Országgyűlési választások 2014

Választások 2014

Az egészséges életmód meglepően nagy hatással van az egészségünkre

A rendszeres mozgás a leghatékonyabb demenciamegelőzés – derül ki a Cardiffi Egyetem 35 éve folyó kutatásából. A kutatás a demencia ismert megelőzési módszereinek hatékonyságát vizsgálta, ezek a következők:

- rendszeres mozgás,

- dohányzás kerülése,

- alacsony testsúly,

- egészséges étrend,

- kevés alkohol.

Az, aki a felsorolt ötből négyet betart, akár 60 százalékkal csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét, és 70 százalékkal a szívbetegségekét – írja az Independent a kutatást elemezve. „Egy ideje tudjuk, hogy ami a szívnek jó, az az agynak is, ezt erősíti meg ez a kutatás is″ – mondta Doug Brown, egy brit Alzheimer-szervezet elnöke.

„Az derült ki, hogy az egészséges életmód meglepően nagy hatással van az egészségünkre. A saját viselkedésünk sokkal hatékonyabb a megelőzésben, mint bármilyen orvosi eljárás″ – nyilatkozta Peter Elwood, a Cardiffi Egyetem orvosi karának professzora.

A kutatásban, mely a maga nemében a leghosszabb, 2235 férfi vett részt. Elwood szerint nagyon kevés résztvevő figyel az egészséges életre.

A demenciában szenvedők száma 2050-re megháromszorozódhat.

Az elme öregedése

Nelson Mandela (1918-2013)

Nelson Mandela utolsó éveiben azt tervezte, hogy Qunu faluban fejezi be életútját, és az elmúlását az elvégzett feladat csendes derűjével képzelte el. „Nem kételkedem egy pillanatig sem, hogy amikor majd átlépek az örökkévalóságba, ajkaimon mosoly lesz” – írta Mandela 1997-ben, akit boldogsággal töltött el az apartheid három évvel azelőtti felszámolása óta megtett út.

A helyi sajtó értesülései szerint egy A4-es lapon írt végrendeletében kérte, hogy végső nyughelye a lehető legszerényebb legyen, annak az egyszerűségnek a jegyében, amelyhez akkor is ragaszkodott, amikor 1994 és 1999 között országa elnöke volt.

„Nem sokat törte a fejét a halálán, de sosem akart valamiféle kitalált dolgot” – mesélte el a család egyik barátja. Az egyetlen dolog, amiről 2003-ban ábrándozott, az volt, hogy politikai mentora, Walter Sisulu a paradicsom kapujában várja őt az Afrikai Nemzeti Kongresszus belépési nyilatkozatával, és a mozgósításra serkentő felszólítást énekel.

A xhosza nép hagyományai alapján Mandelának a családtagjai közelében kell nyugodnia. Egy 2003-ban készült dokumentumfilmben Mandela Qunu falut jelölte meg végső nyughelyéül, ahol a gyermekkorát töltötte. „Ott van a családom, és azt szeretném, ha otthon temetnének el” – mondta a Mandela család qunui családi temetkezési helyénél készült felvételen. A hely körülbelül 500 méterre van a qunui Mandela-háztól, az N2 gyorsforgalmi út másik oldalán. Egyszerűen megmunkált, széles, szigorú kőlapok állnak az elsárgult, magas fűben, egy háromszögletű oromzaton a Mandela felirat olvasható.

Mandela 1995-ben a Joe Slovo kommunista vezető emlékére mondott gyászbeszédében kijelentette: „Ritkák a kivételes képességű férfiak és nők, és nehéz velük találkozni. S amikor ők mennek el, annál mélyebb és annál nehezebben feldolgozható a veszteség érzése.”

Több hozzátartozója – legidősebb fia, anyja – és az életüket a harcban feláldozó társai halála után, akiknek a temetésén nem tudott részt venni, Nelson Mandela 1987-ben a börtönben ezt írta: úgy érzi, „mintha maga a világ haldokolna”.

Régi cellatársa, a 83 éves Ahmed Kathrada a Sunday Timesban idézte fel a napokban, hogyan reagált Mandela, amikor 1969-ben értesült legidősebb fia haláláról. „A börtön vezetője magához hívatta. Mi mindnyájan az udvarban voltunk, de ahelyett, hogy velünk jött volna, egyenesen visszament a cellájába, és leült a matracára. Ugyanígy tett, amikor az anyja halt meg. Csak hallgatott, és egyedül gyászolt legbelül.”

Mandela szembenézett a halállal 1964-es perében, amikor a legsúlyosabb büntetés fenyegette. És ekkor ezt vágta bírái szemébe, amiből az utókornak szóló üzenet lett:

„Legdrágább eszmém egy szabad és demokratikus társadalom, amelyben mindenki egyenlő esélyekkel él harmóniában. Remélem, elég hosszú ideig élek, hogy megérjem. De ha kell, ez olyan eszme, amelyért meghalni is kész vagyok.”

A NASA növényt fog termeszteni a Holdon

Először kísérelnek meg az emberek másik égitesten csíráztatni, olvasható a The Daily Telegraphban. A magokat olyan speciálisan kialakított dobozszerű szerkezetben – holdi növénytermesztő kamrában (Lunar Plant Growth Chamber) – fogják tárolni, ami tíz napra elegendő levegőt biztosít. A NASA szerint a kamrában lévő levegő elegendő lesz ahhoz, hogy a magok öt napig csírázzanak és növekedjenek.

A kutatók reményei szerint a misszió eredményei segíteni fognak abban, hogy az asztronauták a jövőben maguk termeszthessék élelmüket, amikor az űrben teljesítenek szolgálatot. A misszió a tervek szerint 2015-ben indul a Google Lunar X Prize versenyen induló Moon Express nevű cég projektjének részeként.

Az űrkutatási hivatal szerint a csíráztatáshoz természetes napfényt fognak használni és a magok tápanyagokkal teli szűrőpapírokon fognak nevelkedni. Ez gyakorlatilag a legtöbb kisiskolás által egyik elsőként megismert tudományos kísérlet – a zsázsa-csíráztatás – űrbéli megfelelője, bazsalikom és fehérrépa lesz még terítéken.

A NASA Moffett Field-i Ames Kutatóközpontjának közleménye szerint a Holdon való növénytermesztés segíthet kiértékelni az égitest felszínének alkalmasságát a földi értelemben vett élet támogatására.

„Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, ami károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – írja a közlemény.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni.

Minden eddiginél durvább micsoda?

Minden eddiginél durvább HIV-vírust találtak

Ilyen hangzatos címmel közli az alábbi hírt (?) az Index hírportál.

Új, minden korábbi variánsnál veszélyesebb HIV-vírust fedeztek fel orosz tudósok Szibériában, írja a Huffington Post. A vírust október 16-án analizálták a Novoszibirszki Területen található Koltsovo egyetemvárosában. Az orosz virológusuk szerint az új altípus képes lehet arra, hogy sokkal gyorsabb ütemben terjedjen, mint a HIV-vírus A(I) változata, ami jelenleg a legtöbb AIDS-es megbetegedés okozza Oroszországban.

Az új vírusvariáns felbukkanását legelőször 2006-ban regisztrálták a novoszibirszki kutatók. Azóta viszont már a mostani HIV-fertőzések felét ez a típus okozza. Míg a Novoszibirszki területen 2007-ben csak 2000 HIV-fertőzöttet regisztráltak, 2012-re ez a szám 12 ezerre nőtt.

Az AIDS-vírus új, szibériai mutációja nem elszigetelt jelenség: ez a variáns már Csecsenföldön, és Közép-Ázsiában is felbukkant. A jelenség azért aggasztó, mert az ENSZ egyik 2012-es felmérése szerint a világ HIV-fertőzöttjeinek 52 százalékát Kelet-Európában és Közép-Ásziában, ezeken a helyeken belül is Oroszországban regisztrálják. Az ENSZ-felmérés szerint a HIV-vírus legelterjedtebb terjedési módja még mindig a védekezés nélküli szex és a közös tűvel drogozás.

***

Eddig a (rém)hír, most jönnének a kérdések, ha egyáltalában érdemes ilyen elképesztően felelőtlen és alacsony színvonalú írással foglalkozni. Mégis érdemes, mert ideje szót emelni a társadalom ipari méretű butítása ellen.

De hagyjuk is az egy napig tartó "vírusanalizálást" (vajon mi lehet ez). Érdekesebb lenne tudni: miért 2013. október 16-án végzett analizálás alapján kell új vírus felfedezését világgá kürtölni, ha ezt már 2006-ban észlelték? És a legfontosabb kérdés: miben áll az új variáns veszélyessége? Ha igaz, hogy az "új" variánst 2006-ban fedezték fel, a 2007 évi adatban legalább egy ilyen típus szerepelne, míg 2012-ben ez a szám a teljes fele, vagyis 6 ezer. Ez a növekedési ráta alig tér el a "régi" típusétól (1999-ről 6000-re). Indokolja ez a pánikkeltést? Rezisztens lenne az új variáns a réginél alkalmazott gyógyszerekre? Levegőn át is terjed?

Az Index hírében nincs semmilyen hiteles hivatkozás, röpködnek a kétes adatok, a zavaros fogalmak. Talán minden jó, ami növelheti az óvatosságunkat? Nem, nem minden jó. Csak a hiteles tudás, a helyes, kritikus gondolkodás szolgálja az ember érdekét.

Kedves Olvasó, vigyázz, kételkedj, gondolkozz!

A laboratóriumi egér szobra a novoszibirszki Akademikogorszkban

Aludj még egy órát, ha jót akarsz!

Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta, ráadásul az Egyesült Királyságban évek óta csökken az alvással töltött órák száma. A BBC ezért hét önkéntes részvételével kísérletet szervezett a University of Surrey-n, ahol arra keresték a választ, hogy mi történne, ha naponta egy órával aludnának többet az emberek.

A jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osztották, és az egyik csoport hat és fél órát, míg a másik egy órával többet aludt egy héten keresztül. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, majd akik addig kevesebbet aludtak, most egy hétig egy órával többet aludhattak, cserélve a másik csoporttal.

A két hetes kísérlet számítógépes elemzése azt mutatta meg, hogy akik kevesebbet aludtak, rosszabban teljesítették a kreativitást, szervezőkészséget és önkontrollt igénylő feladatoknál. A legérdekesebb eredmények ugyanakkor a vérvizsgálatból derültek ki: a kutatás vezetője, Dr. Simon Archer szerint legalább 500 gént érintett az alvással töltött órák számának változása.

Leginkább azokat a génjeiket érintette a kevesebb alvás, amelyek az immunrendszerünk működésekor, vagy a stresszre adott reakciónk során fontosak, de a cukorbetegség és a rák kialakulásában szerepet játszó géneket szintén befolyásolta az alvás csökkenése. A tanulság így az volt, hogy még egy óra extra alvástól is sokat javulhat az egészségünk.

A BBC cikkéből ezen kívül még számos bámulatos információ derül ki az ember alvás közbeni működéséről, például hogy

• vizsga előtt érdemes rendesen aludni, mert az agyunk a mély alvás szakaszában pakolja át az információt a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba.
• "Oké, akkor nem alszom hét közben és majd hétvégén bepótlom" – egyből a trükközés jut az olvasó eszébe, persze arra nem gondol, hogy 24 órán belül kell felmásolni az agyi merevlemezre az emlékeket, hogy rendesen megmaradjanak.
• A REM-fázisban képtelenek lennénk mozogni, hiszen a szemünkön kívül minden testrészünk lebénul (ezért hívják REM, tehát rapid eye movement ciklusnak, hiszen ilyenkor rendkívül gyorsan mozog a szemünk).
• A REM-fázisban az egyik stresszért felelős anyag, a noradrenalin nem termelődik, így nyugodtan tudjuk feldolgozni az érzelmekkel kapcsolatos napközbeni élményeinket. Így ha nem alszunk eleget ebben a fázisban, másnap feszültek, ingerültek leszünk.

Az emberi élet meghosszabbításába vág bele a Google

A Google nagyszabású célt tűzött ki maga elé, annak lehetőségeit kutatnák, hogyan lehetne meghosszabbítani az emberi életet. A Calico nevű, újonnan alapított cégével a vállalat a legégetőbb egészségügyi problémákra keresne megoldást. A cég vezérigazgatója Arthur Levinson lesz, aGenetech biotechnológiai vállalkozás korábbi vezérigazgatója.

Egyes iparágakban 10-20 év kell ahhoz, hogy az ötletből valóság legyen, az egészségügy egy ezek közül – magyarázta Larry Page. A Calico ezekre a hosszú távú célokra fog koncentrálni, a cél, hogy 10-20 év múlva tényleg legyen megoldás a legfontosabb problémákra.

A Google egyelőre nem árulta el sem azt, hogy mennyi pénzt szeretne a projektbe fektetni, sem azt, hogyan szeretné elérni céljait. A Calico állítólag kevés számú munkatárssal fog elindulni, és új technológiák kutatására fog összpontosítani.