Új betegséget terjeszthetnek a kullancsok

Az Egyesült Államok észak-keleti régióiban legalább 24 személyt betegített meg egy új betegség, melynek még neve sincsen - közölte a Medical Online egészségügyi szakportál. A fertőzésről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a kullancsok közvetítésével terjed.

A betegek szervezetéből izolált Borrelia miyamotoi baktérium a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferihez hasonló spirochéta. A járványügyi szakemberek azt feltételezik, hogy a betegség kialakulásához a B. miyamotoival és a B. burgdorferivel történő együttes fertőzésre van szükség. A B. miyamotoit először 1995-ben azonosították Japánban, majd hat évvel később a Yale egyik epidemiológusa, Durland Fish arról számolt be, a kullancsok nimfáiban 2,5 százalékban tudta kimutatni e spirochétát.

A New England Journal of Medicine című lapban megjelent első közlések még 18 betegről szóltak Connecticut, New York és Rhode Island területéről, majd egy betegről New Jerseyből, a betegek vizsgálatát végző massachusettsi laboratórium szóvivője szerint azonban azóta legalább öt új esetet regisztráltak.

Melanóma és génmutáció

Két olyan génmutációt sikerült felfedezniük amerikai kutatóknak, amelyek a rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma esetek 71 százalékában megtalálható.
    A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói a Science Express-ben számoltak be felfedezésükről.
    Mint a tudósok rámutatnak, a mutációkat a tumorsejtek DNS-ének azon kiterjedt részén fedezték fel, ahol nem találhatók fehérjekódoló szekvenciák (exonok). A géneken és ismert szabályozási szekvenciákon túl a genom jelenleg nem ismert funkciójú DNS-régiókat is tartalmaz. A "hulladék" DNS-nek is nevezett szekvenciák a genom 99 százalékát teszik ki - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
    A génmutációkat akkor észlelték, amikor a tudósok a melanómák genomjának szekvenálása során nyert adatokat elemezték. Ennek során fedezték fel a mutációkat 19 vizsgált daganatból 17-ben (89 százalék). Ezt követően a kutatók nagyobb számú melanóma esetében végezték el a szekvenálást, és a tumorok 71 százalékában megtalálták a génmutációt.
    "Az elmúlt évtizedekben több tumorképződést serkentő génmutációt is felfedeztek, ám az összes a DNS fehérjekódoló részén van, míg a mostani az első, amely a +hulladék+ DNS-ben. Ily módon felfedezésünk bepillantást enged a rákgenom +sötét anyagába+, ráadásul a melanómánál előforduló két leggyakoribb génmutációt sikerült megtalálnunk" - hangsúlyozta Levi Garraway, a tanulmány vezető szerzője.
    A kutatók szerint ugyanezek a mutációk megtalálhatók némely más rosszindulatú daganatféleségben, így máj- és a húgyhólyagrák esetében.
    A DNS-szekvenálás olyan biokémiai módszer, amelyet a DNS nukleotid-bázisainak, az adeninnek, guaninnak, citozinnek és a timinnek a sorrend-meghatározására használnak. A DNS szekvenciája határozza meg azt az örökletes genetikai információt, amely minden élő szervezet működésének alapprogramját adja, meghatározása alapvető fontosságú az élő szervezetek működésének megértésében.

    (http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-01/dci-rdn012413.php)

Dédunokáink is betegek lehetnek a mai vegyszerektől

Akár három generációval később is éreztethetik hatásukat azok a műanyagipari kemikáliák, amelyek terhesség alatt az anya szervezetét érik: a gyermeket, sőt akár a dédunokákat is megbetegíthetik az anyát érő káros környezeti hatások.

Egyes vegyi anyagok, például a katonai repülőgépekhez használt üzemanyagok és a műanyagipari adalékok akár három generáción keresztül is éreztethetik negatív hatásukat - derült ki a Washingtoni Állami Egyetem szakembereinek kutatásából. Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy a műanyagipari kemikáliákkal (például a biszfenol-A-val, valamint a DEHP és DBP nevű ftalát-vegyületekkel) tartósan kapcsolatba kerülő vemhes patkányok utódainál jelentősen emelkedik egyes betegségek és rendellenességek, például az elhízás kialakulásának kockázata.

A Plos ONE folyóiratban közzétett tanulmány szerint amennyiben az anyaállat a vemhesség során hosszabb időn át kerül kapcsolatba műanyagipari adalékanyagokkal, úgy az első és harmadik generációs utódoknál jelentősen megnő a betegségekre való hajlam. Az első generációnál például megugrik a vese- és prosztatabetegségek előfordulása, míg a harmadik generációban a petefészek- és hereproblémák, a pubertáskori rendellenességek és az elhízás aránya nő szignifikánsan. Ami a sugárhajtómű-üzemanyagok hatását illeti, a vemhes állat szervezetét érő vegyület az első generációs utódoknál fokozhatja a vese-, prosztata- és petefészek-betegségek előfordulását, míg a harmadik generációnál nagyobb számban jelentkezik a PCOS (policisztás petefészek szindróma) és az elhízás – olvasható a Reproductive Toxicology cikkében.

A JP-8 sugárhajtómű-üzemanyaggal kapcsolatban első ízben állapították meg, hogy ha az anyaállat a vemhesség során találkozik vele, az epigenetikai változásokat idéz elő az utódokban, vagyis több generáción át befolyásolja egyes gének kifejeződését. A szakembereknek ezen kívül közel 200 olyan molekuláris markert sikerült azonosítaniuk, amelyek generációkon átörökítve éreztethetik hatásukat.

Veseszövet őssejtből

A Kiotói Egyetem tudósainak a világon elsőként sikerült veseszövetet előállítaniuk indukált pluripotens őssejtekből. A kutatók Oszafune Kendzsi docens irányításával úgynevezett indukált pluripotens sejteket alkalmaztak, amelyeket már differenciálódott, felnőtt sejtekből visszaprogramozással állítanak elő. Utóbbiak a szervezet bármely sejttípusává képesek átalakulni. Az őssejtekből mezodermális (középső embrionális csíralemez) szövetét sikerült gyártaniuk, amelyből a vese jelentős része fejlődik ki.

„Az emberi szervezetben körülbelül 200 féle sejt különböztethető meg, de a mezodermából csupán három típus - a mellékvese kéregállománya, a gonádok (nemi mirigyek), valamint a vese sejtjei fejlődnek ki.” - magyarázta Oszafune, hozzátéve, hogy kísérleteik során a sejttenyészetek 90 százaléka alakult át mezodermális szövetté. A kutatóknak sikerült kifejleszteni a vizelet kiválasztásában szerepet játszó vesecsatornácskák egy parányi szakaszát is.

A mezodermális szövet mind tenyészetekben, mind az élő szervezetben specifikus vesesejtekké képes átalakulni. Ugyanakkor rámutatott, hogy még rengeteg nehézséget kell leküzdeni, amíg az eljárás a gyógyításban hasznosulhat, reményt adhat a vesebetegségekben szenvedők millióinak. „Jelenleg fogalmunk sincs arról, hogy ezek az újraalkotott sejtek képesek-e meggyógyítani a vesebetegségeket. Kutatásaink csupán a bevezető lépést jelentik a klinikai alkalmazáshoz vezető hosszú úton.” – fogalmazott Oszafune.

Az aszpirin és az időskori vakság

Világszerte sok millió ember szed rendszeresen aszpirint jótékony hatásai miatt, a gyógyszer ugyanis csökkenti a szívinfarktus, a szélütés és a rák kialakulásának kockázatát.

Ugyanakkor egy friss tanulmány az egyik káros hatására is rámutat: az aszpirin elősegítheti az időskori makula-degeneráció (AMD) kialakulását. A visszafordíthatatlan kór a látás fokozatos romlásával, végső esetben teljes megvakulással jár.

Az aszpirin hatását vizsgáló ausztrál kutatócsoport 15 éven át követett nyomon körülbelül 2400 középkorú embert, és ez alapján vonták le a következtetéseiket. A legalább 49 éves résztvevők közül 257-en heti rendszerességgel fogyasztottak aszpirint, a többiek csak alkalmanként. Az utóbbi csoportnak a 3,7 százalékánál alakult ki AMD, míg a rendszeres fogyasztók körében 9,4 százaléknak romlott a látása. Az orvosoknak érdemes mérlegelniük, hogy előírják-e az aszpirin szedését, különösen akkor, ha a páciens egyik szemén már kialakult az AMD. Azt azonban a brit Telegraph által idézett orvosok is elismerik, hogy pontosabb tanulmányokra van szükség, hogy egyértelműen bebizonyosodjon az aszpirin és a megvakulás közötti kapcsolat. Egy szívinfartus kockázata esetén pedig több szólhat az aszpirin mellett, mint ellene. Az AMD-t kezelni is lehet, ha időben észlelik a kifejlődését.

Egyébként az aszpirinnak más mellékhatásai is vannak, például növeli bélrendszeri vérzés kockázatát, ami fekélyek kialakulásához vezethet.

Háztömbnyi aszteroida suhan el a Föld mellett

Háztömbnyi aszteroida suhan el a Föld mellett csütörtökről péntekre virradó éjszaka - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A 2012 LZ1 katalógusjelű kisbolygót vasárnap éjjel észlelte Rob McNaught, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója, aki eddig négyszáznál több aszteroidát fedezett fel. A kutatók becslése szerint az aszteroida átmérője 300-700 méter, és közép-európai idő szerint éjjel kettőkor 5,4 millió kilométerre közelíti meg a bolygót - ez körülbelül 14 Föld-Hold távolsággal egyenlő.

Mérete és a Földhöz való közelsége miatt potenciálisan veszélyesnek minősítették a 2012 LZ1 katalógusjelű égitestet. A földközeli objektumokat 150 méteres átmérő és 7,5 millió kilométeres távolság esetében sorolják ebbe a kategóriába. A 2012 LZ1 körülbelül akkora méretű, mint a 2005 YU55 katalógusjelű kisbolygó, amely tavaly november 8-án száguldott el a Föld mellett, ám utóbbi sokkal közelebb, mindössze 325 ezer kilométerre suhant el. A 2005 YU55 kisbolygóhoz hasonló méretű égitest legutóbb 1976-ban "óvakodott" ilyen közel a Földhöz.

A csillagászok eddig mintegy kilencezer földközeli aszteroidát azonosítottak, ám meggyőződésük szerint sokkal több a felfedezésre váró kisbolygó.

EU: reformtervek

Az Európai Unió működését alapvetően átalakító reformokat tartalmazó tervet készítenek a június végi uniós csúcsra az uniós alapintézmények vezetői - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A lap szerint az utóbbi hetekben felmerült reformjavaslatokat rendszerbe szervező és új elemekkel kiegészítő terv közös pénzügy-, adó-, kül- és biztonságpolitikát irányoz elő. Tartalmazza továbbá azt, hogy bővíteni kell az Európai Bizottság (EB) ellenőrző jogosítványait a tagállami költségvetések felett, egységes bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszert kell kialakítani és német mintára át kell alakítani a szociális ellátórendszert és a munkaerőpiaci szabályozást.

A reformokat a kétsebességes integráció elve alapján ütemeznék, vagyis az egyöntetűen támogatott elemeket valamennyi uniós tagországban egyszerre vezetnék be, azokat az elemeket pedig, amelyek körül vita van, kezdetben csak az euróövezetben.

A terv kidolgozását Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az EB elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurócsoport vezetője irányítja - írta a Welt am Sonntag.