi modern emberi géneket talált.

Az eddig tudásunk szerint a modern ember 60 ezer évnél nem korábban vándorolt ki Afrikából, a Neander-völgyiek nyomát viszont fajunk minden, Afrikán kívül megtalált ősi maradványában megtalálták, az ottani leletek azonban nem tartalmaztak ilyen nyomot. A mostani felfedezés tehát azt sugallja, hogy az értelmes ember a korábban hittnél jóval előbb elhagyta Afrikát.

Ezt egyéb felfedezések is alátámasztják már. 2015-ben Dél-Kínában talált modern emberi maradványt 80-120 ezer évesre becsült, 2014-ben pedig a szaúdi sivatagban is találtak több mint százezer éves modern emberi leleteket.

Február 17. A napok enciklopédiájában

* * *

2016. február 13., szombat

Három nap alatt a Marsra? A NASA javában készül az első marsi expedícióra, amely a jelenlegi forgatókönyvek szerint öt hónapig tartana. Érthető, hogy hatalmas érdeklődést és izgalmat váltott ki egy új javaslat, amely szerint ezt az utat akár három nap alatt meg lehetne tenni. Az új elképzelés szintén NASA-kutatóktól ered, akik óriás vitorlákkal és lézerrel gondolják felgyorsítani az űrhajót. A fotonikus meghajtásnak nevezett megoldás a fény hajtóerejét használná fel, de nem a Nap sugárzását, hanem hatalmas, Földről indított lézersugárét. A kutatók szerint már minden technológia rendelkezésre áll egy ilyen rendszer összehozására, és dolgoznak is ezen. A fotonikus hajtás óriási előnye az is, hogy az elérhető sebességnek gyakorlatilag nincs felső határa (elméletileg ez maga a fénysebesség),  persze nagy kérdés, hogy az ember milyen sebességet bír el.

Február 13. A napok enciklopédiájában

* * *

2016. február 8., hétfő

50 millió fokos plazmát hoztak létre egy kínai kísérleti erőműben, amely a hosszú évtizedek óta világszerte álmodott magfúziós erőmű prototípusa. A hihetetlenül magas, a Nap belsejében uralkodónál háromszor magasabb hőmérséklet elérése hatalmas tudományos eredmény, de az igazi áttörése ennek az állapotnak az „üzemi méretű” fenntartása. Hasonló magas hőmérsékletet a németországi Max Planck Intézetben is elértek néhány napja, de azt csak egy ezredmásodpercig tudták fenntartani, míg a kínai tudósok a plazmát másfél percig tudták megőrizni a biztonságos mágnes csapdában.

Február 8 A napok enciklopédiájában

* * *

Minden eddiginél durvább micsoda?

Minden eddiginél durvább HIV-vírust találtak

Ilyen hangzatos címmel közli az alábbi hírt (?) az Index hírportál.

Új, minden korábbi variánsnál veszélyesebb HIV-vírust fedeztek fel orosz tudósok Szibériában, írja a Huffington Post. A vírust október 16-án analizálták a Novoszibirszki Területen található Koltsovo egyetemvárosában. Az orosz virológusuk szerint az új altípus képes lehet arra, hogy sokkal gyorsabb ütemben terjedjen, mint a HIV-vírus A(I) változata, ami jelenleg a legtöbb AIDS-es megbetegedés okozza Oroszországban.

Az új vírusvariáns felbukkanását legelőször 2006-ban regisztrálták a novoszibirszki kutatók. Azóta viszont már a mostani HIV-fertőzések felét ez a típus okozza. Míg a Novoszibirszki területen 2007-ben csak 2000 HIV-fertőzöttet regisztráltak, 2012-re ez a szám 12 ezerre nőtt.

Az AIDS-vírus új, szibériai mutációja nem elszigetelt jelenség: ez a variáns már Csecsenföldön, és Közép-Ázsiában is felbukkant. A jelenség azért aggasztó, mert az ENSZ egyik 2012-es felmérése szerint a világ HIV-fertőzöttjeinek 52 százalékát Kelet-Európában és Közép-Ásziában, ezeken a helyeken belül is Oroszországban regisztrálják. Az ENSZ-felmérés szerint a HIV-vírus legelterjedtebb terjedési módja még mindig a védekezés nélküli szex és a közös tűvel drogozás.

***

Eddig a (rém)hír, most jönnének a kérdések, ha egyáltalában érdemes ilyen elképesztően felelőtlen és alacsony színvonalú írással foglalkozni. Mégis érdemes, mert ideje szót emelni a társadalom ipari méretű butítása ellen.

De hagyjuk is az egy napig tartó "vírusanalizálást" (vajon mi lehet ez). Érdekesebb lenne tudni: miért 2013. október 16-án végzett analizálás alapján kell új vírus felfedezését világgá kürtölni, ha ezt már 2006-ban észlelték? És a legfontosabb kérdés: miben áll az új variáns veszélyessége? Ha igaz, hogy az "új" variánst 2006-ban fedezték fel, a 2007 évi adatban legalább egy ilyen típus szerepelne, míg 2012-ben ez a szám a teljes fele, vagyis 6 ezer. Ez a növekedési ráta alig tér el a "régi" típusétól (1999-ről 6000-re). Indokolja ez a pánikkeltést? Rezisztens lenne az új variáns a réginél alkalmazott gyógyszerekre? Levegőn át is terjed?

Az Index hírében nincs semmilyen hiteles hivatkozás, röpködnek a kétes adatok, a zavaros fogalmak. Talán minden jó, ami növelheti az óvatosságunkat? Nem, nem minden jó. Csak a hiteles tudás, a helyes, kritikus gondolkodás szolgálja az ember érdekét.

Kedves Olvasó, vigyázz, kételkedj, gondolkozz!

A laboratóriumi egér szobra a novoszibirszki Akademikogorszkban

Az emberi élet meghosszabbításába vág bele a Google

A Google nagyszabású célt tűzött ki maga elé, annak lehetőségeit kutatnák, hogyan lehetne meghosszabbítani az emberi életet. A Calico nevű, újonnan alapított cégével a vállalat a legégetőbb egészségügyi problémákra keresne megoldást. A cég vezérigazgatója Arthur Levinson lesz, aGenetech biotechnológiai vállalkozás korábbi vezérigazgatója.

Egyes iparágakban 10-20 év kell ahhoz, hogy az ötletből valóság legyen, az egészségügy egy ezek közül – magyarázta Larry Page. A Calico ezekre a hosszú távú célokra fog koncentrálni, a cél, hogy 10-20 év múlva tényleg legyen megoldás a legfontosabb problémákra.

A Google egyelőre nem árulta el sem azt, hogy mennyi pénzt szeretne a projektbe fektetni, sem azt, hogyan szeretné elérni céljait. A Calico állítólag kevés számú munkatárssal fog elindulni, és új technológiák kutatására fog összpontosítani.

Az ember szuper-organizmus

A tudósok ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére. A mikroorganizmusok kutatása beláthatatlan lehetőségeket teremt, és komoly etikai kérdéseket feszeget.

A Toxoplasma gondii karcsú, félhold alakú, 3-6 µm hosszú és 1,8-4 µm széles mikroba. Ez az élősködő a melegvérű állatokat fertőzi, idáig több mint 400 különböző állatfajból izolálták. Fő fertőzési forrásai és végleges gazdaállatai a macskafélék. A parazita bejut a véráramba, majd a legkülönbözőbb szervekbe (így az agyba is), amelyekben vegetatív formát tartalmazó cisztákat alkot. A cisztát tartalmazó egér, patkány húsa ezt követően elfogyasztásra kerülhet macskafélék, kutyafélék által.

Az emberiség körülbelül 30 %-a fertőzött valamilyen formában. Az arány változó, néhol akár a 60%-ot is elérheti. A fertőzés merész, elővigyázatlan viselkedést idéz elő a rágcsálókban, könnyebben elejthető zsákmánnyá téve őket. Emberben megfelelő immunválasz esetén tünetmentes, néma fertőzöttség alakul ki. A látszólagos tünetmentesség ellenére azonban számos kutatás összefüggést talált az emberi IQ, élménykereső viselkedés, agresszió, pszichés problémák előfordulása, reakcióidő lassulása, közlekedési balesetek és a Toxoplasma gondii-fertőzés között. Aktív hatása vélhetően mérsékli a szabálykövetésre való hajlamot, lassíthatja reflexeinket, visszavetheti a férfiak IQ-ját, növelheti a depresszió előfordulását a népességben és fertőzötten jóval gyakrabban válhatunk közlekedési baleset áldozatává is! Akár az emberi kultúra alakulásában, új területek meghódításában, vezetőink kiemelkedésében is szerepe lehet ennek a régóta velünk élő parazitának - feltételezi néhány tudós. A „tünetmentes" fertőzés hátránya és előnyei (így a tesztoszteronszintre gyakorolt hatásé) élsportolóknál sportáganként eltérőek lehetnek. Az agresszió fokozódása előnyös lehet a pályán, de előnytelen a magánéletben; a reakcióidő romlása kedvezőtlen volna akár ökölvívóról, akár a startpisztoly eldördülésére váró úszóról van szó. Az összefüggés a sportteljesítmény és a fertőzöttség között elég valószínűnek látszik annak ellenére is, hogy erről tudomásunk szerint még nem készült sportolókra kiterjedő vizsgálat, sőt még az összefüggés lehetőségéről sem ír tudomásunk szerint senki.

Természetesen még ennél is sokkal komplexebb a mikroorganizmusok hatása az emberi szervezetre, elég csak a pre- és probiotikumok jelentőségére gondolnunk!