Négy hónapos kampány, egy hónap
patthelyzet és egy hónap koalíciós tárgyalás után a német Bundestag ezen a
napon választotta Angela Merkelt kancellárrá, nagykoalíciós kormány élén.
Merkel megválasztását nem veszélyeztette, hogy az SPD soraiból néhányan
jelezték, ők semmiképp sem fognak a CDU elnökére szavazni. Részben így állnak
bosszút azért, mert a kereszténydemokraták sem szavazták meg „testületileg” az
SPD parlamenti alelnökjelöltjét, Wolfgang Thiersét.
A CDU/CSU-SPD
nagykoalíció 448 képviselővel rendelkezett, Merkel megválasztásához pedig
csupán 308 szavazatra - a képviselők abszolút többségére – volt szükség, így
néhány ellenszavazat „megengedhető” volt. A parlamentben törpe kisebbségbe
szorult ellenzéki pártok – a liberális FDP, a zöldek és a Baloldali párt -
aggódnak a kormány túlsúlya miatt, amely elengedő a kétharmados törvények
módosításához is.
A kabinet már hetek óta
készen állt, a koalíciós szerződés értelmében nyolc minisztert az SPD, négyet a
CDU, kettőt a CSU ad. A szociáldemokrata túlsúly az ára annak, hogy a CDU
állíthatja a kancellárt és a kancelláriaminisztert. A Német Szövetségi
Köztársaság első kancellárnője okozott némi fejtörést a protokollnak: ki
kellett cserélni például az összes levélpapírt, amelynek fejlécén eddig „szövetségi
kancellár” (Bundeskanzler) szerepelt, hiszen az ország élén mostantól
hivatalosan „szövetségi kancellárnő” (Bundeskanzlerin) áll majd.
Merkelnek hivatalosan ez
a megszólítás jár majd, de egyébként ugyanazok a kiváltságok vonatkoznak majd
rá, mint elődeire. Vagyis havi 15 ezer eurós fizetést kap, igaz, cserébe 24
órás munkanapokra számíthat. Rendelkezésére áll egy 120 négyzetméteres iroda,
három szolgálati autó és nyolc szolgálati repülőgép (ez utóbbin a kabinet
tagjaival kell osztoznia). Akár tetszik, akár nem, megörökli Schröder kancellár
íróasztalát is, ezt ugyanis mozdíthatatlanul odacsavarozták az iroda
padlójához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése