Merkel nagykoalíció élén lesz kancellár

Négy hónapos kampány, egy hónap patthelyzet és egy hónap koalíciós tárgyalás után a német Bundestag ezen a napon választotta Angela Merkelt kancellárrá, nagykoalíciós kormány élén. Merkel megválasztását nem veszélyeztette, hogy az SPD soraiból néhányan jelezték, ők semmiképp sem fognak a CDU elnökére szavazni. Részben így állnak bosszút azért, mert a kereszténydemokraták sem szavazták meg „testületileg” az SPD parlamenti alelnökjelöltjét, Wolfgang Thiersét.

A CDU/CSU-SPD nagykoalíció 448 képviselővel rendelkezett, Merkel megválasztásához pedig csupán 308 szavazatra - a képviselők abszolút többségére – volt szükség, így néhány ellenszavazat „megengedhető” volt. A parlamentben törpe kisebbségbe szorult ellenzéki pártok – a liberális FDP, a zöldek és a Baloldali párt - aggódnak a kormány túlsúlya miatt, amely elengedő a kétharmados törvények módosításához is.

A kabinet már hetek óta készen állt, a koalíciós szerződés értelmében nyolc minisztert az SPD, négyet a CDU, kettőt a CSU ad. A szociáldemokrata túlsúly az ára annak, hogy a CDU állíthatja a kancellárt és a kancelláriaminisztert. A Német Szövetségi Köztársaság első kancellárnője okozott némi fejtörést a protokollnak: ki kellett cserélni például az összes levélpapírt, amelynek fejlécén eddig „szövetségi kancellár” (Bundeskanzler) szerepelt, hiszen az ország élén mostantól hivatalosan „szövetségi kancellárnő” (Bundeskanzlerin) áll majd.

Merkelnek hivatalosan ez a megszólítás jár majd, de egyébként ugyanazok a kiváltságok vonatkoznak majd rá, mint elődeire. Vagyis havi 15 ezer eurós fizetést kap, igaz, cserébe 24 órás munkanapokra számíthat. Rendelkezésére áll egy 120 négyzetméteres iroda, három szolgálati autó és nyolc szolgálati repülőgép (ez utóbbin a kabinet tagjaival kell osztoznia). Akár tetszik, akár nem, megörökli Schröder kancellár íróasztalát is, ezt ugyanis mozdíthatatlanul odacsavarozták az iroda padlójához.

Súlyos incidens az iraki Hadita városában

Amerikai tengerészgyalogosok reggel négy terepjáróval indultak járőrözni az iraki Hadita városában. Egy taxi közeledett feléjük, s amikor emiatt megálltak, az egyik terepjáró alatt pokolgép robbant.

A húszéves gépkocsivezető meghalt, két társa súlyosan megsebesült. A katonák először a taxi négy egyetemista utasát és a sofőrt lőtték agyon, mert azok ijedtükben futásnak eredtek, ezután lövöldözni kezdtek a környékbeli házakra, sorra berúgták az ajtókat. Az első épületben hét ember lőttek agyon, köztük két nőt és egy gyermeket. A másodikban nyolc áldozat maradt a földön, közülük hat nő. A harmadik házban, ahol csak nőket és gyermekeket találtak, már nem lőttek, ám a negyedikben újra lőttek, és megöltek négy férfit.

A rajparancsnok, aki mind a négy házba bement, jelentésében azt írta, hogy a civilekkel a robbanás végzett. Ugyanezen a napon egy másik rajt rendeltek ki a nyomok eltüntetésére.

Ennek két tagja sokkot kapott az átélt traumától. Egyikük a Los Angeles Timesnak elmondta, hogy amikor a gyermek áldozatot a karjába vette, a kislány golyótól átütött fejében "lötyögött valami", ami végül a bakancsára ömlött. A fényképeket is a "takarítóbrigád" tagjai készítették, egyikük e-mailben legalább egyet haza is küldött.

A hamarosan elindult első vizsgálatok nem adtak hitelt a szemtanúknak, sőt a Time magazin első kérdésére is az volt a válasz, hogy a riporterek "felültek a terroristák meséjének". Egy újságíró szakos iraki egyetemista azonban videó-felvételeket készített a halottakról, és a későbbi nyomozás során a "takarítóbrigád" fényképei is előkerültek. Ekkor a vizsgálat már két szálon indult, egyrészt a gyilkosságokra, másrészt az események eltitkolására próbáltak fényt deríteni.

A század és a zászlóalj parancsnokát leváltották, feltehetően ők is azok között voltak, akik eltussolták az incidenst.

Időközben folytatódik a Szaddam Huszein elleni per, amelyben a vád az, hogy 1982-ben egy Dudzsail nevű falúban végrehajtott merényletet követően állítólag 148 helyi embert halálra ítéltek és kivégeztek.