A rákos megbetegedések kétharmada megelőzhető lenne

Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását – hívja fel a figyelmet dr. Győrffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója.

Az egészségtelen életmód (döntően a dohányzás és az elhízás) a daganatos megbetegedések kétharmadáért felelős, pedig ezek megelőzhetőek lennének. A dohányzás a rákok harmadát okozza, de a mozgásszegény életmód ugyanekkora arányt képvisel. Köztudott, hogy napi egy doboz cigaretta huszonkétszeresére növeli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét, az utóbbi években az is kiderült, hogy a dohányzás számos további rosszindulatú tumoros betegség kialakulásához is hozzájárul, mint a petefészek-, szájüregi-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, gyomor-, vese-, máj-, húgyhólyag- és az emlőrák. 

Azt már kevesebben tudják, hogy normál testtömeg felett minden plusz kiló egy százalékkal növeli a rák kockázatát. Az egészségtelen életmód alatt a szakember az elhízást (az összes megelőzhető rák 20%-a), a mozgásszegény életmódot (5%), a fokozott alkoholfogyasztást (3%) és a helytelen táplálkozást (5%) említi, de ide sorolható a túlzott napozás, amely nagy számú bőrrákos megbetegedést okoz Magyarországon. 

Az emberek többsége élete folyamán folyamatosan hízik anélkül, hogy észrevenné. Például naponta egy fél süti (50 kalória) egy év alatt két kiló pluszt eredményez. A probléma abból adódik, hogy ez a plusz súly szinte kizárólag zsírszövet formájában jelenik meg, és ez hormonokat (ösztrogént és inzulint), növekedési faktorokat termel, amelyek a különböző rákok kialakulásához járulnak hozzá. Az elhízás és egyes ráktípusok kialakulása között már tudományosan is igazolt a kapcsolat, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a második legfontosabb elkerülhető okként tartja nyilván. Az elhízás hasnyálmirigy -, vastagbél-, vese- és emlőrákot, illetve a nyelőcsőrák egy bizonyos típusát okozhatja. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy további rákok kialakulásához is vezethet, mint a májrák és az epehólyag rákja. 

A mozgásszegény életmód a vastagbél-, a méhnyak- és az emlőrák kockázatát növeli. Az erre vonatkozó tudományos irodalom teljesen új, lényegében csak az elmúlt három év során került az érdeklődés középpontjába. Emiatt a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, de a rendszeres mozgás, sportolás rákmegelőző hatása ma már biztos, ezért az Amerikai Rák-Társaság ajánlásaiban is szerepel. 

A fokozott alkoholfogyasztás növeli a száj-, gége-, garat-, nyelőcső-, vastagbél- és emlőrák kockázatát. Kiderült, hogy más, étkezéssel kapcsolatos szokások és a rák kialakulása között is kapcsolat van, például a forró ételek rendszeres fogyasztása miatt a japánok körében tízszer magasabb a gyomorrák előfordulása. De a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása védő hatású lehet a vastagbélrák kialakulásával szemben. Epidemiológiai vizsgálatok alapján túlsúly vagy elhízás esetén 10 kilógramm fogyás 11%-al csökkenti a rák kialakulását. 

Az elmúlt három évtized alatt több mint két és félszeresére nőtt a rákban meghaltak száma Magyarországon, míg az Európai Unióban csak másfélszeresére. Dr. Győrffy Balázs azt mondja, az elborzasztó magyar adatokat még az orvostanhallgatók sem veszik elég komolyan, hitetlenkedve néznek rá, amikor közli velük, hogy minden második férfi és minden harmadik nő életében egyszer rákos lesz. A legbosszantóbb, hogy a megbetegedések nagy része egyszerűen elkerülhető, megelőzhető lenne egészségtudatos életmóddal. A kutató szerint a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-60 éves férfiak, akik nem véletlenül a legtöbb ráktípus (tüdő, szájüregi, nyelőcső, gége, gyomor, hasnyálmirigy) halálozási listáján vezető helyen állnak, világviszonylatban is. 

Speciális szemüveg javítja az időskori látást

Olyan új szemüveglencsét fejlesztettek ki amerikai tudósok, amely visszaadja a retina időskori károsodása (makula-degeneráció) miatt megromlott látás élességét. A retina időskori károsodása miatt a látás elhomályosul, sőt az éleslátás helyének idegsejtpusztulása vakságot is okozhat. Walter Kohn, a Santa Barbara-i Egyetem kutatója olyan eszközt fejlesztett ki, amellyel ezek a betegek visszakaphatják éles látásukat - idézi a Daily Telegraph a Nobel-díjasok Lindauban tartott találkozóján elhangzott előadást.

Az 1998-ban kémiai Nobel-díjjal kitüntetett tudós egy összetett algoritmus segítségével korrigálja a betegség okozta látástorzulást. Szemüvegek és kontaktlencsék kialakításán dolgozik. „A makula-degeneráció igen bonyolult betegség, ám van olyan vonása, mely minden páciensnél közös: az egyenes vonalak eltorzulnak. Hogy hogyan, az minden betegnél eltérő, ám mindennapi életvitelüket nagyban gátolja, kockázatos például a lépcsőn járás is. Kidolgoztam egy módszert, amellyel a vonalak torzulását ki lehet javítani a számítógép monitorán. Szemüvegek optikai lencséit is el lehet így készíteni" - magyarázta Kohn.

A kutató szerint ezek a lencsék sokkal bonyolultabbak, mint az egyéb szemproblémákat, például a rövidlátást javító szemüvegek. A makula degenerációtól szenvedő betegek látását valószínűleg évente-félévente ellenőrizni kell majd, hogy az új információk szerint állítsák be a lencsét.
A betegség jelenleg nem gyógyítható. A kór egy ritkább formájánál a korai beavatkozás segíthet megőrizni a látást. Egyes kutatók a sáfrány fűszernövény védőhatásán alapuló gyógymódon dolgoznak.

Kohn akkor kezdett dolgozni a makula degenerációt javító szemüvegen, amikor hét évvel ezelőtt, 80 éves korában feleségénél diagnosztizálták a kórt. Az eljárás során a betegség felismeréséhez gyakran használt Amsler-rácsot használják. Ennek a négyzethálónak a segítségével mérik fel a beteg látását. A páciens a gép előtt ülve az egér mozgatásával módosítja a rácsvonalakat, amíg élesen nem látja őket. Az innen nyert adatokat használják fel Kohn és kollégái a betegek látását javító lencsék készítésekor. Ezzel az eljárással számítógép-monitorok és telefonok kijelzőit is módosítani lehet, hogy a betegek szemüveg nélkül is használhassák őket.

A szakemberek abban bíznak, a kontaktlencsét finom anyagával is el tudják érni ugyanezt a korrekciós hatást. A jövőben olyan eszköz kidolgozását tervezik, amelyet a hallókészülékhez hasonlóan a fül mögött lehet viselni, és a szemfenék idegeiből származó információ megváltoztatásával javítja a látás hibáit.

Sikerült kikapcsolni a Down-kórt okozó kromoszómát

Amerikai kutatóknak sikerült kikapcsolniuk a Down-szindrómát okozó kromoszómát, ami a rendellenesség új gyógymódjához vezethet. A terápia alkalmazásához azonban az áttörést jelentő eredmény ellenére még több éves kutatómunka szükséges.

A Down-szindróma veleszületett kromoszóma-eltérés, amely a 21. kromoszómapár hibás osztódásával jön létre. Az így született embereknél a 21. kromoszómából nem egy pár, hanem három darab fordul elő. Ez a leggyakoribb genetikai eredetű rendellenesség, amely értelmi fogyatékossággal és a testi fejlődés zavaraival jár.

Laboratóriumi kísérletekben azonban sikerült kikapcsolni a szindrómát okozó kromoszómát - írták a Massachusettsi Egyetem kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban. "A módszer segíthet azonosítani a rendellenesség tüneteinek sejtszintű hátterét, ennek alapján pedig a célzott terápiákat lehet kidolgozni. Azt reméljük, eredményeink új utat mutatnak a Down-szindróma kutatásában, ám a terápiához több éves kutatómunkára lesz még szükség" - hangsúlyozta Jeanne Lawrence sejtbiológus, a tanulmány vezető szerzője.

A tudósok leírták, hogyan hatástalanították az emberi sejtekben egy gén beültetésével a 21. kromoszóma mutáns, harmadik darabját. Lawrence és kutatócsoportja olyan módszert dolgozott ki, amely egy természetes folyamatot utánoz. A művelet a minden emlős nőstény által hordozott két X-kromoszóma egyikét "hallgattatja el". Mindkét X-kromoszóma tartalmaz egy XIST nevű gént, amely ha működésbe lép, olyan molekulát termel, amely takaróként vonja be a kikapcsolni kívánt X-kromoszómát, így nem engedi, hogy génjei kifejthessék hatásukat. Az emlős nőstényekben az egyik XIST-gén aktiválódik és kikapcsolja azt az X kromoszómát, amelyen maga is van.

A kísérletek során a kutatók beillesztették a XIST-gént egy Down-szindrómás ember testéből vett sejtek egyik 21-es kromoszómájába. Ezzel egy időben genetikai "kapcsolót" is beültettek, azaz antibiotikum adagolásával működésbe hozták a XIST-gént. Ezzel "elnémították" a felesleges 21. kromoszómadarab génjeit, amelyek a Down-szindrómát okozzák. Az eljáráshoz emberi őssejteket használtak.

Korábban is próbálkoztak már a harmadik 21. kromoszóma eltávolításával, és ekkor is emberi őssejteket használtak fel. Ez a genetikai eljárás azon alapult, hogy a 21. kromoszómából hármat tartalmazó őssejtek időnként maguktól kikapcsolják a felesleges darabot. "A folyamat irányíthatatlan volt. Azonban az új módszernek is lehet árnyoldala: az XIST-gén a bekapcsolása talán nem minden gént némít el, ez pedig zavarossá teheti a kísérleti eredményeket" - kommentálta Mitchell Weiss őssejtkutató, a Philadelphiai Gyermekkórház munkatársa a mostani eredményeket.

Hőkamerával kimutatható a bőrrák

Svájci kutatók olyan készüléket fejlesztettek ki, amely a bőrrel való érintkezés nélkül, infravörös kamera segítségével, hőmérsékletéről ismeri fel a bőrrákot. A Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyetemén (ZHAW) még folyamatban vannak a klinikai tesztek.

Az egészséges bőrt és a rosszindulatú daganatot a hőmérséklet és az anyagcsere különbözteti meg egymástól. Ezt az eltérést méri meg, majd képen is bemutatja az egyetem Számítógépes Fizikai Intézetének Mathias Bonmarin vezette kutatócsoportja által fejlesztett műszer. Az iparban hasonló módszerrel érzékelik az anyagok legkisebb repedéseit.

A bőrrák diagnózisához használható műszert a Genfi Egyetemi Klinikán két éven át tesztelik. A pácienseken végzett első mérések igen ígéretesek - írta közleményében a ZHAW.

Jobb eszköz a rákos daganatok vizsgálatához

A University College of LONDON (UCL) munkatársai új módszert fejlesztettek ki, amely a sejtek cukorfelhasználásának megfigyelésével azonosítja a betegséget. A rákos sejtek kiemelkedően sok glükózt, azaz egyszerű cukrot fogyasztanak, ami a daganat gyors növekedéséhez szükséges.

A mágnesrezonanciás képalkotó készülék (MR) egyszerű áthangolása után a UCL kutatói felfedezték, hogy ha a vizsgált páciens valami cukrosat evett, a daganat fényesen ragyogott a képernyőn. Az eljárás olcsóbb és biztonságosabb, mint a radioaktív vizsgálati módszerek, és a fejlesztők szerint másfél éven belül széles körben elérhető lehet. A jelenleg használt technika a sugárzás miatt várandósok és gyermekek esetében nem használható, ezen kívül csak nagy kórházakban és speciális központokban áll rendelkezésre. Ezzel szemben az MR-készülék általánosan elterjedt, tehát a betegeknek kevesebbet kell utazniuk, a módszernek nincs káros hatása, gyakran ellenőrizhető vele, hogyan reagál a daganat a kezelésre. Olcsósága és ártalmatlansága miatt a kutatók abban reménykednek, az új eljárás javítani fog a rákos betegek gyógyulási arányán.

A kutatás során béldaganatos egereket vizsgáltak, és azt találták, hogy a cukorfogyasztást követően az MR-készülék kimutatta a rákos sejtburjánzást. Néhány daganatos betegnél is sikerrel próbálták ki. "Bíztatóak az első eredmények. A daganat körüli területen követhető volt a cukorfelvétel" - mondta Mark Lythgoe, az UCL Biomedikai Képalkotó Központjának igazgatója, a tanulmány egyik szerzője. Most a pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével végzik el a vizsgálatokat, melynek során a betegnek radioaktív anyagot tartalmazó injekciót adnak. Az új módszerhez tű sem kell, elegendő egy fél tábla csokoládé. "A radioaktív anyag mindig jár némi kockázattal. Ritkán alkalmazható, várandósoknak és gyermekeknek pedig nem megfelelő. A túl nagy mennyiségű sugárzás árthat a DNS-nek, sejthalálhoz vagy sejtkárosodáshoz vezethet, ami újabb rákos folyamatot indíthat el" - fűzte hozzá Lythgoe.

A kutatók szerint káros következmények nélkül, tetszés szerinti gyakorisággal lehet vizsgálni a beteget, akár hetente, akár naponta. "Az új módszer rádióhullámok útján követi a cukor mágneses rezgéseit a testen belül, így a hagyományos MR-készülékkel kimutatható a daganat" - magyarázta Simon Walker-Samuel, a kutatás vezetője. A módszer klinikai tesztjei folyamatban vannak, ám ezeken édesség vagy csokoládé helyett pontosan ellenőrzött, tiszta glükóz elfogyasztása után vizsgálják a betegeket.

Terjed a fülöp-szigeteki dengue-láz

Az év eleje óta több mint 1800 embert fertőzött meg a dengue-láz vírusa a Fülöp-szigetek középső részén, a járványnak legalább tíz halálos áldozata van – közölték a hatóságok. A legutóbbi megbetegedések különösen aggasztóak a Manilától 400 kilométernyire délre fekvő Iloilo tartomány hatóságai szerint, mert száraz évszakban következtek be, amikor rendszerint kevesebb a szúnyog. Az esős évszak beköszöntével tovább nő a megbetegedések veszélye.

Az influenzás tüneteket kiváltó dengue-láz vírusát a petéit állóvizekben lerakó Aedes aegypti és Aedes albopictus szúnyogfajok terjesztik, amelyek nappal csípnek. Raul Banias, az említett tartomány egyik magas rangú vezetője a francia hírügynökségnek elmondta: úgy tűnik, változóban van a rovarok magatartása, ami aggodalomra ad okot. Azon túl, hogy a száraz évszakban is jelen vannak, már éjszaka is csípnek.

A hatóságok programot indítottak a házak átvizsgálására, hogy felszámoljanak minden olyan víztárolót, amelyben szúnyoglárvák lehetnek, és elővigyázatosságra kérik a lakosokat, valamint arra, hogy rendszeresen fedjék le a víztartó edényeket. Ez utóbbiakra hagyományosan szükség van a falusi településeken, ahol csak kevés helyen van csapvíz.

A dengue-láz a Fülöp-szigeteken gyakran előforduló betegség. A kór az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi becslése szerint világszerte több mint 2,5 milliárd embert, azaz a Föld lakosságának 40 százalékát fenyegeti napjainkban is. A betegség vérzéses formája 500 ezer embernél jelentkezik - főként gyermekeknél -, ez az esetek több mint 2,5 százaléka halállal végződik.

A vírus Európában is megjelent, az első megbetegedéseket 2010-ben észlelték Délkelet-Franciaországban és Horvátországban.