2005. november 22., kedd

Merkel nagykoalíció élén lesz kancellár

Négy hónapos kampány, egy hónap patthelyzet és egy hónap koalíciós tárgyalás után a német Bundestag ezen a napon választotta Angela Merkelt kancellárrá, nagykoalíciós kormány élén. Merkel megválasztását nem veszélyeztette, hogy az SPD soraiból néhányan jelezték, ők semmiképp sem fognak a CDU elnökére szavazni. Részben így állnak bosszút azért, mert a kereszténydemokraták sem szavazták meg „testületileg” az SPD parlamenti alelnökjelöltjét, Wolfgang Thiersét.
A CDU/CSU-SPD nagykoalíció 448 képviselővel rendelkezett, Merkel megválasztásához pedig csupán 308 szavazatra - a képviselők abszolút többségére – volt szükség, így néhány ellenszavazat „megengedhető” volt. A parlamentben törpe kisebbségbe szorult ellenzéki pártok – a liberális FDP, a zöldek és a Baloldali párt - aggódnak a kormány túlsúlya miatt, amely elengedő a kétharmados törvények módosításához is.
A kabinet már hetek óta készen állt, a koalíciós szerződés értelmében nyolc minisztert az SPD, négyet a CDU, kettőt a CSU ad. A szociáldemokrata túlsúly az ára annak, hogy a CDU állíthatja a kancellárt és a kancelláriaminisztert. A Német Szövetségi Köztársaság első kancellárnője okozott némi fejtörést a protokollnak: ki kellett cserélni például az összes levélpapírt, amelynek fejlécén eddig „szövetségi kancellár” (Bundeskanzler) szerepelt, hiszen az ország élén mostantól hivatalosan „szövetségi kancellárnő” (Bundeskanzlerin) áll majd.

Merkelnek hivatalosan ez a megszólítás jár majd, de egyébként ugyanazok a kiváltságok vonatkoznak majd rá, mint elődeire. Vagyis havi 15 ezer eurós fizetést kap, igaz, cserébe 24 órás munkanapokra számíthat. Rendelkezésére áll egy 120 négyzetméteres iroda, három szolgálati autó és nyolc szolgálati repülőgép (ez utóbbin a kabinet tagjaival kell osztoznia). Akár tetszik, akár nem, megörökli Schröder kancellár íróasztalát is, ezt ugyanis mozdíthatatlanul odacsavarozták az iroda padlójához.


2005. november 19., szombat

Súlyos incidens az iraki Hadita városában

Amerikai tengerészgyalogosok reggel négy terepjáróval indultak járőrözni az iraki Hadita városában. Egy taxi közeledett feléjük, s amikor emiatt megálltak, az egyik terepjáró alatt pokolgép robbant.
A húszéves gépkocsivezető meghalt, két társa súlyosan megsebesült. A katonák először a taxi négy egyetemista utasát és a sofőrt lőtték agyon, mert azok ijedtükben futásnak eredtek, ezután lövöldözni kezdtek a környékbeli házakra, sorra berúgták az ajtókat. Az első épületben hét ember lőttek agyon, köztük két nőt és egy gyermeket. A másodikban nyolc áldozat maradt a földön, közülük hat nő. A harmadik házban, ahol csak nőket és gyermekeket találtak, már nem lőttek, ám a negyedikben újra lőttek, és megöltek négy férfit.
A rajparancsnok, aki mind a négy házba bement, jelentésében azt írta, hogy a civilekkel a robbanás végzett. Ugyanezen a napon egy másik rajt rendeltek ki a nyomok eltüntetésére.
Ennek két tagja sokkot kapott az átélt traumától. Egyikük a Los Angeles Timesnak elmondta, hogy amikor a gyermek áldozatot a karjába vette, a kislány golyótól átütött fejében "lötyögött valami", ami végül a bakancsára ömlött. A fényképeket is a "takarítóbrigád" tagjai készítették, egyikük e-mailben legalább egyet haza is küldött.
A hamarosan elindult első vizsgálatok nem adtak hitelt a szemtanúknak, sőt a Time magazin első kérdésére is az volt a válasz, hogy a riporterek "felültek a terroristák meséjének". Egy újságíró szakos iraki egyetemista azonban videó-felvételeket készített a halottakról, és a későbbi nyomozás során a "takarítóbrigád" fényképei is előkerültek. Ekkor a vizsgálat már két szálon indult, egyrészt a gyilkosságokra, másrészt az események eltitkolására próbáltak fényt deríteni.
A század és a zászlóalj parancsnokát leváltották, feltehetően ők is azok között voltak, akik eltussolták az incidenst.

Időközben folytatódik a Szaddam Huszein elleni per, amelyben a vád az, hogy 1982-ben egy Dudzsail nevű falúban végrehajtott merényletet követően állítólag 148 helyi embert halálra ítéltek és kivégeztek.

2004. november 19., péntek

Tanulási problémát okozhat a túl sok játék

A számítógépes játékok hosszú távon károsítják az agy fejlődését, melynek következtében a gyermekek sokkal inkább hajlamosak lesznek a durva viselkedésre. Ezt a problémát egyszerűen meg lehetne oldani a matematika, az olvasás és az írás fokozott tanításával, derült ki egy tanulmányból.
A japán Tohoku Egyetemen tudósai azt tapasztalták, hogy a számítógépes játékok csak a látással és mozgással foglalkozó agyterületeket stimulálják, miközben a többi fontos területet teljesen elhanyagolják. A kutatók különösen aggódnak amiatt, hogy a naponta több órát számítógéppel játszó gyermekek frontális agylebenye nem fejlődik ki rendesen, melynek következtében problémájuk akadhat a viselkedésük kontrollálásával, a memóriájukkal, az érzelmeik kifejezésével és a tanulással.
A kutatást vezető Rijuta Kavasima professzor szerint óriási jelentősége van a felfedezésnek. „Van egy probléma, amivel eddig nem találkozhattunk, mivel leginkább a gyermekek következő generációjánál – akik többnyire számítógépes játékokkal játszanak – fog először jelentkezni” mondta. „Ennek nagyon súlyos következményei lehetnek: ezek a tanulók több rosszaságot fognak elkövetni, ha a játékon kívül nem csinálnak semmi mást, például hangos felolvasást vagy számtani feladatokat.
Kavasima szerint a matematika, az írás és az olvasás gyakorlásával egyszerűen meg lehetne oldani a problémát, mivel ezek a tevékenységek komolyan igénybe veszik a frontális lebenyt, ami még felnőtt korban is képes fejlődni.
A kutatók megvizsgálták száz, Nintendóval játszó, valamint számtani feladatokkal foglalkozó diák agytevékenységét, és azt találták, hogy az utóbbiaknál sokkal nagyobb volt az agy aktivitása, különösen a frontális lebenyben.

1980. augusztus 31., vasárnap

1980 augusztusa

Augusztus 2., szombat – Jobboldali szélsőségesek támadása Bologna pályaudvara ellen, a merénylet napján emelnek vádat Olaszországban több letartóztatásban lévő szélsőjobboldali merénylő ellen.
Augusztus 4., hétfő – Lázár György miniszterelnök és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadja Harry Earl Bergoldot, az Egyesült Államok új nagykövetét.
Augusztus 11., hétfő – Könyvtárosok nemzetközi találkozója Budapesten a külföldi magyar könyvgyűjtemények gyarapításának ügyében.
Augusztus 12., kedd – Sztrájkok kezdődnek Lengyelországban a jobb életkörülményekért, új független szakszervezet létesítéséért.
Augusztus 14., csütörtök – A Lengyelországban kitört sztrájkok átcsapnak a gdanski hajógyárra és más üzemekre és városokra.
– Jimmy Carter USA-elnök a Demokrata Párt jelöltje az elnökválasztásra, miután Edward Kennedy nem vállalja a jelölést.
Augusztus 15., péntek – A Politoys megakadályozza Rubik Ernő japán útját azzal a hivatkozással, hogy ez veszélyezteti a tervszerű bel- és külföldi értékesítést.
Augusztus 16., szombat – Bukarestben a XV. nemzetközi történészkongresszuson a Nemzetközi Történettudományi Bizottság elnökségébe választják Ránki Györgyöt.
Augusztus 17., vasárnap – István Király Múzeum, Székesfehérvár, Szenes Zsuzsa gyűjteményes kiállítása.
Augusztus 18., hétfő – A Metró Közlekedésfejlesztési és Beruházási Vállalat 1980-ban 68 millióra kalkulálta a Sikló újraindításának költségét. A helyreállítási munkák csak négy évvel később indultak el. A Siklót a pályája fölött átívelő két híddal, az alsó- és felső állomással Takács Ákos építész tervei szerint készítették el. Az 1986-os megnyitókor csak a fülkék hasonlítottak az eredetihez, amelyek ötven másodperc alatt tették meg a száz métert. A huszonnégy utas szállítására képes két kocsit, amely a Margit és a Gellért nevet kapta, ingaszerűen kötötték össze: míg az egyik felfelé indult, a másik lefelé szállította az utasokat. A gőzsikló helyett már villamosított változat működött, az egyforintos villamosjegy korában felnőtteknek tíz, gyerekeknek öt forintért. Az újjáépítés után a Sikló másodpercenként egyébként három métert tett meg, de mivel az utasok ezt túl gyorsnak tartották, a sebességet 1988-ban a felére csökkentették.
Augusztus 23., szombat – A lengyel kormány küldöttsége Gdanskban tárgyalásokat kezd a Lech Walesa vezette sztrájkolókkal.
Augusztus 24., vasárnap – Vajda Lajos Stúdió Pinceműhely, Szentendre, Wahorn András kiállítása.
Augusztus 25., hétfő – A Magyar Tudományos Akadémián Tudományos ülésszak kezdődik Széchenyi István Hitel című munkája megjelenésének 150. évfordulója alkalmából.
Augusztus 26., kedd – Szimeonov Todor felesége, Teréz életet ad a család harmadik gyermekének. Két fiú után egy lány. A gyönyörű jövevény a Nóra-Vesza nevet kapja. A Vesza nevet a bolgár apai nagyanyja, a tehetséges, népszerű színésznő, a nagyszerű ember, Vesza Gacseva után kapja.
Augusztus 27., szerda – A Magyar Néphadsereg nagyatádi Helyőrségi Művelődési Otthonában megnyílik Keserü Ilona kiállítása.
Augusztus 28., csütörtök – Bemutatják a Két történet a félmúltból című filmet. Rendező Makk Károly.

Augusztus 31., vasárnap – A nyári lengyelországi sztrájkmozgalom politikai győzelme: a LEMP vezetése elfogadja a szervezet 21 pontos követelését, a Szolidaritást pedig október 24-én hivatalosan bejegyzik.